Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Külföldi egyetemek csábítják a diákokat

Népszava|2017. júl 27. 05:01
[A+ A-]

FOTÓ: Molnár Ádám

Már nemcsak a végzősök, de az alsóbb évfolyamokon tanuló középiskolások körében is hódítanak a külhoni felsőoktatási intézmények "fejvadászai" - egyre nagyobb sikerrel.

Miközben a hazai egyetemekre egyre kevesebben jelentkeznek, évről évre nő azok aránya, akik külföldi felsőoktatási intézményben tanulnának tovább. A belföldre jelentkezők idei száma jócskán alulmúlja a tavalyit: míg 2016-ban 111 ezren szerettek volna bekerülni valamelyik hazai egyetemre, főiskolára, idén már csak 106 ezren. A kormányváltás idején, 2010-2011-ben még 140 ezren adták be a jelentkezési lapot. De nemcsak a jelentkezők, a felvettek aránya is csökken: tavaly 75 ezren nyertek felvételt, 2011-ben 98 ezren. Vagyis 2011-2016 között 23 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból.

Ellenben a külföldi továbbtanulás lehetősége egyre népszerűbb. Nemrégiben közzétett felmérésében még a kormányzati (és uniós forrásokból is) fenntartott Új Nemzedék Központ is arra jutott, hogy a 15-29 évesek 33 százaléka, vagyis minden harmadik magyar fiatal külföldön tervezi a továbbtanulást vagy a munkavállalást. Hasonló tapasztalatokat szerzett az Engame Akadémia is, amely minden évben felméri a külföldön tanuló magyarok helyzetét. Az idén publikált eredmények szerint jelenleg több mint 10 ezer honfitársunk tanul külföldön, s a legtöbb célországban (Anglia, Ausztria, Németország, az Egyesült Államok a legnépszerűbb célpontok) 5-15 százalékkal emelkedett a magyar egyetemisták száma az elmúlt években.

Sokaknak nem is kell keresgélniük: a legjobb középiskolákat folyamatosan figyelik a világ legjobb egyetemei, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákoknak pedig ösztöndíjat ajánlanak. Az utóbbi időben már nemcsak a végzős, de az alsóbb évfolyamokon is hódítanak a külföldi egyetemek "fejvadászai".

- Mi is találkoztunk ezzel a jelenséggel, elsősorban a kiemelkedő nemzetközi versenyeken helyezést elért magyar diákok érdekesek ilyen szempontból az egyetemeknek - mondta lapunknak az Engame Akadémia kommunikációs vezetője. Méhes Zsófia szerint mivel a versenyeken jól teljesítő diákok eredményei nyilvánosak (gyakran a felkészítő tanár és a középiskolájuk nevével együtt), az iskolákon keresztül viszonylag könnyen tudják elérni őket az egyetemek képviselői.

Az Engame Akadémia nem tartja rossz dolognak az egyetemi "fejvadászok" jelenlétét, hiszen értékes lehetőségeket kínálhatnak a kiemelkedő képességű diákok számára. - Arra azonban igyekszünk felhívni a diákok figyelmét, hogy ne csak egy ilyen típusú megkeresés alapján döntsenek a jövőjükkel kapcsolatban, nézzék meg az összes olyan lehetőséget, ami érdekes lehet számukra, legyen ez magyar vagy külföldi képzés, ösztöndíj vagy szakmai lehetőség. A kiemelkedő tanulmányi- és versenyeredményekkel rendelkező magyar diákok rengeteg opció közül választhatnak, ezért fontosnak tartjuk, hogy minél több információval rendelkezzenek és tudatos döntést hozzanak - tette hozzá Méhes Zsófia.

- A külföldi egyetemek kapcsolattartói először az igazgatókat keresik meg azzal, hogy meglátogatnák az intézményt - erről az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) ügyvezetője beszélt lapunknak. Ács Katalin elmondta: iskolaigazgatóként maga is kapott olyan megkeresést, amelyben az állt, hogy az egyetemek képviselői a végzősök mellett például a 11. évfolyamos diákokat is szívesen látnák. Az OVSZ ügyvezetője szerint a külföldi egyetemek nemcsak a "kaland" miatt vonzóak a gimisek számára, a kormány oktatáspolitikája is közrejátszik abban, hogy a "fejvadászok" egyre sikeresebben csábítják külföldre a diákokat. - A különböző szakmegszüntetések, az állami férőhelyek számának szűkítése is a külföldi egyetemek malmára hajtja a vizet. Nem azt mondom, hogy a külföldi továbbtanulás baj, sőt. De igazán csak akkor lenne jó, ha ezek a gyerekek aztán hazajönnének. A jelenlegi helyzetben ez inkább veszteség - fogalmazott Ács Katalin.

