Előző
Következő
új cikk

Belföld

Civil törvény - Megindult a kötelezettségszegési eljárás

nepszava.hu/MTI|2017. júl 13. 12:15, frissítve: 2017. júl 13. 13:52
[A+ A-]

Fotó: Getty Images

Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. A brüsszeli testület emellett újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt korábban megindított jogsértési eljárást.

Christian Wigand szóvivő a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a civil szervezetekre vonatkozó, nemrég elfogadott jogszabály ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak.

Az EB értékelése szerint a jogszabály indokolatlan "beavatkozást" jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel.
Emellett a testület úgy véli, hogy a törvény "indokolatlanul és aránytalanul" korlátozza a tőke szabad mozgását, azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Mint írták, a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a tevékenységüket. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet, és megnehezítik az érintett szervezetek finanszírozását.

"A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a törvényt, és arra jutottunk, hogy nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében" - emelte ki közleményében Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.

A bizottság azt is kifogásolja, hogy a törvény értelmében a civil szervezeteknek az adományozók személyét és a pontos összeget is közzé kell tenniük, és Brüsszel szerint a törvény nem teremt megfelelő egyenesúlyt az átláthatóság igénye és az adományozók és kedvezményezettek személyes adathoz és magánélethez fűződő jogai között.

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

Brüsszel eddig a Velencei Bizottság hivatalos véleményére várt és mostanra jutott arra a következtetésre, hogy indokolt lépni az ügyben, mert megítélése szerint uniós jogot sértő rendelkezéseket tartalmaz a magyar jogszabály - idézi fel a Bruxinfo. A Velencei Bizottság áttanulmányozta a törvényt és nyilvánosságra hozta észrevételeit, amelyeknek az időközben végrehajtott magyar törvénymódosítás csak bizonyos elemeit orvosolta, a leginkább kifogásolt „külföldről finanszírozott” címkézést viszont nem. 

Az MSZP rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi
Ujhelyi István, az MSZP alelnöke az EB döntését értékelve közölte: ha a magyar Országgyűlés és a kormány a következő egy hónapban nem ad tökéletes választ arra, miképpen módosítja a felsőoktatási törvényt, hogy az összhangban legyen az európai alapszerződéssel és joggal, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy, aminek következményeképpen Magyarország súlyos pénzügyi bírsággal számolhat. Ezért az MSZP alelnöke a frakcióval egyetértésben azt kezdeményezi, hogy a következő egy hónapban tartsanak rendkívüli parlamenti ülést, amelyen módosítják a kifogásolt jogszabályt.

Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt áprilisban Magyarország ellen megindított jogsértési eljárást. Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

A bizottság tudatta, hogy a magyar válaszlevél alapos elemzése után is fenntartja korábbi megállapításait, amelyek az eljárás megindításához vezettek. A módosított törvény ellentétes az uniós joggal: kérdések merültek fel a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadsággal kapcsolatban - közölte a testület.

Magyarországnak mostantól egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, mely a bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU), különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

És persze Soros
A kvótaügy miatt indított kötelezettségszegési eljárásban a mai napig kellett válaszokat adni az EU felvetéseire. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: tíz jogi érvet soroltak fel, hogy az országnak miért nem kell betartania a határozatot. 
Az államtitkár úgy látja, a bizottság álláspontja az ügyben "egybeesik Soros György akaratával", aki a saját migrációs tervét akarja Brüsszellel elfogadtatni. Közölte: a magyar választópolgárok a népszavazáson és a nemzeti konzultációban is kinyilvánították a véleményüket. "Semmilyen formában nem vállaljuk a ránk kényszerített menekültkvótáknak a teljesítését és az általunk nem kívánt bevándorlóknak a betelepítését" - jelentette ki.
Völner Pál kérdésre kitért arra: ősszel várható döntés a kvótaperben.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!