Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Kevesebb uniós pénz jut a kohézióra

Népszava|2017. júl 14. 05:20
[A+ A-]

Igazságos elosztás - Corina Cretu: nem csak a legelmaradottabbaknak kell kapniuk a támogatási pénzekből - Forrás: EP-Michel Christen

AAz Egyesült Királyság távozását követően valószínűleg újra kell gondoni a támogatáspolitikát. Az európai szocialisták hallani sem akarnak arról, hogy a felzárkóztatási pénzeket megnyírbálják.

Még el sem kezdődött az Európai Unió (EU) következő, hosszú távú költségvetésének tervezése, de a pénzköltés jövőjéről máris javaslatok tömege született. A német kormány az elsők között tette közzé az elképzeléseit, amelyekben reformokat sürgetett, kezdeményezve a többi között azt, hogy a közösségi forrásokhoz való hozzáférést tegyék függővé a tagállamok gazdasági és politikai “teljesítményétől”, vagyis a demokratikus intézményrendszer, az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásától.

Az ötlet nem idegen az Európai Bizottságtól (EB) sem, amely júniusban több forgatókönyvet vázolt fel az uniós bevételek és kiadások átalakítására. Ebben világossá tette, hogy az Egyesült Királyság távozását követően, 2020-től a huszonhét tagállamnak valószínűleg kevesebb pénzből kell gazdálkodnia, viszont többet kell költenie a határőrizetre, a védelemre, a migráció kibocsátó országai támogatására, a társadalmi integrációra, a digitális infrasturktúrára és egy sor más célra. Vagyis várhatóan alacsonyabb lesz a kohézióra (felzárkóztatásra) és a mezőgazdaságra fordítható összegek nagysága.

A kontinens baloldali pártjait tömörítő Európai Szocialisták Pártja (PES) hallani sem akar arról, hogy az uniós büdzsé jelenleg egyharmadát kitevő felzárkóztatási pénzeket megnyirbálják — derült ki a szervezet brüsszeli konferenciáján, amelyen ismertették a kohéziós politika jövőjéről szóló álláspontjukat. A szocialisták nem vevők arra az elképzelésre sem, hogy az EU támogatások egy részét majdan váltsák fel kedvezményes hitelekkel vagy befektetésekkel, amire szintén vannak brüsszeli tervek. Egyetértettek Corina Cretu regionális politikáért felelős biztossal, aki a tanácskozáson azt mondta, hogy továbbra is minden támogatásra szoruló régiónak kapnia kell a forrásokból, nem csupán a legelmaradottabbaknak.

A PES vehemensen ellenzi azt is, hogy az EU a jövőben bármilyen gazdasági vagy politikai feltételt szabjon az alapok odaítéléséhez. Az ernyőszervezet szerint nem lehet a régiókat büntetni a nemzeti kormányok hibái vagy bűnei miatt. Karl-Heinz Lambertz belga politikus, az Európai Régiók Bizottságának az elnöke úgy vélekedett, hogy az uniós források megvonásával való fenyegetőzés az EU-ellenes erők malmára hajtaná a vizet. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök-helyettes szerint sem furkósbotot kellene használni, hanem inkább mézesmadzagot: aki hatékonyabban, gyorsabban és szabályszerűen használja fel a közösségi pénzeket, az kapjon nagyobb döntési szabadságot és kevesebb ellenőrzést a nyakába.

A brüsszeli regulák hatékonyságát egyébként is sokan megkérdőjelezik, mert a bonyolult pályázati és ellenőrzési rendszer lelassítja a források felszívását és közvetlenül visszafogja a gazdasági növekedést. Az EB ezért az adminisztráció egyszerűsítését javasolja, aminek része lenne az utólagos központi ellenőrzések korlátozása. Brüsszel amellett tör lándzsát, hogy a pénzek folyósítását előre kialkudott szabályok teljesítéséhez kössék, az uniós auditorok ne a projektek végrehajtása közben vagy utána akadékoskodjanak. Sim Kallas egykori EU biztos, aki a témával foglalkozó szakértői csoportot vezette, egy minapi brüsszeli sajtótájékoztatón annak a véleményének adott hangot, hogy a szabályok egyszerűsítése átláthatóságot teremt, az átláthatóság pedig önmagában is csökkenti a korrupció lehetőségét.

Günther Oettinger költségvetési biztos is inkább a tagállamok kötelességérzetére és szavahihetőségére alapozna, a felzárkóztatási forrásokhoz való hozzáférést például nem kötné ahhoz a feltételhez, hogy az érintett tagállam csatlakozzon az Európai Ügyészi Hivatalhoz (EPPO). Az EPPO a támogatásokkal való visszaélések ügyében nyomozhat, eljárást indíthat és bírósági eljárást kezdeményezhet az EU bármely tagországában. Az intézményhez eddig húsz állam csatlakozott, Magyarország nincs köztük. Corina Cretu azonban igyekezett megnyugtatni a hallgatóságot azzal, hogy az Európai Bizottság továbbra is zéró türelmet fog tanúsítani a csalással és korrupcióval szemben.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!