Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Kácsor Zsolt: Szabadkőműves összeesküvés

Népszava|2017. júl 15. 07:35
[A+ A-]

„Építsünk neki egy stadiont, és a pályát vessük be napraforgóval, abból aztán szotyolázhat kedvére” NÉPSZAVA-MONTÁZS

A héten meghívót kaptam a szabadkőműves páholyom szigorúan titkos tanácskozására, amit nem értettem, mert azt hittem, már mindenki nyaral, és a szabadkőművesek régen a Balaton partján sörözve pihenik ki a nemzetközi összeesküvések fáradalmait. De a parancs az parancs, én pedig kötelességtudó összeesküvő vagyok, így visszaüzentem a szervezőknek, hogy számíthatnak rám. Annál is inkább, mert a találkozó helyszíne gyanánt – szigorúan konspiratív módon – a hetedik kerületi bulinegyedet jelölték ki, ahol a résztvevőknek – szigorúan konspiratív módon – részeg angol turistáknak kellett álcázni magukat.

Szombat este jöttünk össze a Nappali Kávéházban, ahol félóra alatt megittam négy korsó sört, így megfelelő állapotba kerültem ahhoz, hogy részeg angol turistának adjam ki magamat. A Nagymester az ünnepélyes alkalomra angol baseball sapkákat osztott ki az álcázás tökéletesítése céljából. Nekem egy Arsenal feliratú sapka jutott, a mellettem ülő szabadkőműves testvér azonban Manchester United feliratú sapkában pózolt, s mivel körülöttünk csupa Chelsea szurkoló ült, az ülést vezető Nagymester ügyrendi javaslatának értelmében rendeltünk még egy kört, majd – szigorúan konspiratív módon – összeverekedtünk. Miután szétválasztottak minket, a Nagymester közölte, hogy a tanácskozás határozatképes, amit még egy kör sörrel kellett megünnepelnünk.

Éjfél felé már nagyon részegek voltunk ahhoz, hogy képesek legyünk összeesküvést szőni a komplett univerzum rendjének bomlasztására. A levezető elnök azonban azt mondta, hogy ennél jóval nagyobb horderejű ügyről van szó.

Vidáman kacsintgattunk egymásra, sejtvén, hogy jó kis hecc készül, és a felvilágosodás fáklyáinak általunk megvalósított föllobbantása kismiska a reánk váró küldetéshez képest.

Nagymesterünk ivott egy kortyot, majd azt mondta:

- Tisztelt Arsenal-, Manchester United- és Chelsea szurkolók! A Magyar Haza Atyja a napokban azt írta nyílt levelében, hogy "az illegális migráció ellen folytatott küzdelmünkért sem köszönetet, sem elismerést nem várok, de az Önök közösségétől egy kis segítség azért jól jönne".

Úgy látszik, a Magyar Haza Atyja nagy bajban van, hát nyilatkozzatok, testvérek! Kérdezem tőletek, hogy ki milyen segítséget tudna nyújtani Őfelségének?

- Összegszerűen mennyiről lenne szó? - kérdezett vissza Kohn, akit igazából nem Kohnnak hívtak, de amikor összeesküdünk, mindig Kohnnak kell szólítani, hogy eltereljük magunkról a figyelmet.

Tanácstalanul néztünk össze. Összeesküvés ide, összeesküvés oda, nem sok apró csörgött a zsebünkben. Erre föl tessék! A Magyar Haza Atyjának gyűjtünk!

- Szóval mennyi lesz? - kérdezte Kohn, mire a levezető elnök bánatosan ránézett:

- Meg sem merem becsülni, Béla.

Kohn erre felszisszent.

- Ne mondd ki az igazi nevemet! Szólíts Jimmynek - mondta, és rendelt még egy kört a levezető elnök kontójára.

- Talán természetben is lehetne fizetni, nem? - szólt közbe Grün, akit igazából nem Grünnek hívtak, de amikor összeesküdünk, mindig Grünnek kell szólítani.

- Mire gondolsz? - kérdezte a Nagymester, mire Grün azt válaszolta:

- Úgy hallottam, Őfelsége kiváltképpen szereti az abált szalonnát.

- Te hülye vagy, Grün. Az abált szalonna szerinted reprezentatív ajándék? - szólt közbe Kohn2, akit igazából nem Kohn2-nek hívtak, de amikor összeesküdünk, mindig Kohn2-nek kell szólítani, hogy megkülönböztessük az első számú Kohntól.

Erre a levezető elnök felrikkantott.

- Adjunk neki egy napraforgó-táblát? - nézett ránk diadalmasan, mire Kohn2 konspiratív módon összeverekedett Grünnel. Miután jól elterelték rólunk a figyelmet, újra összedugtuk a fejünket.

- Építsünk neki egy stadiont, és a pályát vessük be napraforgóval, abból aztán szotyolázhat kedvére - javasolta Weisz, akit nem Weisznek hívtak, de amikor összeesküdünk, mindig Weisznek kell szólítani.

- Te hülye vagy, Weisz. A szotyola szerinted reprezentatív ajándék? - szólt közbe ismét Kohn2, aki megint verekedni akart, de kidobtuk.

Négyen maradtunk az asztalnál, a Nagymester, a Kohn, a Grün és a Weisz, aki igazából én voltam. Feszülten gondolkodtunk, hiszen mindannyian átéreztük a felelősség súlyát. Grün azt javasolta, hogy a sör mellé igyunk vodkát, amit ő a szavajárása szerint „kis gonosznak” nevezett a hatásfoka miatt.

- Kérek négy kis gonoszt - mondta Grün a pultnál, de nem vagyok benne biztos, hogy kiszolgálták.

Egyáltalán, semmiben sem vagyok biztos. Igaz, arra még világosan emlékszem, hogy a Király utcában állunk egy kapualjban, és azt számolgatjuk, hogy mennyi apró maradt nálunk, amivel Őfelségét kisegíthetnénk a migráció elleni harcában. Úgy rémlik, valami ötszázhúsz forint jött össze. Ezért abban maradtunk, hogy a háta mögött összeesküdünk Kohn2 ellen, akit igazából nem Kohn2-nek hívnak, de amikor összeesküdünk, mindig Kohn2-nek kell szólítani, hogy megkülönböztessük az első számú Kohntól.

Az összeesküvés eredménye az lett, hogy a Magyar Haza Atyját megajándékozzuk Kohn2-vel. Hátha jó lesz balbekknek a napraforgótáblában.

Kácsor Zsolt

Lájkoljon minket a Facebook-on is!