Előző
Következő
új cikk

Külföld

Elszigetelődött az Egyesült Államok elnöke

Népszava|2017. júl 10. 05:34
[A+ A-]

FOTÓ: GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

Kereskedelmi ügyekben teljes összhangot sikerült elérni a hamburgi csúcstalálkozón, klímaügyekben azonban Trump nem volt hajlandó engedni.

Klímaügyben magára maradt az amerikai elnök a G20-ak hamburgi tanácskozásán. A többi 19 ország egyetértett abban, hogy mihamarabb végrehajtják a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célokat függetlenül az Egyesült Államok kilépésétől. Ugyanakkor a 19 állam azt is közölte, „tudomásul veszik” az amerikaiak álláspontját. Angela Merkel kancellár a tanácskozást lezáró sajtóértekezletén is emlékeztetett arra, hogy csak az Egyesült Államok nem értett egyet velük ebben a kérdésben. A zárónyilatkozatba is bekerültek az amerikai kifogások, ami szokatlan a különben egységet demonstrálni kívánó fórumon. A kancellár ezzel kapcsolatban kijelentette: ott, ahol nézetkülönbségek vannak, azt a záródokumentumban is fel kell tüntetni. Ugyanakkor a „19-ek” azt közölték, szó sem lehet a klímamegállapodás újratárgyalásáról, amint ezt Donald Trump eredetileg követelte.

Merkel azt is közölte, hogy a véleménykülönbségeket nem akarták szőnyeg alá söpörni, ezért is tükrözi a zárónyilatkozat az amerikai kifogásokat. A kancellár örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a többi 19 ország visszafordíthatatlannak nevezte a klímamegállapodás végrehajtását.

Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy újabb klímacsúcsot rendez majd. A december 12-re tervezett tanácskozáson további vállalásokat tesznek – hangoztatta. Reményét fejezte ki, hogy Donald Trump változtat elutasító álláspontján. Amerikai kérésre került be a záródokumentumba az a kitétel, hogy hatékonyabban akarják kihasználni a fosszilis energiaforrásokat. Ez azért keltett vitát, mert a párizsi megállapodás épp a fosszilis energia visszaszorítását célozza. Hamburgi források ezzel kapcsolatban megjegyezték: ez még nem azt jelenti, hogy a többi 19 állam magáévá tenné az amerikai álláspontot.

Környezetvédők üdvözölték, hogy az Egyesült Államok magára maradt. Tobias Münchmeier, a németországi Greenpeace részéről megjegyezte, hogy ezzel 19-1-re győztek a klímaegyezmény támogatói. Bírálta ugyanakkor, hogy a többi ország csak a régi vállalásait erősítette meg. „Több elkötelezettséget reméltünk” – fejtette ki. A dpa hírügynökség által idézett Jan Kolwazig, az Oxfam munkatársa szintén az új impulzusokat hiányolta. Fontos jelzésnek nevezte azonban, hogy a 19 ország határozottan elkötelezte magát a párizsi egyezmény mellett. Mint mondta, ez jó hír a szegényebb országokban élők számára, akik már most a saját bőrükön tapasztalják a klímaváltozás negatív következményeit.

Előzőleg kompromisszum született a kereskedelmi kérdéseket illetően. A vezető ipari hatalmak és a fejlődő országok is hitet tettek s szabadkereskedelem mellett és állást foglaltak a protekcionizmussal szemben. Elismerték azonban a kereskedelemben a „jogos önvédelmi mechanizmusokat”. A kompromisszummal sikerült elkerülni azt, hogy botrányba fulladjon a tanácskozás. Trump elnökként többször is protekcionista intézkedésekkel fenyegetőzött, ezért kérdéses volt, hogy aláírja-e a szabadkereskedelem melletti állásfoglalást. Végül e tekintetben sikerült mind a 20 országnak közös nevezőre jutnia, miután belevették az említett részt.

