Előző
Következő
új cikk

Szép szó

A jog Herzogék mellé állt - És a morál?

Népszava|2017. júl 15. 07:25
[A+ A-]

A Herzog-örökösök javára döntött ismét az amerikai bíróság abban a perben, amelyet a család a magyar közgyűjteményekben ragadt értékeik visszaszerzése érdekében indított 2010-ben a tengerentúlon. A helyi jog szerint amerikai állampolgárokat ért sérelem esetén külföldi államok is perbe foghatók a sértett lakhelye szerint illetékes bíróságon.

A június végén közzétett végzés szerint hiába nyújtott be fellebbezést a magyar állam az illetékes kerületi bíróság (District of Columbia) múlt év márciusi, úgynevezett közbenső végzése ellen, amely kimondta, a Herzog család által követelt 42 festmény és szobor ügyében az amerikai bíróságnak „joghatósága” van. A vaskos dokumentumokkal alátámasztott kifogások - ahogy azt az ügyet ismerő szakértők már egy éve megjósolták - nem alapozták meg a magyar állam által kért, az úgynevezett Foreign Sovereign Immunities Act-ra (FSIA) hivatkozó mentesítést (a külföldi állam immunitásáról szóló törvényre), így a per immár a konkrét tartalomra, azaz a család követelésének jogosságára koncentrálva folytatódik, ugyanitt.

Az alperesek jelen állás szerint olyan magyar közintézmények, amelyek fizikailag birtokolják a gyűjtemény egyes darabjait. A felperesek vagy elfogadják, hogy a magyar állam nélkül folytatják a pert, vagy fellebbeznek, hogy visszahívják a perbe a magyar államot is a Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Budapesti Műszaki Egyetem mellé. Peresztegi Ágnes, a Commission for Art Recovery (eltűnt műtárgyak visszaszerzésére létrejött bizottság) igazgatója szerint a Herzogok esélyei tovább javultak egy tavaly elfogadott, Obama által decemberben aláírt törvénynek köszönhetően, amely szándéka szerint a holokauszthoz kapcsolódó műtárgyperek „akadálymentesítését” szolgálja. A HEAR Act (Holocaust Expropiated Art Recovery - a holokauszt alatt elrabolt műtárgyak visszaadása) legfontosabb eleme az elévülés kiterjesztése. Az érintetteknek, attól kezdve, hogy eltűnt értékeik nyomára bukkannak, hat esztendejük van a bírósági eljárás megindítására, illetve a már folyó ügyek kiegészítésére. Peresztegi Ágnes ügyvéd, aki az előkészítésben és a szenátusi vitában jogi szakértőként is részt vett, úgy véli, hogy az új szabályozás jó néhány most folyó és a következő hat évben indított per, köztük természetesen a Herzog örökösök jogvitáját is pozitívan befolyásolja. A Herzogoknak nem mellesleg lehetőséget ad a kereset kiegészítésére, amely nem minden tét nélküli.

El Greco Krisztus az Olajfák hegyén képe a Herzog-gyűjtemény legértékesebb darabja

El Greco Krisztus az Olajfák hegyén képe a Herzog-gyűjtemény legértékesebb darabja

A Herzog család nevében 44 kivételes műalkotás visszaszerzése érdekében 2010 júliusában Herzog Mór Lipót dédunokája, David de Csepel indított pert és három számukra kedvező, ám a magyar állam által megtámadott ítéletet követően most ismét nekik áll a zászló. A bíróság első lépésben 42 kivételes alkotás tulajdonjogát találta igazoltnak. A Herzog-követelés legértékesebb darabja az El Greco fő művei közé tartozó Krisztus az Olajfák hegyén című vászon, amelyhez hasonló kvalitású alkotás nem fordult még meg a piacon, de művészettörténész szakértők szerint százmilliós értéket képvisel. Nem forintban, dollárban. A műtárgyak között van El Greco - feltehetően önarckép - Szent Antal portréja, Goya, Renoir alkotásai, egy akár 50 milliót érő Corot, fantasztikus szobrok, köztük egy tökéletes állapotú, francia gótikus alkotás. Tízmillió dolláros darabok és értékük meg is sokszorozhat az érzelmekre, a műalkotásokhoz fűződő történetekre sokszor euforikusan reagáló piacon. Mravik László művészettörténész „alig” 40 éve kutatja a hasonló ügyeket, úgy véli a 200 millió dolláros becslés csak nagyon morózus piacon reális, szerinte 400 millióhoz közelebb áll a gyűjtemény értéke.

