Előző
Következő
új cikk

Külföld

Elmérgesedett a katalán válság

Népszava|2017. júl 8. 05:31
[A+ A-]

Katalán zászlók alatt tüntettek az előző népszavazás perbe fogott szervezői mellett FOTÓ: GETTY IMAGES/ALEX CAPARROS

Katalónia egyre elszántabb, a spanyol kormány azonban eszközt megragad, hogy megakadályozza a függetlenségi népszavazást.

Madrid és Barcelona között elmérgesedett a viszony, amióta a katalán kormányzat kilátásba helyezte, hogy október 1-re kötelező erejű népszavazást ír ki az elszakadásról. A népszavazási törvényt kedden mutatták be a katalán törvényhozásban, de várhatóan csak augusztus végén fogadják el, éppen azért, hogy a spanyol kormánynak ne legyen lehetősége a közbelépésre. Carles Puigdemont, a Generalitat vezetője már korábban ismertette a kérdést: „Akarja-e, hogy Katalónia független állam legyen, köztársaság formájában?” A katalán kormányzat tovább feszíti a húrt: kilátásba helyezte, hogy ha az igenek győznek a referendumon, 48 órán belül kikiáltják az autonóm tartomány függetlenségét. A népszavazáson nem állapítanak meg minimális részvételt, érvényességi küszöböt, azaz, bármilyen kevesen mennek is el szavazni, érvényesnek tekintik a voksolást.

Mariano Rajoy spanyol konzervatív kormányfő szerdai beszédében elutasította a katalánok újabb népszavazási kezdeményezését. Arra kérte a józan, mérsékelt katalánokat, hogy őrizzék meg a jövőbe vetett hitüket, mivel „a tekintélyelvű lázálmok soha nem győzik le demokratikus államunk komolyságát és harmóniáját”, fogalmazott a miniszterelnök.

A katalán autonóm kormányzat 2014. november 9-én már rendezett egy nem kötelező erejű népszavazást, pontosabban egy népi konzultációt. Az 1978-as spanyol alkotmány értelmében ugyanis a Spanyolország egészét érintő kérdésekben nem tartható népszavazás a madridi kormány jóváhagyása nélkül. A 2014-es, nem hivatalos erőfelmérésen alacsony volt a részvétel, a választásra jogosultak mintegy 37 százaléka vett részt, akik elmentek, mintegy 2,3 millióan, 80,8 százalékban az elszakadásra szavaztak.

Ahogy korábban, a spanyol alkotmánybíróság máris lépett. Első körben megvonták azt az összeget, amelyet a katalán tartományi kormányzat a referendum lebonyolítására szánt volna. A madridi kormány támadta meg a katalán költségvetést, megkérdőjelezve azon tételek alkotmányosságát, amelyeket Barcelona választási, illetve népszavazási célokra állított be a büdzsébe. Az alkotmánybíróság a választásra, valamint a népi konzultációra szánt – 6,2 millió euró – összegű tételekről kimondta, hogy alkotmányellenesek, amennyiben a függetlenségi népszavazás megszervezésére akarják felhasználni azokat. Más szavazások lebonyolítására azonban igénybe veheti az összegeket a katalán autonómia, amely gazdasági-pénzügyi kérdésekben csak véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.

Bár Mariano Rajoy jelenleg kisebbségben kormányoz, a katalán függetlenség tekintetében számíthat a legnagyobb ellenzéki erő, a Spanyol Szocialista Munkáspárt támogatására. A PSOE nem támogatja Katalónia elszakadását, de kész lenne módosítani az alkotmányt, s szélesebb jogosítványokat adni a leggazdagabb spanyol tartománynak, amely különösképpen azt nehezményezi, hogy aránytalanul sokat kell befizetnie a közös költségvetésbe.

Barcelonában korántsem teljes az egyetértés a tekintetben, hogy érdemes-e ismét konfrontálódni Madriddal, különösen annak fényében, hogy a felmérések szerint egyre csökken az elszakadás iránti lelkesedés Katalóniában. Puigdemont e hét elején menesztette egyik miniszterét, Jordi Baiget ugyanis egy interjúban azt mondta: „A spanyol állam olyan erős, hogy valószínűleg nem leszünk képesek megtartani a népszavazást.” A katalán vezetésen belül emiatt is viták robbantak ki, többen is azon a véleményen voltak, hogy a miniszter leváltása nem segíti a függetlenség ügyét.

Barcelona város önkormányzata, amelyet a Podemoshoz közelálló Catalunia en Comú irányít, a hét végén hozza meg a döntését, de már előre jelezték, valószínűleg nem támogatják az illegálisan kiírt referendum megtartását, mert „ez nem az a népszavazás, amire Katalóniának szüksége lenne”.

Elképzelhetetlennek látja a katalán függetlenség kivívását Teresa Freixes barcelonai alkotmányjogász, egy elszakadás ellenes csoport, a Concordia Cívica elnöke, aki a Financial Times-nak nyilatkozott. „A függetlenség politikailag, gazdaságilag és társadalmilag sem járható út. Jogilag pedig kivitelezhetetlen. Nem lehet egyik napról a másikra kikiáltani a függetlenséget, egy államot az ENSZ-nek el kell ismernie. Anélkül Katalónia olyan státuszba kerülne, mint Nyugat-Szahara, a palesztinok vagy Észak-Ciprus. Komolyan ezt akarjuk?”

A La Vanguardia barcelonai lapban nemrégiben közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 42,5 százaléka támogatta a függetlenséget, 37,6 százalék ellenezte, ugyanakkor csupán 54 százalék nyilatkozott úgy, hogy részt akar venni az egyoldalúan kiírt népszavazáson, s csak 12 százalék bízik abban, hogy a referendum valóban elvezet Katalónia elszakadásához. Mintegy 62 százalék ennek ellenére úgy véli, hogy a spanyol kormánynak engedélyeznie kellene, hogy a katalánok megrendezzék a függetlenségi népszavazást.

A vörös vonal
Mariano Rajoy csütörtökön két és fél órás tárgyalást folytatott Pedro Sánchezzel, a PSOE lemondott, majd mégis újraválasztott főtitkárával, akivel személyes viszonyuk a tavalyi választási hadakozás nyomán mélypontra süllyedt. A megbeszélésen számos kérdésről, köztük a terrorizmus elleni fellépésről tárgyaltak. A katalán autonómiával kapcsolatosan a PSOE szóvivője, Margarita Robles szerint ugyan a spanyol alkotmány 155. cikkelyének esetleges alkalmazása nem került szóba, de a szocialista vezetés mégis szükségesnek látta meghúzni a „vörös vonalat”.
A megbeszélés után leszögezte: a PSOE a madridi kormány rendelkezésére álló legsúlyosabb eszközt – a katalán autonóm jogok részleges megvonását – semmiképpen nem támogatja. A 155. cikkely szerint a madridi kormány a parlament felsőháza, a szenátus támogatásával rákényszerítheti az autonóm vezetést az alkotmányban előírt kötelezettségeinek teljesítésére. Egyesek úgy értelmezik, hogy amennyiben Madrid ehhez a végső eszközhöz folyamodna, akár erőszakkal is felléphetne a katalán elszakadás megakadályozására.



Elekes Éva

Lájkoljon minket a Facebook-on is!