Előző
Következő
új cikk

Belföld

Meddig gyerek a gyerek?

Népszava|2017. júl 17. 05:10
[A+ A-]

Fotó: Thinkstock

Nagy eltéréseket mutat a gyermekekre vonatkozó életkori besorolás a különböző jogszabályokban. Herczog Mária gyermekjogi szakértő szerint széleskörű szakmai vita kellene, hogy ne csak a politikusok érveljenek.

Noha a nemzetközi gyermekjogi egyezmény szerint is az a személy számít gyereknek, aki 18. életévét még nem töltötte be, több ellátásnál, szabályozásnál ennél alacsonyabb korhatárig számít gyereknek a gyerek - mutatott rá Balog Zoltán humánminiszternek címzett írásbeli kérdésében Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint bár egyes esetekben van megfelelő szakmai érv, sokszor mégsem világos, miért eltérőek a korhatárok.

Emlékeztetett: míg választani csak 18 éves kor felett lehet, a tankötelezettség csupán 16 éves korig tart, a büntető törvénykönyv szerint pedig már 12 éves kortól büntethető egy gyermek. A gyermeknevelési támogatásnál (gyet) a legkisebb gyermek 8 éves koráig jár ellátás, aki ennél idősebb gyereket nevel, az nem lehet "főállású anya". A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek esetében pedig csak 10. életévükig jár - a sort hosszan lehetne folytatni.

"Meddig gyerek a gyerek? Miért eltérő a gyermekekre vonatkozó korhatár a különböző jogszabályokban?" - tette fel a kérdést Bangóné.

"Az egyes jogszabályokban megnyilvánuló differenciált életkori szabályozás indoka, hogy a gyermekek a testi és személyiségfejlődés során eltérő érettséget mutatnak, ezzel összefüggésben eltérő jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak" - olvasható a Rétvári Bence által szignózott válaszban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a magyar szabályozás nem egyedülálló, például a 14 éven aluliak büntetőjogi felelősségre vonására más európai országokban is van lehetőség. Emellett a gyermekjogi egyezmény is úgy fogalmaz: a 18 év alatti gyereknek számít, "kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri".

Büntethetőség
Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek, ha megfelelő belátási képességgel rendelkeznek - legsúlyosabb büntetésük 1-től 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet.

Noha a gyettel és a gyessel kapcsolatban nem adott érdemi választ, Rétvári kifejtette: a gyerekek büntethetőségi korhatárának 12 évre való leszállítását elsősorban gyakorlati tapasztalatok indokolták, a 12-14 évesek egyre gyakrabban valósítanak meg erőszakos bűncselekményeket, nekik is tisztában kell lenniük magatartásuk kiemelten veszélyes következményeivel, súlyosan elítélendő voltával. "Ezen túlmenően az is tényként kezelhető, hogy a XXI. század infokommunikációs fejlődése meggyorsította a gyermekek fejlődését" - írta.

- A büntetőjogban semmi értelme nem volt leszállítani 12 évre a korhatárt, maximum politikai, hangulatkeltési szempontból. Nem is lett érdemi eredménye a megelőzés kezelésében, hiszen szakmailag sem indokolja semmi - vélekedett Herczog Mária. A Gyerek, Család, Ifjúság Egyesület elnöke (és az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának korábbi tagja) hangsúlyozta: az, hogy egy gyerek érti a tettének súlyát és tudja-e a felelősséget vállalni, elsősorban érzelmi fejlettségétől függ. Ugyanakkor az elkövető gyerekek körében gyakori az érzelemszegény, empátiahiányos fiatal, az alkalmazott büntetőjogi lépések pedig nem segítenek az elszenvedett problémáik megoldásában.

- Ettől csak vadabbak és dühösebbek lesznek, de belátóképesek, bűnbánóak és másképp viselkedők aligha. Ezért próbáljuk a resztoratív, helyreállító módszerek és a gyermekvédelmi ellátások irányába tolni a gyerekekkel kapcsolatos eljárásokat, de a jelen helyzetben erre nem sok esély mutatkozik. Sem a közvélemény, sem a politika nem az erőszakmentesség, a megértés, elfogadás, befogadás irányába mozog. Nagyon sok munka kellene ahhoz, hogy meg lehessen ezt fordítani, amit nem szabad persze feladni, de a mostani helyzet nem kedvez ennek sem - fogalmazott Herczog.

A szakértő szerint a jogszabályokban megszabott, gyerekekre vonatkozó eltérő korhatárok világszerte állandó vita tárgyát képezik, és gyermekjogi szempontból sincs egységes álláspont. - Jó lenne, ha nálunk is megindulna erről egy széleskörű szakmai vita, hogy ne csak laikusok vagy politikusok részéről hangozzanak el sokszor felszínes érvek és ellenérvek. Bangóné Borbély Ildikó felvetését persze indokoltnak tartom, de nem egyszerű rá a válasz - mondta Herczog, hozzátéve: sokszor esetleges, és valamilyen hagyományon vagy a véletlenen múlik a korhatár megszabása.

Érdekességek
- Attól, hogy például a tankötelezettséghez vagy a büntethetőséghez alacsonyabb korhatárt szabtak, az érintett kiskorú ugyanúgy gyerek marad, és vonatkoznak rá a különleges védelemre jogosító szabályok is (például munkavédelem, speciális eljárások, bánásmód, stb.).
- Örökbefogadottak esetén 14 éves kortól kérheti a gyerek az eredeti adatai megismerését, de a vér szerinti szülővel való kapcsolatfelvételt csak 18 évesen.
- Ausztriában már a 16 évesek is szavazhatnak, igaz, "csak" a helyhatósági választásokon.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!