Most a HEAR Act megnyitja az utat a kereset kiegészítéséhez, a már eredetileg is kért, két, sokáig vitatott festmény, id. Lucas Cranach Angyali üdvözlete a XVI. századból, és az angol portréfestő, John Opie XVIII. századi műve ismét vita tárgya lesz. E két alkotás háború alatti sorsát sokáig nem tudták meggyőzően bizonyítani az érdekeltek. Több hozzáértő is úgy vélekedik, nagy az esélye annak, hogy a Herzog-követelés jogilag megáll a lábán, és akkor Magyarországnak nem marad más hátra, mint kiadni a páratlan gyűjteményt. A nemzetközi jog szerint nincs kibúvó olyan ítélet alól, amelyet az egyik peres fél állampolgársága szerint illetékesnek kimondott bíróság hoz. A tengeren túl számos hasonló per folyt, német, francia, olasz, holland gyűjtők utódai örülhettek számukra kedvező végkifejletnek, de például Ausztria nem várta meg a távoli bírósági megmérettetést, választott bírósághoz fordultak, bízva abban, hogy a bírók értékelni fogják, hogy Gustav Klimt képei Ausztria kulturális örökségéhez tartoznak, és nem adják vissza azokat a külföldön élő örökösnek. Az eljárást elvesztették, és az örökös Maria Altmann az évtizedes vita után már nem akart megegyezni az osztrákokkal, Amerikába vitte a képeket. Az elmúlt években egyébként Németország és Lengyelország is több festményt visszaadott a Herzog-örökösöknek.

Id. Lucas Cranach Angyali üdvözletének tulajdonjogáról is a bíróság dönthet

Id. Lucas Cranach Angyali üdvözletének tulajdonjogáról is a bíróság dönthet

Herzog Mór Lipót, aki a korabeli gazdaság egyik legjelentősebb szereplője volt, Európa egyik legszámottevőbb gyűjteményét mondhatta magáénak. Érdekeltségei voltak egyebek mellett a gyapjúiparban, a kereskedelemben, a dohányiparban, a szállítmányozásban, a kereskedelemben és a bankszektorban is. A művészetek iránti érdeklődését igazából a spekuláció vezérelte, amelynek Nemes Marcellal kötött szövetsége adott lendületet. Nemes értő szemű, egyúttal pénzéhes gyűjtőként a báró pénzén kivételes műkincseket vásárolt, a tárgyakon és az adásvételek hasznán osztoztak, majd később, amikor Nemes messze túllépte saját lehetőségeit és áruba bocsátotta saját gyűjteményét, Herzog élt a felkínált lehetőséggel. Herzog Mór Lipót 1934-es halála után a kollekciót felesége, Hatvany-Deutsch Janka, majd három gyermeke: Herzog Erzsébet, Herzog András és Herzog István örökölte. A zsidóüldözés idején az örökösök elrejtették a gyűjteményt egy budafoki pincében, a nyilasok azonban felfedezték, és átadták a zsidó műtárgyak kormánybiztosságának. Innen a Szépművészeti Múzeumba került a gyűjtemény, majd a kormánybiztosság 1944 végén nyugatra menekítette, s végül amerikaiak foglalták le. Volt olyan műtárgy, ami az Andrássy úti Herzog-palotában maradt, mások banktrezorokban leltek menedéket. A palotát nyilasok, majd orosz katonák fosztották ki - utóbbiak vették gondozásba a trezorokban talált értékeket is. A Szovjetunióba szállított páratlan műkincsek ma is az ottani múzeumok vendégszeretetét élvezik. Hogy valóban ott rejtőznek más hasonló sorsú értékek társaságában, az a világ számára is kiderült néhány emlékezetes kiállításon, amelyeken az oroszok fellebbentették a fátylat. Így például a Puskin Múzeum 1995-ös tárlatán, amikor a falakon 63 megsemmisültnek hitt remekmű között ott lógott Goya Karnevál című képe a báró gyűjteményéből. De az orosz hadizsákmány külön történet, amely a jelek szerint befejezetlen marad.

