Előző
Következő
új cikk

Belföld

Áder kezében a plakátragasztó

Népszava|2017. jún 26. 05:01
[A+ A-]

Népszava fotó/Molnár Ádám

Hiába ért egyet a szakma és az ellenzék abban, hogy nyíltan alkotmányellenes a Fidesz-KDNP által múlt pénteken elfogadott plakáttörvény, ha Áder János aláírja, még hónapok, mire az Alkotmánybíróság léphet az ügyben.

Vasárnap este még az Országgyűlés elnökének aláírására várt, ám kétség sem férhet hozzá, hogy hamarosan Áder János asztalára kerül a lex Simicska. Az Országgyűlés múlt pénteki rendkívüli ülésén a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította a politikai reklámok kihelyezését.

Az államfő által megfontolásra visszaküldött eredeti plakátügyi jogszabály módosítását 123 igen és 68 nem szavazattal fogadta el a parlament. A Fidesz a választási eljárási helyett a városképvédelmi törvényt módosította úgy, hogy gyakorlatilag a korábbi, kétharmados törvényjavaslat rendelkezései kerültek bele. Ennek a jogszabálynak a módosításához ugyan valóban nem kell kétharmad, így a kormánypártok szerint ezzel a trükkel egy csapásra jogszerűvé is tették a szavazást, ám az alaptörvény szerint ez az eljárás erősen kétséges. Az új passzusok ugyanis előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek (így a pártoknak - a szerk.), továbbá a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.

Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, noha a jogterület, amelyet szabályozni kíván a törvény, egyértelműen kétharmados többséget igényel. Ezért mondták lapunknak alkotmányjogászok már pénteken, hogy Áder Jánosnak nem lenne szabad aláírnia a jogszabályt, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) kellene fordulnia normakontrollt kérve. Csakhogy Áder elnöki működését ismerve ennek lehetősége legalábbis csekély.

Az államfő most hivatkozhat arra, hogy ugyanazt a törvényjavaslatot (értelmezés kérdése, hogy azonosnak vagy különbözőnek tartjuk-e a két törvényt, hiszen azt csupán átnevezték és egy másik jogszabályt módosítva fogadták el ugyanazokat a passzusokat) már másodszor küldi meg neki a parlament – ilyen esetben ugyanis már köteles azt aláírni. Mivel azonban azt maga a kormányoldal is tagadja, hogy ugyanazt, az épp sarkalatossága és a szükséges többség hiánya okán visszaküldött törvényt fogadták volna el ismét feles többséggel, így Áder vélhetően új javaslatként fogja kezelni a jogszabályt. Ebben az esetben lehetne alkotmányossági aggálya bőven, és kérhetne normakontrollt, amelyet az Ab-nak – az alaptörvény értelmében – 30 napon belül kell elvégeznie.

Ha azonban Áder nem fordul az Ab-hoz, akkor azt az ellenzéki pártok teszik meg. Noha a testület lényegében csak a Fidesz által jelölt és megválasztott tagokból áll, eddigi gyakorlata alapján még így is nagy az esély a jogszabály megsemmisítésére. Csakhogy ehhez az kell, hogy az ellenzéki képviselők közül elegen támogassák az utólagos normakontroll kérését. Ráadásul ebben az esetben már nem kötné határidő az Ab-t, így a törvény életbe léphet, s eszerint zajlik majd a 2018-as választásokat megelőző kampány, azaz az ellenzéki pártok lehetőségeit pont a kampány előtt vagy annak elején korlátozhatja a jogszabály – nyilván ez volt a Fidesz egyik fő célja.

A Jobbik persze már bejelentette, hogy az Ab-hoz fordul, mert véleményük szerint a Fidesz "lábbal tiporta" az alaptörvényt annak érdekében, hogy szigoríthassa a politikai reklámok kihelyezését és ezzel elhallgattassa a plakátkampányukat. Szél Bernadett is még pénteken bejelentette: ha a Jobbik alkotmánybírósági beadványában arra hivatkoznak, hogy államigazgatási szerv nem ellenőrizheti a pártok gazdálkodását és működését, akkor az LMP támogatni fogja a beadványt.

Az egyelőre nem tudni, más ellenzéki pártok miként állnak a radikálisok beadványához, ám Mesterházy Attila még pénteken az ATV-ben azt mondta: "világos és egyértelmű csalás, az Országgyűlés demokratikus jellegének a semmibe vétele, alkotmányellenes, ami történt". Az MSZP képviselője azt is mondta, pártja minden bizonnyal csatlakozik az LMP kezdeményezéshez, hogy az Ab mondja ki a törvény alkotmányellenességét (nem tudni, hogy Mesterházy itt a jobbikos indítványra gondolt-e - a szerk.)

A szocialista politikus egyébként bevallottan indulatosan fogalmazott a műsorban, amikor arról beszélt, hogy a parlament törvényalkotási bizottságának elnöke a neki egyeztetésre elküldött MSZP-s törvényjavaslatot terjesztette be az Országgyűlés elé. "Gulyás Gergelyre azt a G betűs fordulatot használnám, amit Simicska vezetett be Orbánra" – fogalmazott Mesterházy, aki ahhoz hasonlította az akciót, amikor valakinek a nevét aláhamisítják egy dokumentumra.

Kizárt, hogy kiállná a próbát
Magyar György ügyvéd saját blogján teljességgel alkotmányellenesnek ítélte a plakáttörvényt és az elfogadásának a körülményeit. A kodifikációs problémák forrása az, hogy a most elfogadott javaslat a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény fogalomkészletének felhasználásával próbálja keretek közé szorítani a választási eljárási törvényben szabályozott politikai kommunikációt egy harmadik jogszabályban, a településkép-védelmi törvényben – írta az ügyvéd. Magyar szerint van azonban ennél sokkal nagyobb baj is, mégpedig az, hogy "nem egyértelmű az sem, a sok közül melyik illetékes szervezetnek kellene megbírságolnia a túl olcsón plakátoló pártokat, esetleg gondoskodnia a szabálytalan plakát két napon belüli eltávolításáról". Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozás azon része, amely szerint csak annál a cégnél lehet majd hirdetni, amely a listaárat elküldi a „ki tudja, melyik” hatóságnak, a kormányra is érvényes lesz. „Ha ezt akarják, mi csak örülünk neki. Legalább nyilvánvaló lesz, hogy hány milliárdnyi közpénz vándorol a kormányközeli strómanok zsebébe” – fogalmazott. Hozzátette: annak viszont továbbra sincs akadálya, hogy a Civil Összefogás Fórum minden kontroll nélkül kampányoljon pártja és kormánya érdekében. „Magánvéleményünk: kizárt, hogy az efféle elsietett, nyilvánvalóan aktuálpolitikai érdeket szolgáló szabályozás kiállná az alkotmányosság próbáját. Úgy gondoljuk, ezt még a fideszes Alkotmánybíróság sem nyelheti be” – zárult Magyar bejegyzése.



Biró Marianna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!