Legutóbbi kutatásában az Engame Akadémia arra is kíváncsi volt, haza szeretnének-e jönni a külföldön tanuló magyarok, ehhez 500 fő érintett fiatalt kerestek és kérdeztek meg. Kiderült: a külföldön tanuló és az elmúlt években végzett magyarok több mint 40 százaléka tervez ugyan hazaköltözni a jövőben, ám túlnyomó többségük még nem tudja, mikor jönne haza. Ugyanakkor a kint élők 30 százaléka egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét, a megkérdezettek maradék 30 százaléka pedig egyelőre bizonytalan a hazatérést illetően.

Bajban a magyar felsőoktatás

Lesújtó képet fest a magyar egyetemek és főiskolák színvonaláról a kormány saját jelentése, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című szakmai stratégiához tartozó, néhány hete elfogadott cselekvési terv is. A hvg.hu által kielemzett anyag szerint az alapképzések által nyújtott tudásanyag nincs szinkronban a társadalom és a gazdaság igényeivel, a legnagyobb gond a műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai képzéseknél tapasztalható.

A természettudományos képzésekre évek óta nem sikerül elegendő jelentkezőt vonzani. A jelentés szerint a bekerülő diákok felkészültsége "meglehetősen egyenetlen", a legtehetségesebb diákok szívesebben választják a nyugat-európai és amerikai egyetemek képzéseit. A jelentkezési problémákon túl a természettudományos oktatás színvonala is egyértelműen romlott az utóbbi években, a tudásanyag nem frissült megfelelő sebességgel, és az alkalmazott oktatási, számonkérési módszerek is elavultak.

Az egész felsőoktatás tekintetében óriási a lemorzsolódás is, az alap- és osztatlan képzések esetén 36-38 százalék, szemben az EU-tagországok átlagos 25 százalékával. A színvonalra általánosan jellemző az innováció hiánya, a "teljesítmény-visszatartó és a szakmai ismeretek készségszintű elsajátítását nem segítő rossz beidegződések és pedagógiai gyakorlatok", de minőségrombolóként hat túlzott kontaktóra-központúság, az önálló hallgatói munkavégzés alacsony aránya is. A hallgatóknak rengeteg alacsony kreditértékű, minimális erőfeszítéssel elvégezhető tárgyat kell elvégezniük, amelyhez viszont magas oktatói óraszám párosul.

Az Engame Akadémia kutatása szerint a problémákat a diákok is érzékelik, nagyon sokan épp ezek miatt döntenek a külföldi továbbtanulás mellett. A megkérdezettek 33 százaléka válaszolt úgy, hogy a hazai képzések módszerei, szemlélete miatt választott külföldi felsőoktatási intézményt, 29 százalékuk a hazai felsőoktatás színvonala miatt.

Diploma után külföldre mennének
Az elsőéves hallgatók harmada (35 százaléka) próbálna szerencsét külföldön a diploma megszerzése után, míg a vidéki munkavállalás csupán a fiatalok töredéke (7,5 százaléka) számára ideális jövőkép - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem legfrissebb Karrierterv kutatásából. A hazai diákok számára a saját vállalkozás létrehozása a legvonzóbb lehetőség, míg a külföldiek inkább ismert multinacionális cégeknél vagy nemzetközi szervezeteknél dolgoznának. A diplomázástól az elsőévesek idehaza elsősorban magasabb jövedelmet és biztos megélhetést, a külföldiek a tudás és műveltség megszerzését várják.


Indul a pótfelvételi időszak

A pótfelvételi időszak július 28. és augusztus 7. között zajlik, ahol a felsőoktatásba jelentkező fiatalok már csak egy intézményt jelölhetnek meg - érdemes ezért az egyetemek honlapjain és nyílt napjain tájékozódni. A pótfelvételi eljárásokban felsőoktatási szakképzésekre, alap- és mesterképzésekre, valamint osztatlan mesterképzésekre is lehet jelentkezni. A diákok a Felvi.hu-n, július végétől tájékozódhatnak a meghirdetett pótfelvételi helyekről.

Idén összesen 105 868-an jelentkeztek valamilyen egyetemi, főiskolai képzésre, ötezerrel kevesebben, mint tavaly. A 2017-es felvételi ponthatárok részletes listájáért kattintson ide!

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!