Visszatérve az itthon történtekre, a Herzog-gyűjtemény egy fellelhető, elsősorban amerikai kézbe került része a Magyarország által is aláírt párizsi békeszerződés szerint visszakerült a tulajdonosokhoz még 1946-ban. A magyar közgyűjteményekben őrzött művek útja már kevésbé volt egyenes. A 80-as években visszaadtak egy Munkácsyt, amelyről tudni lehetett, hogy azt a Nemzeti Galéria őrzésére bízták, és az okmányai a legviharosabb időkben is elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy elismerjék a "szabályos letét" státuszát, a Nemzeti Galéria pedig soha nem vette leltárba ezt az alkotást. Miután a Szépművészeti Múzeum csak Herzog Istvánra tudott részleges nyomást gyakorolni, hogy adjon el műtárgyakat a múzeumnak, míg István és András gyerekei édesanyjukkal külföldön éltek a holokauszt után, a rendőrség kezdeményezett eljárást a gyűjtemény megszerzésének céljával. Csempészéssel vádolták meg Herzog István válófélben levő feleségét, és Herzog András volt feleségét, néhány képet pedig elkoboztak Herzog Erzsébettől is. Ezek a tárgyak is a per alapját képezik.

Páduai Szent Antal

Páduai Szent Antal

A rendszerváltás óta a család tagjai többször is próbálkoztak, hogy visszakapják kincseiket, de egymással is ellentétben lévén, külön-külön. Herzog Erzsébet lánya, Martha Nierenberg 1999-ben pert indított a magyar állam ellen, tizenkét festményt kért vissza a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától, köztük El Greco, Lucas Cranach, van Dyck, Gustave Courbet, Munkácsy Mihály műveit. Munkácsy Krisztus-mellképét a Nemzeti Galéria visszaadta. Tíz festményt 2000 őszén az első fokú magyar bíróság az örökösnek ítélt, 2002-ben viszont a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a döntést. Az új eljárás 2008-ban sikertelenül zárult. Az elmúlt években egyebek mellett Németország és Lengyelország is több festményt visszaadott már a Herzog-örökösöknek. Tették mindezt azon nemzetközi egyezmények és nyilatkozatok alapján, amelyeket Magyarország is aláírt - de nem teljesített. 2010-ben aztán összefogott az összes örökös, és az ügyet a legfiatalabb tagra, David de Csepelre hagyták, azzal a reménnyel, hogy ő talán megéri az ítélethozatalt…

Ellentmondásoktól terhes jogorvoslat

A Herzogékéhoz hasonló restitúciós követelések érvényre juttatása érdekében tett erőfeszítések az 1998-as, New Yorkban tartott holokauszt konferencia nyomán erősödtek meg. Az itt résztvevő 44 ország képviselői egyetértettek abban, hogy a háború alatt eltulajdonított műkincseket vissza kell juttatni jogos tulajdonosaiknak, egyúttal elkötelezték magukat közgyűjteményeik felülvizsgálatára.

Ám a folytatás, a tényleges restitúció keretei tisztázatlanok maradtak, ahány ország annyiféle jogszabály, és persze nagyon különböző hozzáállás mind a hivatalok, mind a muzeológusok részéről. A vélemény egyöntetű, a jogtalan elbitorlás elítélendő cselekedet, ugyanakkor a kései jogorvoslat ellentmondásoktól terhes, továbbá a történelmi minták tanulságai is arra intenek, hogy a jog, és a morális megközelítés útja nem mindenben azonos.

Rédei Judit

Lájkoljon minket a Facebook-on is!