Előző
Következő
új cikk

Belföld

Fogást talált az EB több magyar jogszabályon

Népszava|2017. júl 13. 05:08
[A+ A-]

Forrás: Európai Parlament

Fogást talált az Európai Bizottság több közelmúltban elfogadott és nemzetközi felháborodást is kiváltó magyar jogszabályon. Csütörtökön nem csak a Lex CEU-ként emlegetett felsőoktatási törvénymódosítás miatt elindított kötelezettségszegési eljárást lépteti újabb szakaszba, hanem felszólító levelet küld a magyar kormánynak a civiltörvény ügyében is - adta hírül a Bruxinfo. A brüsszeli testület csütörtökön fogadja el a kötelezettségszegési eljárások júliusi csomagját, ekkor fogja részletesen megindokolni a döntéseit.

A Bizottság áprilisban vonta kérdőre a magyar kormányt a Lex CEU miatt. Hivatalos felszólító levelére a megadott egy hónapon belül válaszolt Budapest. A magyarázat a jelek szerint nem győzte meg az uniós “kormányt”, mert csütörtökön állítólag indoklással ellátott vélemény kiküldésével szorít egyet a présen. Ez nem meglepő, hiszen annak idején Lázár János kancelláriaminiszter bejelentette, hogy a bizottsági érvelés egyetlen szavát sem fogadják el. Brüsszel most is záros határidőn belül választ vár a levelére.

A “külföldi szervezetek átláthatóságáról” szóló törvénnyel kapcsolatban már több európai uniós politikus kifejtette az aggodalmait, köztük Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapvető jogokért is felelős első alelnöke. Úgy tudni, hogy az ezúttal írásba foglalt bizottsági kifogások tükrözik az európai emberjogi szervezet, az Európai Tanács neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság véleményét. Hírek szerint Brüsszel elsősorban a jogszabály diszkriminatív jellegét helyteleníti.

Éppen szerdán járt le a határidő a válaszadásra a “kvótaügyben” egy hónapja elindított kötelezettségszegési eljárásban. Az Európai Bizottság június 12-ikén elküldött felszólító levelében azt vetette Magyarország - valamint Csehország és Lengyelország - szemére, hogy megszegi a jogi kötelezettségeit azzal, hogy nem vesz át menekülteket Görögországból, valamint Olaszországból. A magyar kormány vitatja az áthelyezési mechanizmus létjogosultságát, és az Európai Bíróságon támadta meg a határozatokat. A bírósági ítéletet megelőlegező főtanácsnoki indítvány július 26-ikán hangzik el.

Egyre többen engedetlenek
A roma integrációval foglalkozó Autonómia Alapítvány; a helyi közösségeket fejlesztő Civil Kollégium Alapítvány; a drogpolitikával és a a hátrányos helyzetű csoportok kirekesztésével foglalkozó Jogriporter Alapítvány és a környezetvédelemmel és más civil szervezetekkel foglalkozó Ökotárs Alapítvány is bejelentette, hogy él a polgári engedetlenséggel, és nem regisztrálja magát a civiltövény nyomán szerdán lejárt határidő ellenére sem. A 444.hu-hoz eljuttatott közleményük szerint: "ez a törvény is egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek alapjaiban veszélyeztetik a magyar demokráciát. A törvényt a civilellenes kormányzati propaganda össztüzében szavazták meg, társadalmi egyeztetés nélkül, széles körű hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére, ráadásul csak a kormányzó párt támogatásával." A szervezetek szerint a jogszabály célja "a független civilek karanténba zárása, megfélemlítése azért, hogy ne szóljanak bele a közügyekbe, és ne nyilvánítsanak véleményt a parlamenti vagy önkormányzati döntésekről". Mint ismert: a törvény értelmében minden, évi 7,3 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásban részesülő civil szerveteknek regisztrálnia kell magát, mint "külföldről támogatott", és ezt az információt minden fórumon meg kell jeleníteniük. A TASZ, a Helsinki Bizottság, és az Amnesty International szerint is alkotmányellenes a törvény, ezért polgári engedetlenséget jelentettek be. Ehhez az akcióhoz csatlakoztak most társaik.



H.K. (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!