Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Lex Taigetosz - "Már tudom, hogy nem hülye vagyok"

Népszava|2017. júl 3. 05:00
[A+ A-]

Attól, hogy nem kapnak felmentést a gyerekek bizonyos tárgyak alól, a tanulási – így az olvasási – problémák még megmaradnak. FOTÓ: Thinkstock

Nem a segítségre szoruló gyerekek kedvezményeinek elvétele, hanem megfelelő számú szakember biztosítása hozhat eredményt a tanulási problémákkal küzdők életében.

Lilla egészen gimnáziumig úgy volt kénytelen túlélni az iskolaéveket, hogy komoly tanulási nehézségekkel, teljesítmény-szorongással küzdött. Nem sokkal érettségi előtt vitték el egy szakemberhez, itt merült fel először, hogy valamilyen részképesség zavar állhat a háttérben. Lilla vizsgálata "kevert zavart" állapított meg; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdők kategóriájába sorolták, fejlesztő foglalkoztatásra küldték, emellett a magyar és az idegen nyelv, illetve a történelem tantárgyak esetében felmentést kapott a hagyományos értékelés alól, s engedélyezték számára, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen.

A megfelelő kedvezmények jelentős tanulásbeli előrelépést eredményeztek: korábban problémái voltak például angolórákon, érettségijét mégis 90 százalékosra teljesítette úgy, hogy az írásbeli vizsgarészt szóbelivel válthatta ki. Ugyanígy történt a német nyelv esetében. "Ma már tudom, hogy nem hülye vagyok, csak nincs minden rendben" - fogalmazott Lilla a sikeres vizsgák után fejlesztőtanára, Czenner Júlia visszaemlékezései szerint. Lilla ma már egyetemre jár, a szakember szerint ha nem kapja meg a szükséges kedvezményeket, mentességeket, erre nem lett volna lehetősége, ahogy sok más sorstársának sem.

"Ellentmondásos megállapítások egy szakvéleményen belül"

"Ellentmondásos megállapítások egy szakvéleményen belül"

A kormány ennek ellenére azt tervezi, hogy 2018. szeptemberétől - a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült módosításával - ne kaphassanak mentesítést a hagyományos tantárgyi értékelés alól a BTMN-es gyerekek. Így akár meg is buktathatják őket (akik 2018. szeptemberig felmentést kapnak, azokat a módosítás - egyelőre - nem érinti). A kabinet ettől a lépéstől azt várja, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákok motiváltabbak legyenek a tanórákon. Az intézkedést több szakmai szervezet és szakember elhibázottnak tartja. Hangsúlyozták: bár a gyerekek felmentése valóban nem hosszútávú megoldás, a jelenlegi körülmények között megszüntetni ezt a lehetőséget nemcsak szakmaiatlan, de embertelen is. Súlyos hiány van gyógy- és fejlesztőpedagógusokból, a "hétköznapi" tanároknak pedig sem elég idejük, sem felkészültségük nincs ahhoz, hogy BTMN-es diákokkal szakszerűen foglalkozzanak - az eltérő tanulási képességek ugyanis eltérő tanítási módszereket kívánnak.

Bizonytalan nyelvvizsgaszerzés
A vizsgálatokat végző szakembereknek rendelkezniük kellene a nyelvvizsgákra vonatkozó ismeretekkel is, hogy az SNI-s vagy BTMN-es diákokat kedvezményekkel tudják segíteni a sikeres vizsga teljesítésében - figyelmeztetett Czenner Júlia. Kedvezmények nélkül, a 2020-tól kötelező nyelvvizsga-követelmény majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatási felvételin. Ám a szakvélemények nem tartalmaznak erre vonatkozó utalásokat. Ez diszkriminatív, kizárhatja az érintetteket a továbbtanulásból.

"Nem tudom, miért fáj az bárkinek is, ha egy tanulási nehézséggel küzdő gyereket nem egytől ötig terjedő skálán, hanem szövegesen értékel a tanár. Nekik a kedvezmények mellett is keményen kell tanulniuk. A gyerekeket fejleszteni kell, igen, ám ezen a területen a szakemberhiány jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. Pusztán jogalkotással ezen nem lehet változtatni, sőt ha ez a törvény a jelenlegi körülmények között életbe lép, szerintem csak rosszabb lesz a helyzet" - fogalmazott Czenner Júlia. A szakember szerint az iskolákban valóban előfordulhat olyan, hogy azokkal a gyerekekkel, akik mentesítést kaptak, nem foglalkoznak megfelelően, ám a lex Taigetosz nem oldja meg ezt a problémát. "Attól, hogy nem kapnak felmentést, a tanulási problémájuk megmarad. Nincs semmi garancia arra, hogy ott, ahol szakemberek híján mást nem tettek, csak beültették őket a hátsó padsorokba, ezt majd a törvénymódosítás hatására másként fogják csinálni" - vélekedett a szakértő.

