Előző
Következő
új cikk

Belföld

Betegek a futószalagon

Népszava|2017. júl 6. 05:02
[A+ A-]

FOTÓ: Thinkstock

Kétszáz beavatkozás után egy napon belül haza lehet majd küldeni a betegeket, de nagy felelősség hárul az erről döntő orvosokra, ráadásul a szakértő szerint e műtétek ötöde után nem lenne javasolt a távozás.

A szülés mellett további kereken 200 műtéti beavatkozás után lehet majd hamarosan egy napon belül hazaküldeni a kórházból a pácienseket. Ha utóbb mégis baj lenne, a mentő oda viszi vissza a beteget, ahol műtötték, s a szövődmény gyógyításának költségére már nem kap pénzt az egészségbiztosítótól. Az egészségügyi kormányzat a tervezett változással arra ösztönözné az intézményeket, hogy mérsékeljék az úgynevezett elkerülhető kórházi ápolást.

Most egy városi kórházban az ellátások 26 százaléka, a megyei intézményekben pedig 13 százalék olyan kezelés, amelyeknél nincs feltétlen szükség arra, hogy a páciens bent feküdjön. A gyógyulás olykor biztonságosabb a kórházon kívül, hiszen a beteg otthonában kisebb az esély a kórházi fertőzéseknek. Lapunknak ugyanakkor egy sebész úgy fogalmazott: az új szabályozással a kórházak akkor járnak jól, ha „piszok jól” operáló orvosokat foglalkoztatnak, akik tűpontosan döntenek arról, hogy a műtét után 24 órával kit lehet különösebb kockázat nélkül hazaengedni. Ekkor ugyanis kevesebb költség mellett több beavatkozást végezhetnek az intézmények, feltéve, ha az még belefér a számukra engedélyezett betegellátási kvótába. Ha nem, akkor csak az üres ágyuk szaporodik.

Ma még csak akkor kapják meg a műtétért járó teljes díjat a kórházak, ha utána a beteget elég hosszan ápolták is. Ha a szabványos időnél korábban távozott a páciens, csak csökkentett összeget kap az intézmény. Az új szabályozás mellett a beavatkozást követően elég lesz egy napot a kórházban tölteni, és ha a beteg állapota lehetővé teszi, otthon gyógyulhat tovább. A módosítás az emésztőszerv-rendszert érintő beavatkozásoktól (például hasüregi idegentest-eltávolítás) kezdve olyan műtéteket is érint, mint a tályog, daganat-kimetszés, vagy laparoszkópos epehólyag-eltávolítás, valamint rutin hát- és nyakműtétek, de olyanok is idetartoznak, mint a gerincstabilizálás vagy kisebb pajzsmirigy- és vérképzőszervi beavatkozások.

Weltner János sebész, egykori szakfelügyelő főorvos szerint az, hogy a páciens egy-egy beavatkozás után mikor távozik a kórházból, elsősorban betegbiztonsági kérdés. Akkor lehetne nyugodt e tekintetben mindenki, ha lenne olyan szakhatóság, amely képes ellenőrizni a szakmai szabályok betartását. A kezelőorvos szakmai döntése és egyben felelőssége is, hogy mikor engedi el a páciensét, a beteg fizikai állapota mellett mérlegelnie kell azt is, hogy milyenek a szociális körülményei, van-e valaki, aki szükség esetén ápolja, ha baj van, milyen gyorsan juttatható vissza a kórházba. Hozzátette: a rendelet-tervezetben megnevezett műtétek körülbelül ötöde olyan, ami után nem célszerű a beteget 24 óra után hazaengedni. Főként amelyek után van kockázata az utóvérzésnek, vagy a hormonháztartást érintik, mint a pajzsmirigy-beavatkozások.

A kórház korai elhagyása egyébként növeli a betegek költségeit – ugyanúgy, mint az egynapos ellátás – és valamelyest csökkenti a kórházakét. A betegnek otthon, saját költségén kell fájdalmat csillapítania, tisztán tartani a sebet, s megoldani például az utazást, amennyiben erre szükség van.

Danó Anna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!