Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Központosított káosz a kukafronton

Népszava|2017. júl 7. 05:01
[A+ A-]

Bátonyterenyén kifolyik a hulladék a gyűjtőből, szó szerint úszni lehetne benne FOTÓ: Molnár Ádám

Nemcsak a lakosság nem kap szemétszámlát már fél éve, de a szolgáltató cégek sem jutnak ugyanennyi ideje bevételhez. Telítettek a szelektív gyűjtők, és sokan attól félnek, hogy hamarosan leállnak a kukásautók.

Magyarországon még nem alakult ki olyan helyzet, mint Nápolyban, ahol rendre visszatérő probléma, hogy az elégtelen hulladékhasznosítás és a szállítási anomáliák miatt a a lakások első emeletéig érnek a bűzölgő szeméthalmok. Ám nem biztos, hogy olyan mesze állunk már ettől. A vidéket járva rendre olyan szelektív hulladékgyűjtőkkel találkozunk, amelyekből ömlik ki a műanyag palack, a környékükön pedig halmokban állnak a visszaválthatatlan üres üvegek. Legutóbb a Nógrád megyei Bátonyterenyén örökítettünk meg egy ilyen tárolót, de fényképezhettünk volna az elmúlt hét végén Mezőkövesden a piac mellett, vagy akár Eger több pontján is. Kisebb falvakban nincsenek hulladékszigetek, ott inkább egy-egy szűkített nyílású 120 literes zöld kukát helyeznek ki: december és január környékén ezek mellett is hetekig dobozokban álltak a pezsgősüvegek például a Heves megyei Novajon, mert senki nem szállította el a „szelektívet”. Csarnó Ákos a zöldpárti LMP egri politikusa a Népszavának azt mondta: korábban 14-15 helyen is volt a nagyjából ötvenezres lélekszámú megyeszékhelyen szelektív hulladékgyűjtő-pont, mára azonban ez a szám a harmadára csökkent, s alig négy-öt helyen lelhető fel ilyen tároló-rendszer.

Országszerte gond van a szemétszállítási számlákkal. Noha már júliust írunk, úgy tűnik, ebben az évben csak kevesen kaptak értesítést arról, mennyi pénzt kellene befizetniük – mi több megyében kérdezősködve sem találtunk ilyen embert. Sokan attól tartanak, hogy egyszerre kapják nyakukba a feketelevest, s egy összegben nagyobb összeget kell leróniuk. Amikor magánszemélyként érdeklődtünk a saját befizetendő díjunkról az egri Városgondozási Kft. ügyfélszolgálatán, azt a választ kaptuk: nyugodjunk meg, senki nem kapott még számlát, noha az első negyedév március végén, a második pedig június 30-án lejárt. Hogy mi az oka a késedelemnek, arról fogalma sem volt a cég munkatársának, miként arról sem, hogy az év melyik hónapjában érkezik majd meg az első negyedéves számla.

Nemcsak a lakosság vár hiába. Májusban például még egyetlen fillért sem kapott az állami hulladékgazdálkodási központtól az a szegedi Kft, amely a városban begyűjti és elszállítja a szemetet – adta hírül a szeged.hu portál. A cég így hitelből kénytelen fedezni a kiadásait, amelyek havonta százmilliós tételre rúgnak, s csak bérekre 70 millió forintot fizetnek ki.

Hasonló a helyzet az ország más térségeiben is.

Nem volna jó, ha a nyári turisztikai szezon kellős közepén maradna a szemét elszállítatlanul – aggódnak például a polgármesterek a Balaton partján, ahol nyáron hatszor annyi hulladék képződik, mint a téli hónapokban. Márpedig a félelmük jogos, hiszen az „utolsókat rúgják” az önkormányzati szolgáltatók, július végére, augusztus elejére krízishelyzet alakulhat ki, ha a lakosság nem kapja meg a január óta esedékes számlákat és nem kezd fizetni.

– A cégekben tulajdonos önkormányzatok egyre kisebb számban tudják és akarják finanszírozni a folyamatos veszteséget – jegyezte meg Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

Hozzátette: amíg jött pénz a „kukaholdingtól”, valamilyen rejtélyes okból hónapról hónapra kisebb összeg érkezett a tényleges költségeknél, a veszteségük tehát csak nőtt. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy a korábban a térségben szolgáltató siófoki székhelyű, profi térdekelt társaság annak idején még szép osztalékot is tudott fizetni a tagoknak – mondta a polgármester.

Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök szerint a jelenleg szolgálató százharminc, kivétel nélkül nonprofittá alakított társaságból csak a legerősebbek maradnak majd fenn, úgy véli, 70-80-nál több nem fog megfelelőségi tanúsítványt kapni. – Azzal, hogy a régebbi szolgáltatási engedélyeket az állam visszavonta, mintegy kikényszeríti, hogy a meglévők egyesítsék erőiket – vélte a fideszes városvezető. – Mi a dél-balatoni régióban, „megértve az idők szavát” egy 150 ezer lakost kiszolgáló szolgáltatót gründolunk, három korábbi szemétrégió, a marcali, a tabi és a siófoki egyesülése révén. Azt reméljük, hogy ekkora ellátási körrel már az állami visszaosztásból is nagyobb arányban fogunk részesülni; nagyon nem mindegy ez ott, ahol évi 80 ezer tonna vegyes,- és 15 ezer tonna zöld-hulladék keletkezik - mondta.

Mindehhez persze előbb be kéne indulnia a számlázási-visszaosztási rendszernek, ami egyelőre nem működik. Schmidt Jenő hozzátette: valamikor biztosan a pénzükhöz jutnak, de már most is égetően szüksége volna az államnak valójában meghitelezett összegre az önkormányzatoknak, mert nem csak a teljesítőképességük, hanem a türelmük is véges.

Az állam helyett az önkormányzat fizet

A szemétfront államosítása után az állami kukaholdingnak, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek (NHKV) tavaly április óta kellene beszednie országszerte a kukaürítési díjakat, majd ebből osztana vissza egy képlet alapján bizonyos összeget a szemétszállítást ténylegesen végző régiós közszolgáltatóknak. Az NHKV azonban immár több, mint egy éve képtelen megoldani a számlázást - országszerte változó, hogy mennyi csekket kaptak eddig a lakosok - a rendszer nem működik, holott már több, mint 735 millió forintot költöttek rá. S mivel helyben az önkormányzatok kénytelenek kipótolni a szolgáltatókat bevétel híján érő veszteséget – lévén, hogy a hulladékszállítás kötelező önkormányzati feladat –, az a sajátos helyzet állt elő 2017 Magyarországán, hogy a lakosság egyfelől fizet a kukaürítésért, másfelől adózóként a veszteségpótláshoz is hozzájárul.

Idén még nem sikerült számlázni
„Elnézést kérünk tisztelt Ügyfeleinktől, hogy az NHKV Zrt. május havi számláinak kiküldése során kézbesítési hiba merült föl. Lakossági igénybejelentések alapján a számlákat újraküldjük, emiatt kérjük azon ügyfeleink szíves türelmét, akik május havi számlájukat nem kapták meg” - ez a közlemény olvasható júniusi bejegyzéssel a nemzeti kukaholding honlapján, Ebből arra lehet következtetni, hogy a lakosokkal szemben csupán egy havi számlaelmaradása lenne a cégnek, miközben összeállításunkból kiderül: idén még egy fia csekket sem kaptak az ország nagy részében.

A nagy rezsihazugság


– Ez a rezsicsökkentésnek mondott nagy rezsihazugság – fakadt ki Lengyel Róbert független siófoki polgármester, úgy is, mint a Siófok-térségi önkormányzati hulladékgazdálkodási társulás és úgy is, mint a Magyar Polgármesterek Közösségének (MPK) elnöke. A régióban olyan mértékű vesztesége egy cégnek sincs, mint a siófokinak. Tavaly az alulfinanszírozottság miatt 600 millió forint volt a veszteségük, aminek a felét hosszas tárgyalások eredményeképpen az állam hajlandó „lenyelni”. A többit leginkább Siófok állja, a szolgáltató cégben tulajdonos kisebb önkormányzatok nem tudnak, vagy nem akarnak pénzt beletenni. - Az egész rendszer egy idióta elgondolás: az állami kukaholding semmit nem csinál. A kötelező feladat az önkormányzatoknál maradt, a bevételi forrást azonban elvonják, az állam pedig nagy kegyesen eldönti, mennyit csurgat vissza abból, ami befolyik. Már ha kap számlát a lakosság – méltatlankodott Lengyel Róbert. Hozzátette: amíg jött pénz a „kukaholdingtól”, valamilyen rejtélyes okból hónapról-hónapra kisebb összeg érkezett a tényleges költségeknél, a veszteségük tehát csak nőtt. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy a korábban a térségben szolgáltató siófoki székhelyű, profitérdekelt társaság annak idején még szép osztalékot is tudott fizetni a tagoknak - mondta a polgármester.

Doros Judit, Fónai Imre

Lájkoljon minket a Facebook-on is!