Előző
Következő
új cikk

Belföld

Léderer András: "vége, most már elég volt"

Népszava|2017. júl 8. 05:04
[A+ A-]

FOTÓK: Tóth Gergő

Folytatjuk a munkánkat, erre kötelez minket a Magyar Helsinki Bizottság története, ezt várják tőlünk az ügyfeleink is – mondja Léderer András. A kormány által vegzált civilszervezet munkatársának, ha két éve bárki azt mondja, külön kormányzati tévéreklám fog futni a Helsinki Bizottság ellen, kineveti.

- Még mindig asszisztálunk a Fidesz hatalmához?

- Mind többen és egyre hangosabban mondják konkrét ügyekben, hogy elég volt. Ha visszagondolunk a tavaszi eseményekre, látható, hogy széles felháborodás és sok bátor, egyéni kiállás történt akár az egyetemi autonómia, akár a civil szervezetek mellett. A keményen buzizó kisember című 2015-ös publicisztikámban azt írtam: „a Fidesz mindent és mindenkit megfojt, mindent tönkretesz, aki és ami nem ők. Mi pedig minden vállrándítással, minden meghunyászkodással, minden kussolással ehhez asszisztálunk”. Az idei Budapest Pride megnyitó beszédében is többek között erről volt szó. Székely Kriszta, a Katona József Színház rendezője azt mondta: elég volt, ne csak ő kiabáljon, kiabáljon más is.

- A kiállások hatására változhat bármi?

- Nem becsülném le annak a jelentőségét, hogy a melegek közül egyre többen állnak ki és vállalják a másságukat. Minden ilyen kiállás, minden erről szóló beszélgetés segít azoknak, akik nehezen élik meg hétköznapjaikat, állandó hazugságba és félelembe kényszerítve igyekeznek titkolni másságukat barátaik, szüleik, munkatársaik előtt.

- A kormányzati megszólalások nem éppen támogatóak.

- Persze, hogy nem! De egyre inkább úgy látom, visszaütnek az alkalmanként durván homofób megszólalások: hiába mondta Orbán Viktor 2015-ben, hogy aki meleg, nem magyar és különben is, maradjon csöndben, nem maradtunk csöndben, azt mondtuk: most már elég volt.

- A szervezők szerették volna, hogy az idén – sok év után újra - kordon nélkül vonuljanak a Pride-on. Lázár János kancelláriaminiszter viszont bejelentette: mindenképpen lesz kordon. Mire számít?

- Nagyon jó üzenete lenne annak, ha kordonok nélkül zajlana az esemény. Tizenhét éve minden évben részt veszek a felvonuláson és nagyon zavart, hogy miközben a szabadságról, a jókedvről, saját magunk vállalásáról szól a Pride, hosszú évek óta rendőrsorfal, kordonok között kell vonulnunk. Nem volt ez mindig így, akármilyen nehezen elképzelhető, de voltak olyan évek, amikor az ismerőseim ki-be ugrálhattak menet közben és bárki szabadon csatlakozhatott. Lehet érvelni amellett, hogy a kordon a mi biztonságunkat is szolgálta, de muszáj egy újabb szintre lépni. Vállalni kell, meg kell nézni, hogy le tud-e így menni kulturáltan, nyugodtan a menet. Bízom benne, hogy sikerülni fog. Egy jó kedvű fesztivált ugyanis nem szokás kordonok között megtartani. Bízom abban, hogy a rendőrség, figyelembe véve az ombudsman állásfoglalását és a szervezők kérését, kordonok nélküli is biztosítani tudja a menetet.

- A Magyar Helsinki Bizottságnál dolgozik. Melegként nem okoz nehézséget például olyanoknak segíteni, akik bűnnek tekintik a homoszexualitást?

- Nem, mert az ügyfeleinkkel nem hitéleti-politikai közösséget alkotunk: azért nyújtanak be menedékkérelmet Magyarországon, mert a hazájukban üldözik őket, sokuk kínzások és a halál elől menekültek. Ügyfeleink között egyébként mindig voltak és most is vannak az LMBTQ közösséghez tartozó emberek is. A folyóban fuldoklótól sem azt kérdezzük, hogy mit gondol a melegekről, hanem kihúzzuk a partra.

- Emellett foglalkoznak kábítószer-kereskedelemmel, vagy prostitúcióval?

