Előző
Következő
új cikk

Külföld

Macronon a világ szeme

Népszava|2017. jún 19. 08:59
[A+ A-]

FOTÓ: Getty Images, Axel Schmidt

Emmanuel Macron megkezdheti reformjait azután, hogy pártja, a Mozgásban a Köztársaság (LREM) biztos többségre tett szert a törvényhozásban. A politikai erő programja alapján a „közepet" célozta meg, sem jobbra, sem balra nem kíván haladni. Macron példátlan sikereket ért el az elmúlt hetekben kezdve elnökké választásával, folytatva edog azzal, hogy tömörülésével 331 mandátumot szerzett meg az 577 parlamenti helyből. Az eredmény ahhoz képest csalódás, hogy az első fordulót követően a közvéleménykutatók legalább 400 mandátumot jósoltak a pártnak, de kiindulva abból, hogy a LREM mindössze 15 hónapja alakult, nem akármilyen eredmény. Annál is inkább, mert az abszolút többséghez 289 mandátumra van szükség, s ezt jócskán túlteljesítették. A nap folyamán lemond Edouard Philippe kormánya (a volt konzervatív politikust már Macron nevezte ki miniszterelnöknek), s megalakulhat az új kabinet.

A részvételi arány történelmien alacsony, 43 százalékos volt. A felmérésekből kiderült, hogy a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Front (FN) támogatói maradtak távol a választástól a legnagyobb arányban, 66 százalékuk nem élt szavazati jogával. Maga Le Pen egyébként első ízben szerzett parlamenti mandátumot. A baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon szavazóinak 61 százaléka nem ment el voksolni. A legnagyobb szavazókedv a LREM és a konzervatívok támogatóinál volt tapasztalható, bár az ő körükben is nagyon alacsony volt a részvételi arány.

Sok olyan személyiség költözhet a parlamentbe, akinek eddig nem volt sok köze a politikához. Sok idejük azonban nem lesz az akklimatizációra, mert sokan nagy várakozásokkal tekintenek Macron elnökségének elébe. A társadalom egy része úgy gondolja: miután sem a konzervatívok, sem a szocialisták nem tudták orvosolni az ország bajait, ezért egy új irányzattal kell kísérletezni. Hogy ez sikeres lesz-e, vagy sem, nagy kérdés, az azonban nyilvánvaló, hogy az elnöknek mihamarabb a tettek mezejére kell lépnie. Tanulnia kell elődje, Francois Hollande hibáiból, aki húzta-halasztotta a népszerűtlenebb döntések elfogadását, aminek az lett a következménye, hogy nem haladtak kellőképpen az ország ügyei.

Macron számára az első nagy kihívást a munkaügyi reform jelenti, amelyet már szeptemberben el akar fogadtatni. Ez az egyik legkényesebb kérés, mert a szakszervezetek úgy vélik, hogy az elnök meg akarja fosztani őket jogköreiktől. Ezért tüntetésekre is lehet számítani, s ha ezek sikeresek lesznek, még az sem kizárt, hogy a közvélemény hamar Macron ellen fordul. Mivel a parlamentben néhány ellenzéki párt csak maroknyi képviselővel van jelen, ezért elképzelhető, hogy az utcán politizálnak majd. Egyértelműen erre tett utalást Mélenchon és Le Pen is.

Az elnök tervei között szerepel a választójogi törvény reformja. Jelenleg a mandátumok egyéni választókörzetekben dőlnek el, Macron azonban arányos választási rendszert akar. Ha már a vasárnap lezárult választást is eszerint bonyolították volna le, akkor a LREM kevesebb, a Nemzeti Front pedig több mandátumot szerzett volna.

Bár a kampányban kevesebb szó esett a menekültválságról, a médiában ismét mind több cikk látott napvilágot arról, hogy az állam megfelelően látja-e el a menekülteket. A Le Monde vasárnap közölte azt a cikket, amelyben az Orvosok Határok Nélkül szervezet mielőbbi lépések megtételére szólította fel az elnököt.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!