Előző
Következő
új cikk

Belföld

Visszájára fordult a Fidesz lejáratókampánya

Népszava|2017. júl 8. 05:01
[A+ A-]

Civilfutballperformansz a parlament előtt, június elején FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A kormányzati civil ellenes hadjárat nyomán sokkal többen dolgoznának a jogvédőkkel, és erősödik a szervezetek közötti együttműködés.

Nemrégiben félszáznál több jogász jelentkezett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyetlen álláshelyére. Dacára, hogy a TASZ egyike azoknak a szervezeteknek, amelyeket a kormánypolitika, és a propagandamédia folyamatosan azzal vádol, hogy államellenes tevékenységet folytat és a nemrég áterőltetett civiltörvénnyel arra akarja kényszeríteni, hogy „külföldről finanszírozott szervezetnek” tüntesse fel magát honlapján és kiadványain.

Szabó Máté Dániel, a TASZ jogi igazgatója szerint ugyan eddig is sokan jelentkeztek egy-egy TASZ-os állás után, ám az érezhető, hogy mostanában egyre kvalifikáltabb, felkészültebb jogászok jelentkeznek hozzájuk. Szabó Máté Dániel szerint kifejezetten érezhető, hogy a kormányzati támadások elindulása óta élénkült meg az érdeklődés a TASZ iránt.

„Régebben lehet, hogy kicsit jobban kellett keresnünk a jogászokat” - fogalmazott Szabó, aki arra a kérdésre, hogy most jobban hangzik-e az, hogy „civil” úgy vélte: „"bizonyos társaságokban nagyon jól hangzik, ha valaki azt mondhatja, hogy a TASZ-nál, vagy a jogvédőknél dolgozik". ”Szabó Máté Dániel hangsúlyozza: míg a fiatal, jogvédelem iránt érdeklődők körében megnőtt az érdeklődés a TASZ iránt addig a jogsértést elszenvedett ügyfeleiknél érezhető a félelem. „Vannak, akiknek segítségre van szükségük és abszolút függetlenek ők is és az ügyük is a politikától. Ők gyakran már tartanak attól, hogy mi segítünk. Ma már inkább azt kérik, hogy „óvatosabban segítsünk”, azaz inkább jogi tanácsot kérnek tőlünk és majd ők maguk elintézik az ügyüket – mondja Szabó.

Nem tántorította el az Amnesty International (AI) itteni több száz önkéntesét, támogatóját sem a kormánypárti gyűlöletkampány: nemrégiben a közgyűlésük egyhangúan döntött úgy, hogy amint a TASZ vagy a Helsinki Bizottság, úgy az AI sem veti alá magát a civiltörvény rendelkezéseinek. Demeter Áron, az AI szakértője úgy látja, hogy a civilellenes hadjárat nyomán jelentősen nőtt a civilszervezetek, így az AI ismertsége is.

„Megnövekedett a médiaérdeklődés a civilek iránt, aminek megvan az az előnye, hogy a civilszervezetek munkája könnyebben jut el a közvéleményhez. A társadalom jelentős része a civilek elleni támadást ugyanabban a kontextusban értelmezi, mint az Orbán kormány többi, jogállamiságot erodáló lépését. Van ilyen érdeklődés és ez nagyon jó lehetőség a civileknek arra, hogy megmutassák, ők mivel foglalkoznak.”

Demeter Áron úgy látja, hogy az utóbbi időszak támadásai nyomán megerősödött a civil szervezetek közötti összetartás és szolidaritás. „Ha bármi pozitív hozadéka van ennek a kormányzati lejárató kampánynak, akkor az éppen az, hogy a magyar civil szervezetek - függetlenül attól, végül alávetik-e magukat a civil törvénynek vagy sem - sokkal közelebbi munkakapcsolatba kerültek” - véli Demeter.

„Van a magyar civilek közös kampánya, a Civilizáció, amely többek között megszervezte a Hősök téri tízezres tömegtüntetést. Emellett napi szintű egyeztetés és együttműködés alakult ki a civilek között, a nagy jogvédőktől kezdve a kicsi, vidéki, helyben működő szervezetekig. A szolidaritás abszolút közös. Mindenki azt gondolja, hogy ez a jogszabály rossz, ez politikai manőver semmi köze az átláthatósághoz.”

Demeter Áron szerint az minden szervezet saját döntése, hogy végül alávetik-e magukat a törvény rendelkezéseinek és kiteszik-e a „külföldről finanszírozott szervezet” jelzést a honlapjukra és kiadványaikra. Korábban a Magyar Vöröskereszt – évente több tízmillió forintot kap külföldről – már úgy döntött, hogy eleget tesz a törvénynek. Rövidesen meglépi ezt a Transparency International is, Ligeti Miklós jogi igazgató szerint a törvény elfogadása óta nem lett kevesebb támogatójuk. Sőt, a TI több olyan képzést is folytat, amelyben állami szereplők is részt vesznek. „Szakmai szinten teljesen korrekt volt az együttműködést” - mondta Ligeti.

Egyelőre semmiféle fennakadás nem volt ezekkel a programokkal. Igaz, ezek mind olyan projektek, amikhez a kormánynak csak formai köze van, így például az M6-os autópálya meghosszabbítása kapcsán, vagy a közvetlenül az EU Bizottság választotta ki a TI Magyarországot a közbeszerzés felügyeletébe.