- Nagyon nehezen tudom követni a naponta elhangzó hajmeresztő, perképes vádaskodásokat a kormánypárt részéről. A Magyar Helsinki Bizottság az említetteken kívül szervkereskedelemmel sem foglalkozik, sőt semmilyen illegális tevékenységet sem folytat, és nem is folytatott. A Cosa Nostrára jellemző súlyos bűncselekményeknél finomabb törvénysértéseket sem követettünk el. A rezsibiztos legutóbbi megszólalása az abszurditás újabb szintje. Miközben ilyen állítások hangzanak el, arra kínosan szoktak ügyelni, hogy ezeket egy mondatban ne kössék össze egyértelműen a Helsinki Bizottsággal. A sorok között persze megjelenünk és mindenkinek világos, hogy ránk gondolnak.

- Akkor profin csinálják.

- Nem feltétlenül, hiszen már két nyertes ügyünk is van a Fidesz hazug állításaival kapcsolatban. Egymillió forintos kártérítést ítélt meg például a bíróság, amikor azt állították, hogy adatokat próbálunk hamisítani. Viszont, ha folyamatosan ezekkel az állításokkal foglalkoznánk nap, mint nap, akkor az a valóban fontos feladatunktól, az emberek megsegítésétől venné el az energiánkat. Tudatos hozzáállás a részünkről, hogy csak a legkirívóbb esetekben fordulunk bírósághoz.

- A polgári engedetlenség viszont nem ilyen visszafogott álláspont.

- Nem vagyunk hajlandóak önként regisztrálni a civiltörvény miatt. Ennek nyilván van egy szimbolikus jelentősége is, de ennél is jelentősebb, hogy így számtalan olyan jogorvoslati lehetőség nyílik meg előttünk, amiket abban az esetben, ha a határidőig regisztrálnánk, nem tudnánk megtenni. Ebben az ügyben is az volt a legfontosabb, hogy a már meglévő és jövőbeni ügyfeleinknek továbbra is azt az ingyenes jogi segítséget tudjuk nyújtani, ami nagyon sokuk esetében nemcsak az utolsó, hanem az egyetlen szalmaszál. Nem kizárólag külföldiekről és menekültekről van szó, hanem magyar állampolgárokról is. Olyan honfitársaink fordulnak hozzánk, akiket már mindenhonnan elhajtottak. Ha mi állandóan pereskednénk a különböző hazug állítások miatt, vagy hagynánk, hogy átgázoljanak rajtunk, akkor ezeket az embereket hagynánk cserben. Nyilván ezt nem senki kedvéért nem fogjuk megtenni.

- Mi a következő lépés?

- Azt tesszük, amihez a legjobban értünk: bíróságok elé visszük a kérdést. Hamarosan benyújtjuk az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, az elfogadott törvény ugyanis Alaptörvény-ellenes. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is beadvánnyal fordulunk. A magyar bírósági eljárásban indítványozni fogjuk, hogy a bíróság kérjen véleményt az Európai Unió luxemburgi bíróságától, mert az elfogadott törvény nincs összhangban alapvető uniós szabadságokkal. És természetesen folytatjuk a munkánkat, nem is tehetünk mást, erre kötelez minket a Helsinki Bizottság története is, ezt várják tőlünk az ügyfeleink is.

- Milyen most a menekültek a helyzete a tranzitzónákban?

- Rossz. Március vége óta a 14 éven aluli, felnőtt kísérő nélkül érkező gyermekeket leszámítva mindenkit jogtalanul tartanak ott fogva. Egy átlagos magyar állampolgár számára elképzelhetetlen, hogy bírói döntés nélkül bezárhassák egy fémkonténerbe a semmi kellős közepén, most viszont pontosan ez történik a menekülőkkel. A tranzitokban fogvatartottak között sok a gyerek, nekik aztán végképp semmi keresnivalójuk nem lenne ilyen körülmények között.

- Meddig kell a tranzitzónában várnia valakinek?

- Erre a kérdésre senki nem tud pontosan válaszolni. A törvény szerint egészen addig, ameddig nem születik olyan döntés az ügyében, amivel szemben már nincs helye felülvizsgálatnak. Ez a gyakorlatban 2015 óta azt bármeddig elhúzódhat: a parlamenti többség 2 éve ugyanis elvette a bíróságnak azt a jogát, hogy megváltoztathassa a bevándorlási hivatal esetleg jogsértő döntését és védelemben részesíthesse a menedékkérőt. Ma, ha valakit elutasítanak és fellebbez, a bíróság pedig úgy ítéli meg, hogy rossz döntés született és a menedékkérőt védelem illeti meg, a bevándorlási hivatalnak új eljárást kell lefolytatnia. Ezt a végtelenségig el lehet játszani: a hivatal újra elutasíthatja a kérelmet, a bíróság újra megsemmisítheti az elutasító döntést, az ügyfél pedig közben csak vár és vár.