A zárónyilatkozat kereskedelmet érintő részének szövegében pénteken éjjel állapodtak meg a felek. Angela Merkel német kancellár örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Akciótervet is elfogadtak a globális gazdasági növekedés felgyorsítása érdekében. Ebben az Egyesült Államok is elkötelezi magát a pénzpiacok további szabályozása mellett. Nagy kihívásnak nevezik a gyengébb termelékenységet, a jövedelemkülönbségeket és a társadalom elöregedését. Trump dicsérettel illette Merkelt, aki szerinte remek munkát végzett függetlenül attól, hogy „sokan igyekeztek megzavarni azt” – utalván a tüntetőkre. Az amerikai elnök részéről kijárt a dicséret kanadai kollégájának, Justin Trudeau-nak is.

Nem hisznek Trumpnak az amerikaiak
Vlagyimir Putyin azt közölte, jobb benyomást tett rá az amerikai elnök, mint amit a televíziókból látott. Trump szerinte „adekvát” válaszokat adott neki pénteki, két és negyedórásra duzzadt megbeszéléseik során. Az Egyesült Államokban keményen támadták Trumpot a találkozót követően. Az amerikai média szerint az elnök túlságosan szívélyes volt orosz kollégájával, s láthatóan nem vonta kérdőre elég erélyesen tárgyalópartnerét amiatt, mert Oroszország befolyásolni próbálta a tavaly novemberi amerikai elnökválasztás eredményét. Bár Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt állította, hogy Trump nagyon is határozottan hozta szóba ezt a kérdést, amerikai demokrata képviselők ebben azért erősen kételkednek.
A találkozót követően számos kétség merült fel. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sajtóértekezletén azt közölte, Trump „elfogadta” az orosz elnök azon álláspontját, amely szerint a Kreml nem kísérelte meg befolyásolni az amerikai elnökválasztást, s hasonlóképpen nyilatkozott szombaton Putyin is. Ezt azonban a Fehér Ház cáfolta. Ha az amerikai elnök valóban elfogadta volna orosz kollégájának magyarázatát, az azt is jelentette volna, hogy inkább hisz Putyinnak, mint saját titkosszolgálatának. Olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint az orosz fél eredetileg azt óhajtotta, hogy nagyobb küldöttség vegyen részt a megbeszéléseken, ám Trump ragaszkodott a szűk körű találkozóhoz, a kiszivárogtatóktól tartva. Ha a hír igaz, ez nemcsak arra utalhat, hogy saját biztonsági szolgálatában sem bízik, arra is, hogy van takargatnivalója.
Jen Psaki, aki a Barack Obama által fémjelzett adminisztrációban külügyi szóvivő volt, annak a véleményének adott hangot, hogy az oroszok csapdát állítottak Trumpnak, ő pedig bele is sétált ebbe. Putyinnak ugyanis nagyon jól jött, hogy az amerikai elnök éppen Varsóban mondott ellent saját titkosszolgálatának azt közölve, senki sem tudja, ki akarta befolyásolni az amerikai elnökválasztást. Feltűnő volt az is, hogy közös találkozójuk során Trump feltűnően oldott volt. „S ez is volt az oroszok célja, akik részéről a hekkertéma le is van zárva” – fogalmazott Psaki.
Azért is sajátos Trump viselkedése, mert puszta felvetésnél azért jóval többről van szó az orosz hekkerek befolyásolási kísérletei kapcsán. Behatoltak például az amerikai demokraták szervereire nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy károkat okozzanak Hillary Clinton kampányának. Egyesek azzal vádolják Trump csapatát, hogy a hekkertámadások során összejátszott Moszkvával. Az amerikai közvélemány nem bízik Trumpban. Egy felmérés szerint 54 százalékuk véli úgy, hogy az elnök törvénytelenséget vagy etikátlanságot követett el az oroszokkal való együttműködés során.
Hogy a találkozó elhúzódása mennyire kínos volt minden résztvevő számára, bizonyítja: jó egy óra múltán Melania Trump, az elnök neje is bement, hogy véget vessen a megbeszéléseknek. Ám az ő jelenléte sem befolyásolta a két vezetőt.



Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!