Előző
Következő
új cikk

Belföld

A feltámadásig fizetünk az egyházi ingatlanokért

Népszava|2017. júl 4. 05:00
[A+ A-]

A volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezése elméletileg már véget ért, de a kormány még néhány hete is visszaadott földterületeket, ingatlanokat a felekezeteknek. FOTÓ: KORMANY.HU/BOTÁR GERGELY

Csaknem 18 milliárd forintot kapnak idén ingatlanjáradék címén az egyházak. A vatikáni szerződés árát, úgy tűnik, mindörökké fizetni fogjuk.

Az egyházak imáikba foglalhatják Horn Gyula nevét. A szocialista miniszterelnök volt az, aki a „történelmi megbékélés” jegyében húsz évvel ezelőtt tető alá hozta a katolikus egyház finanszírozásáról szóló vatikáni szerződést. Az állam később a többi felekezet támogatását is ehhez a nagyvonalú, garantált juttatásokat tartalmazó megállapodáshoz igazította. A liberális SZDSZ tiltakozás ellenére elfogadott vatikáni (szentszéki) szerződés következménye az is, hogy a Rákosi-korszakban elvett ingatlanjaik egy része után az egyházak úgynevezett örökös járadékot kapnak.

A központi költségvetésben megjelent adat szerint márpedig az ingatlanjáradék összege idén 17 milliárd 720 millió forint. Az ingatlanrendezésben érintett egyházak számára több lehetőség adódott. Visszakérhették természetben az adott ingatlant, vagy igényt tarthattak annak ellenértékére. Harmadik lehetőségként úgy is dönthettek, hogy járadék fejében lemondanak az általuk meghatározott, volt ingatlanjaik tulajdonjogáról.

A járadékot azért vezették be, mert a költségvetés nem állt úgy, hogy belátható időn belül esély legyen végérvényesen rendezni az államosított egyházi ingatlanok helyzetét. (Az anyagi kártalanításon kívül a természetben visszaadott épületek is sok pénzbe kerültek: az ingatlan addigi használóinak – például iskoláknak – új helyet kellett például biztosítani.) A kormány kifejezetten kérte az egyházakat, hogy az ingatlanrendezéskor lehetőség szerint minél inkább a járadékot válasszák. Örökjáradékról van szó, amit elméletileg – hacsak az egyházak nem mondanak le önként a pénzről – az idők végezetéig fizet az állam. A rendszer beüzemelésének első évében, 1998-ban az ingatlanjáradék összege 3,2 milliárd forint volt. Az egyházak akkori áron számítva 67 milliárd forint értékű ingatlanvagyon tulajdonjogáról mondtak le.

Arra ugyanakkor Horn Gyula sem számíthatott, hogy az ingatlanjáradék összege a nem is olyan távoli jövőben a többszörösére emelkedik. Az infláció mértékének megfelelően amúgy is automatikusan növekszik a járadék, de a Fidesz nem elégedett meg ennyivel: az első Orbán-kormány jelentősen megemelte a korábban kialkudott tételeket. 2011-re az ingatlanjáradék összege az 1998-as induláshoz képest nagyjából ötszörösére, 3,2 milliárd forintól kis híján évi 16 milliárd forintra nőtt. Ma pedig már majdnem 18 milliárdnál tartunk. Számításaink szerint az egyházak eddig több mint 200 milliárd forintot kaptak ilyen címen.

Angelo Sodano vatikáni bíboros-államtitkár és Horn Gyula aláírók: arra a szocialista miniszterelnök sem számíthatott, hogy a járadék összege a többszörösére emelkedik. MTI FOTÓ: Soós Lajos

Angelo Sodano vatikáni bíboros-államtitkár és Horn Gyula aláírók: arra a szocialista miniszterelnök sem számíthatott, hogy a járadék összege a többszörösére emelkedik. MTI FOTÓ: Soós Lajos

Eredetileg a katolikus, a református és az evangélikus egyház, továbbá a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a baptista egyház részesült ingatlanjáradékban. A lista később az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséggel bővült (a Mazsihisz támogatásának rovására). Létszámának megfelelően a katolikus egyháznak jut a legnagyobb szelet a járadéktortából.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) költségvetése felekezeti bontásban tartalmazza az idei első negyedévben fizetendő ingatlanjáradékok összegét. Ebből kiindulva a katolikusok 2017-ben több mint 11 milliárdot kapnak, a reformátusok – a számukra megítélt kiegészítő járadékkal együtt – nem egészen 3 milliárdot, az evangélikusok mintegy másfél milliárdot. A Mazsihisz részesedése meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Az orthodox izraelita hitközség és az EMIH járadékbevétele 200 millió, a szerb ortodoxoké 100 millió forint körül mozog. A sort – az 50 milliótól is elmaradva – a baptisták zárják.

Ezek azonban még nem végleges adatok, az egy-egy felekezetekre jutó összeg az év során valamennyivel nőni fog. Reméltük persze, hogy az Emmitől pontos kimutatást kapunk. Múlt hét kedden küldtük el kérdéseinket a minisztériumnak, majd e-mailban és telefonon is érdeklődtünk: kedves biztatás érkezett, válasz nem. A volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezése ugyanis elméletileg már véget ért, de a kormányt ez nem akadályozza meg abban, hogy időnként állami ingatlanokat adjon különféle felekezetek tulajdonába.

(Következő számunkban azzal foglalkozunk, hogy a közelmúltban mely egyházak számára, milyen ingatlanokat ítélt oda ingyenesen a parlament nemrégiben.)

Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!