- Mégsem olyanok a körülmények, mint egy átlagos magyar családi házban?

Szerencsére egy átlagos magyar családi ház nem a semmi közepén egy murvával felszórt területen elhelyezett ötágyas fémkonténer, amit szögesdrót vesz körbe. Egy átlagos magyar családi házban, ha az ott élő nyolc hónapos terhes nőnek orvosi vizsgálatra van szüksége, akkor nem bilincsben, rendőrök viszik kórházba. Egy átlagos magyar családi házban lakó, súlyosan traumatizált, esetleg kínzást, nemi erőszakot túlélt embernek van lehetősége szakember segítségét igénybe venni. A tranzitzónákban olyan szervezetektől is megvonták a belépési engedélyt, amelyek hiánypótló szolgáltatásokat nyújtottak. Így például továbbra sincs pszichológus a tranzitzónákban, a fogvatartott gyerekeknek nincs oktatás. Cinikusnak tartom a kormány részéről azt az állítást, hogy minden a legnagyobb rendben. Teljesen egyértelmű, hogy az ottani jogi és fizikai körülmények a legalapvetőbb emberi jogi standardoknak sem felelnek meg.

- Mi a céljuk ezzel a hozzáállással?

A kabinet arra pazarol súlyos tízmillárdokat, hogy felszámoljon egy korábban úgy-ahogy, de működő menekültügyi rendszert. A tranzitzónák, az, hogy munkanapokon legfeljebb napi 5-5 embernek engedélyezik, hogy menedékkérelmét benyújtsa, az, hogy megszüntettek minden integrációs támogatást azon keveseknek, akiknek védelmet ad az állam, egészen példátlan. Nyilvánvalóan az a cél, hogy kiüresedjen a menedékjog, hogy a menekülők közül minél kevesebben legyenek a magyar hatóságok látókörében. Ez nemcsak súlyosan jogsértő és embertelen, de jelentős biztonsági kockázatokkal is jár: ha nincsenek reguláris, szabályozott, normálisan működő módjai annak, hogy valaki benyújthassa menedékkérelmét, egyetlen út marad: irreguláris módon, „radar alatt” próbáljanak egy olyan országba eljutni, ahol a normális feltételek fennállnak. Érthetetlen, hogy miközben a magyar kormány az elmúlt évek menekültügyi rombolását a biztonságra való hivatkozással hajtotta végre, ezek az intézkedések szinte kivétel nélkül csökkentik annak a lehetőségét, hogy az esetlegesen biztonsági kockázatot jelentő emberek fennakadjanak a magyar hatóságoknál.

- Úgy tűnik, hogy 2017-ben már nem asszisztálunk annyira a Fidesznek, mint két éve. Mi lesz újabb két év múlva?

Olyan vad dolgok történtek 2015 óta, amiket álmomban sem gondoltam volna. Nem mernék semmilyen jóslásba bocsátkozni. Nem csak azt nem tudom megmondani, hogy két év múlva mi lesz, azt sem tudom, holnap mi fog történni. Amilyen változások történnek hétfőről-keddre, amilyen jogszabályi változások történnek egyik hétről a másikra, ember nincs – talán beleértve a kormánypárti politikusokat is – aki meg tudná mondani, mi lesz ebben az országban. Ha két éve bárki azt mondja nekem, hogy milliárdokért fognak alig burkoltan antiszemita húrokat pengető óriásplakátokat kihelyezni Magyarország Kormányának megbízásából, vagy hogy külön kormányzati tévéreklám fog futni kifejezetten a Helsinki Bizottság ellen, kinevetem. Ma bármi elképzelhető, senki sem tudja, ki a következő a sorban, melyik a következő sor.

Névjegy
Léderer András
- Budapesten született, 1984. augusztus 27-én
- 2006 és 2009 között az SZDSZ Új Generáció elnöke. Az SZDSZ Országos Ügyvivői Testületének tagja volt, 2009-ben lépett ki a pártból
- MSc fokozatot a londoni SOAS-on, BSc fokozatot Aberystwyth-ben szerzett etnikai konfliktuskezelésből és biztonságpolitikából
– 2015 májusában vallott nyíltan a homoszexualitásáról azt követően, hogy Orbán Viktor válaszolt egy másságot érintő újságírói kérdésre
- A Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa



Zoltai Ákos

Lájkoljon minket a Facebook-on is!