Ceglédi Zoltán: A tét lett nagyobb

- Lehetséges a civilekre ráerőszakolt „külföldről finanszírozott” címkét valahogy pozitív tartalmúvá formálni?

- Elméletileg működhet, de gyakorlatban szerintem nem. Elvileg a közélettel egyáltalán nem foglalkozó, politikán felül álló civil szervezeteknek – például igen sok nem politizáló jótékony szervezet is kap külföldről támogatást - lehetne olyan reklámkampányuk, amiben elmondják, hogy külföldről finanszírozottak vagyunk és segítünk, jótékony civil szervezetek vagyunk.

Azonban személy szerint én nem látok valódi esélyt arra, hogy ezt a címkét pozitív üzenetté lehetne formálni. A kutatások azt mutatják, hogy a közvéleményben, főleg annak kormánypárti részében alaposan megtapadt az a üzenet, hogy a külföldről finanszírozás rossz, sőt – ahogy ezt fideszes politikusok is hangoztatják - kifejezetten az alkotmányos rend megdöntésére irányuló gonosz dolog lenne. Szerintem ha a civilek ennek a címkének, jelzőnek, az átkeretezésével próbálkoznak, úgy valójában óhatatlanul is a kormánynak segítenek, mivel onnantól a kormány értelmezési tartományában mozognak. A civilek egyetlen lehetősége az, ha nem próbálják így vagy úgy megmagyarázni, hogy mit jelent a címke, hanem tartják magukat ahhoz, hogy nem fogadják el a megbélyegzést, nem regisztrálnak, mivel ez egy egyértelmű, erőszakos, antidemokratikus támadás a civilszféra ellen.

- Több szervezetnél is jelezték, hogy amióta megindult a kormányzat civil ellenes hadjárata, többen jönnének hozzájuk dolgozni. Ellentétébe fordulhat a kampánya?

- Úgy mondanám, hogy most szélesebb körben látják, hogy milyen súlyos a tét. Sokan felismerték, milyen kormányzati cselekvési politika részese a civilek elleni szembeni hadjárat. Nem feltétlenül gondoltak korábban rosszabbat, kevesebbet a civilekről, hanem csak azt gondolták, hogy a civil szervezetek nélkülük is el tudják látni a vállalt feladatukat. Most viszont ezek az emberek abban akarnak segíteni, hogy ne tűnjön el minden, ami kialakult az eltelt 27 évben. Most meg akarják védeni a civileket. Most a tét lett magasabb, súlyosabb. Valószínűleg ezért van a sokkal erősebb szándék.

- Megmozdult volna a társadalom immunrendszere?

- Fontos hangsúlyozni, hogy a civil szervezetek megítélése csak a kormánypárti kemény magnál negatív, a társadalom egészében alapvetően jó, illetve sokkal jobb mint a politikáé. A civilek elleni támadás egy folyamat része. Az elmúlt hét év alatt folyamatosan csökken Magyarországon a szabadság. A kormány most sem csinál mást, minthogy fűnyíró-elv mentén az ő – mondjuk ki - önkényuralmi törekvéseit éppen leginkább korlátozóakat próbálja eltakarítani az útjából. Ma ugyanis a civileknél van jelen az a financiális és szellemi tőke, ami által a Fidesz által támadott jogállamot védeni lehet. A Fidesz tudja, hogy az Alkotmánybírósággal már nincs dolga, a pártemberekkel feltöltött, korábban független posztokkal – kiemelt felelőssége van ebben a körben Áder Jánosnak – nincs már feladata. Most éppen a civilek állnak az útjában.

Eltakarítja a propagandaplakátokat az Együtt
Engedélyezte a rendőrség az Együtt XVI. kerületi képviselőjének, Vajda Zoltánnak hogy vasárnap „kertvárosi nagytakarítás” címmel demonstráció keretében eltávolítsák a kormány, kerületet ellepő propagandaplakátjait.
„Semmi más nem kell, csak néhány vödör víz, festőhenger és spakli. Feláztatjuk a plakátokat és levakarjuk, a plakátmaradványokat pedig elárverezzük és az abból befolyó pénzt civil szervezeteknek utaljuk át” - írta a rendezvényről szóló Facebook-bejegyzésében Vajda Zoltán, aki lapunknak elmondta: a rendőrség megígérte nekik, hogy biztosítja a rendezvényt.


Egyre több a közérdekű adatkiadás iránti per

Tavalyhoz képest másfélszer annyi, 237 közérdekű adatkiadás iránti pert indítottak a Fővárosi Törvényszéken - hangzott el pénteken a bíróság sajtótájékoztatóján. Az adatkérők nagyjából azonos arányban újságírók, civil szervezetek és politikusok. A bíróság szerint mára kialakult, egységes bírói gyakorlat jellemző az ilyen ügyekre, a bíróság pedig az esetek döntő részében a kért adatok kiadására kötelezik az adatgazda állami, önkormányzati szervet vagy olyan magáncéget, amely állami forrásból, állami közvetítéssel jut közpénzhez.

Batka Zoltán

Lájkoljon minket a Facebook-on is!