A szakember szerint a diagnosztikán is sokat kellene javítani. A részképesség-zavarokra utaló jelek már korán, óvodás korban is megfigyelhetőek, ám tapasztalatai szerint gyakran nem tulajdonítanak nekik nagy jelentőséget. Az óvónők, de gyakran még a védőnők sem rendelkeznek kellő felkészültséggel, hogy észrevegyék a részképesség zavarokkal kapcsolatba hozható fejlődési eltéréseket. De a szakbizottságokban is követhetnek el súlyos szakmai hibákat. Egy lapunk által is megismert szakértői véleményben például egyértelműen kimutatták, hogy a gyerek szövegértési képességei és matematikai ismeretei elmaradnak az adott életkori átlagtól, ennek ellenére nem állapítottak meg semmilyen tanulási nehézséget, pusztán azért, mert a gyerek intelligenciája - 114-es IQ-t mértek nála - átlag feletti (lásd képünket - a szerk.).Hozzátette: attól, hogy a lex Taigetosz nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI) kategóriába tartozókat, nem lesz kisebb a probléma. Már csak azért sem, mert - mint fogalmazott - az, hogy kit hova sorolnak, jelenleg lényegében csak a szerencsén múlik. "Nagyon sok olyan gyerekkel foglalkoztam, akiknek SNI-szintű problémájuk van, mégis BTMN besorolást kaptak. Emögött több dolog állhat. Az SNI-s diákoknak legalább heti három fejlesztőóra járna, a BTMN-eseknek egy-kettő. Tudok olyan esetről is, hogy szóban megállapodott az iskolavezetés és szakbizottság, hány SNI-s diákot lehet besorolni egy osztályba" - mondta Czenner, rámutatva: a nem megfelelő ellátás nemcsak érdemjegyekben mérhető hátrányt okoz, hanem a diák pályaválasztását is negatívan befolyásolja, egész életére kihat.

Az, hogy a magas IQ-val rendelkezők nem küzdhetnek tanulási nehézségekkel, épp olyan súlyos tévedés, mint amikor egy SNI-s vagy BTMN-es gyereket butának, lustának mondanak. Czenner Júlia szerint nemcsak a gyógy- és a fejlesztőpedagógusok képzésében kellene jelentős javulást elérni, az egész pedagógusképzésre ki kellene terjeszteni ezeket az ismereteket. Hangsúlyozta: a változtatást ezzel, nem pedig a segítségre szoruló gyerekek kedvezményeinek elvételével kellene kezdeni.

Czenner Júlia
Képességfejlesztési és tanulástechnikai szakértő, angol tanár. Több mint tíz éve tanít angol nyelvet különböző életkorú és tudásszintű, tanulási nehézségekkel is küzdő diákoknak. 2013-ban került kapcsolatba a Serdülő- és Felnőtt Diszlexia Központtal, ahol a központ alapítója, Gyarmathy Éva szakpszichológus mentorálása alatt vált területének szakértőjévé.

Emmi: egy év elég a felkészülésre

"Az eddigi módosításokat előkészítő munkacsoport munkája nem fejeződött be. A kiegészítő intézkedések szakmai véglegesítése érdekében a munkacsoport tovább tevékenykedik, becsatornázva a szakmai és kormányzati fórumok véleményét is" - közölte érdeklődésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárcát arról kérdeztük, a lex Taigetosz bevezetésének idejére, azaz 2018. szeptemberére biztosítva lesznek-e azok a feltételek, amelyeket számos szakmai szervezet mellett a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is szükségesnek tart (összehangolt, proaktív intézkedéscsomag, megfelelő feltételrendszer az iskolákban, elegendő számú fejlesztőpedagógus, diagnosztikai eszköztár fejlesztése, protokoll egységesítése).

Az Emmi közlése szerint már idén szeptembertől módosul az a szabály, mely egyes korai (nyelv- és beszéd) szűréseket öt éves korról három éves korra szállít le, a problémák mihamarabbi felismerése és terápiába vétele érdekében. "A kifutó rendszerben történő kivezetés megkezdéséig rendelkezésre álló több mint egy éves időtartam megfelelő felkészülési időt biztosít mind a munkacsoportnak, mind a nevelési-oktatási intézményeknek és pedagógiai szakszolgálatoknak a szakmai lépések harmonizálására" - írták.

A szakértők egy része vitatja, hogy egy év elegendő lenne a szükséges feltételek megteremtésére. Korábban Horváth Péter, az NPK elnöke is úgy nyilatkozott lapunknak, csak reménykedhetünk, hogy egy év múlva jobb lesz a helyzet.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!