Előző
Következő
új cikk

Külföld

Putyin szembefordult Gorbacsovval

Népszava|2017. júl 14. 05:31
[A+ A-]

Mihail Gorbacsov, George Bush és Helmut Kohl Fotó: Ralph Orlowski/Getty Images

Mihail Gorbacsov korábban Putyin külpolitikájának támogatójaként lépett fel, de az utóbbi időben felszínre került a két orosz politikus ellentéte.

Mihail Gorbacsovot, a szovjet korszak történelmi személyiségét nem hagyta hidegen mindaz, ami az orosz-amerikai kapcsolatokban az elmúlt hetekben végbement. Nemcsak véleményt formált, de ezúttal védekezésre is kényszerült Vlagyimir Putyin éles bírálatával szemben.

A Szovjetunió egykori elnökét Vlagyimir Putyin és Donald Trump hamburgi találkozója arra a történelmi eseményre emlékezteti, amikor Ronald Reagannal aláírta a hidegháborút lezáró leszerelési megállapodást. A két elnök mostani kézfogását olyan pozitív jelzésnek tekinti, amely kiindulópontja lehet olyan eredmények elérésének, amelyek ma még valószínűtlennek tűnnek. Meggyőződése, hogy nem szabad elszalasztani ezt a lehetőséget.

Egy olasz újságírónak adott interjújában ugyanakkor a veszélyekre is felhívta a figyelmet. Amikor ő Reagannal éppen csak megkezdte a párbeszédet, az első kontaktus felvételét követő napokban jelentették neki, hogy amerikai hadihajók jelentek meg a Fekete-tengeren és közelednek a Szovjetunió területi vizeihez. „Megkérdeztek, mi a teendő? Rögtön megértettem, hogy ez provokáció: valaki a Pentagonban nem akarta ezt a párbeszédet.” Gorbacsov nem véletlenül emlékeztetett erre az elfeledett eseményre. A mostani eszmecserének is megvannak a befolyásos ellenfelei Washingtonban.

A RIANovosztyi hírügynökségnek még a hamburgi találkozó küszöbén nyilatkozva fejtette ki azt a véleményét, hogy a világ belefáradt a feszültségbe, el akarja kerülni az újabb hidegháborút és ezért konstruktív orosz-amerikai együttműködésre van szükség. Gorbacsov egy különös alkalmat is megragadott a Moszkva-Washington párbeszéd támogatására. Július elején Moszkva egyik múzeumi kertjében bemutatták azt a szobor kompozíciót, amely Gorbacsovot és Reagant ábrázolja. Az ebből az alkalomból küldött üzenetében is meggyőződését fejezte ki a volt szovjet elnök, hogy a két ország visszatérhet a partnerség útjára.

Mindezzel Gorbacsov tulajdonképpen Putyin politikájának támogatójaként lépett fel, csakhogy az elmúlt hetek nem a kettőjük közötti felhőtlen viszonyról szóltak. Vitájukat a világhírű rendező, Oliver Stone júniusban bemutatott dokumentumsorozata váltotta ki, amelyben Putyin éles bírálatot fogalmazott meg Gorbacsovval szemben. A Szovjetunió széthullása után 25 millió orosz egyetlen éjszaka alatt külföldön találta magát. Ezt Putyin a XX. század egyik legnagyobb katasztrófájának tekinti. Gorbacsov ebben játszott szerepét érintve, arról beszélt, hogy Gorbacsov és az őt körülvevő emberek nem értették, milyen változásokra van szüksége az országnak, és azokat hogyan érjék el. A változásokat úgy kellett volna végrehajtani, hogy megőrizzék az országot, e helyett a szétbomlásig vitték az államot.

Ami pedig a NATO-t illeti, amikor megállapodtak Németország egyesítéséről és a szovjet csapatok majdani kivonásáról Kelet-Európából, az USA és a NATO részéről biztosították a Szovjetuniót, hogy a NATO keleti határát nem tolják az NDK keleti határán túl. Putyin Gorbacsov hibájául rója fel, hogy ezt nem rögzítették papíron. A volt szovjet elnök viszont arra hivatkozik, hogy erre az akkori körülmények között jogilag sem lett volna lehetősége, mivel ez a kérdés az akkor még létező Varsói Szerződés tagjai részéről fel sem merült. Arról Gorbacsov azonban nem beszélt, hogy az amerikai elnökkel kötött és egész Európát érintő egyezsége sem merülhetett fel Moszkva szövetségesei részéről, mivel annak részleteiről nagy valószínűséggel egyáltalán nem is tudtak.

Trump jóban van Putyinnal, de...
“Kiváló találkozója” volt Hamburgban Putyinnal a G20-as csúcs alkalmával, "nagyon jól kijövünk egymással, és ez jó dolog", mondta Donald Trump amerikai elnök a CBN-nek adott interjújában. Hozzátette azonban, hogy Putyin Hillary Clintont szerette volna elnöknek, mert az ő elnöksége katonailag gyenge Amerikát hozott volna, és a nyersanyag-, valamint energiaárak is nőttek volna.

Barabás Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!