Előző
Következő
új cikk

Külföld

Búcsú az amerikai álomtól

Népszava|2017. jún 19. 05:31
[A+ A-]

Kis-Havannában írta alá az új Kuba-politikát Donald Trump FOTÓ: GETTY IMAGES/JOE RAEDLE

Véget ért a Barack Obama által fémjelzett nyitás politikája az Egyesült Államok és a karibi szigetország között. Az új éra legnagyobb vesztesei a kubai kisvállalkozók lehetnek.

A havannai utcákon nem sok szó esik arról, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken részben semmissé tette előde, Barack Obama történelmi jelentőségű örökségét, a 2014-es nyitást az Egyesült Államok és Kuba között. „Az emberek a mindennapi dolgaikkal vannak elfoglalva” – kommentálta egy forrásunk az egykedvű hangulatot a kubai fővárosban. Az állami televízióban ennek ellenére hosszasan tárgyalták a kubai gazdaság számára súlyos csapást jelentő döntést, s teljes hosszában beolvasták Trump Miamiban tartott beszédét. A kommunista párt hivatalos lapjában, a Granmában a hétvégén hosszú cikkben keltek ki az Egyesült Államok, és Trump „ellenséges” beszéde ellen, amely a hidegháborús „nyílt szembenállást idézte”. „Az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy kioktasson minket" – írta a Granma szerzője, aki Trump fejére olvasta egyebek között, hogy falat építene a mexikói határra, s felrúgta a párizsi klímaegyezményt. „A kubai kormány továbbra is elkötelezett a párbeszéd, és a közös érdekek mentén történő együttműködés mellet” – tolmácsolta a Castro-rezsim álláspontját a Granma.

A havannai vezetés azonban aligha számíthat arra, hogy az elmúlt három év biztató folyamatai folytatódnak, hiszen Trump patetikus beszédben kelt ki a rezsim ellen. „Nem maradunk tovább némák a kommunista elnyomással szemben” – mondta az amerikai elnök a szimbolikus jelentőségű miami negyedben, Kis Havannában, ahol a legnagyobb Castro-ellenes – és Trump-szimpatizáns – kubai emigránsközösség él. A nézőtéren többek között Disznó-öbölbeli veteránok, s menekült kubai ellenzékiek, egykori politikai foglyok üdvözölték Trump bejelentését. „Ezennel felmondom a korábbi adminisztráció egyoldalú megállapodását Kubával” – mondta az elnök, aki az aggasztó kubai emberi jogi helyzet mellett azzal érvelt, hogy a nyitás valódi haszonélvezői a kubai rezsim és a hadsereg, hiszen a turizmus és a gazdasági együttműködésből származó bevételek az állami kasszában kötnek ki.

Ha nem is a megállapodás minden elemét, de kétségkívül a legfontosabbakat tette semmissé Trump. Az új Kuba-politika részeként ismét nehezebb és költségesebb lesz az amerikai állampolgárok számára a szigetországba történő beutazás – ezt csak speciális utazási irodákon keresztül tehetik meg, kulturális vagy oktatási célból. Az amerikai cégek nem üzletelhetnek olyan vállalatokkal, amelyek a kubai hadsereg tulajdonában állnak. A nagykövetségek azonban nem zárnak be, s, ami az emigránsoknak a legfontosabb, nem szabályozzák, hogy milyen gyakran látogathatnak Kubába, ahogy azt sem, hogy mennyi pénzt küldenek haza a családnak.

Ahogy a The New York Times (NYT) rámutat, Trump döntése nyomán nemcsak a rezsim esik el jelentős bevételtől, de a turisztikai szektorban dolgozó kubai kisvállalkozók is. Olyanok, mint a 31 éves Yasser González, aki az utóbbi időben biciklis idegenvezetőként dolgozott, s az Airbnb-n reklámozta túráit, amelyekre többségében amerikaiak jelentkeztek. Egy 9 órás csoportos városnézéssel 700 dollárt is megkeresett. A 20 dolláros kubai havi átlagkereset 35-szörösét (!).

A tavalyi évben több mint 614 ezer amerikai turista – köztük mintegy 329 ezer amerikai-kubai – látogatott el a szigetországba. 2014 óta folyamatosan növekedett azon amerikaiak száma, akik „még idejében” akarták megtekinteni a hatvanas években rekedt országot. Ezzel párhuzamosan gombamód szaporodtak a pizzaárus standok, a családi éttermek, s egyre többen adtak ki szobát az autentikus élményre vágyó amerikai turistáknak. Hogy ezeket most ki fogja eltartani, az egyelőre rejtély. A kubaiak aligha engedhetik meg maguknak.

Kína és Oroszország ölelő karjaiban
Az Egyesült Államok Kuba-politikáját két megközelítés uralta az utóbbi évtizedekben. A keményvonalasok szerint nem szabad semmilyen engedményt tenni a kubai kormánynak, mert a két ország közötti párbeszéd és gazdasági együttműködés csak a Castro-rezsim túlélését biztosítja.
A 2014-es nyitás előtt évtizedeken át ez volt az uralkodó, ám az elmúlt három évben a közeledés nyomán azok a hangok kerültek előtérbe, miszerint a hidegháborús időkből származó elzárkózás nem vezet sehova, hiszen a rezsimet nem sikerült „kivéreztetni”. E megközelítés szerint hosszú távon az erodálhatja a rendszert, ha a civil szféra gazdaságilag és politikailag is megerősödik. Szakértők szerint Trump lépése valahol a kettő között helyezkedik el. José Daniel Ferrer, az egyik legnagyobb kubai ellenzéki szervezet – a Kubai Hazafias Unió – elnöke azt nyilatkozta a NYT-nak a szigetországból, hogy bár bízott az Obama-féle nyitásban, csalódott.
„Eljött az ideje annak, hogy néhány intézkedést visszavonjanak, mert ezek csak a Castro-rezsimnek kedveztek. Az elnyomott emberekért alig, vagy semmit sem tettek” – mondta Ferrer. Másképp látja a helyzetet Barack Obama korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese, Benjamin J. Rhodes. „Ha azt akarjuk, hogy Kubában valami végre megváltozzon, akkor most épp az ellenkezője történik annak, mint ami a reformokat beindíthatná” – mondta Rhodes, aki szerint félő, hogy Trump Oroszország és Kína karjaiba löki Kubát.

Körösi Ivett

Lájkoljon minket a Facebook-on is!