Előző
Következő
új cikk

Belföld

Kevesebben jutottak be egyetemre

Népszava|2017. júl 27. 14:40
[A+ A-]

Sokan szabadtéri bulin várták a ponthatárok kihirdetését. FOTÓ: Tóth Gergő

Idén összesen 72 ezer diákot vettek fel valamilyen egyetemi, főiskolai képzésre a szerdai ponthatárhúzás alapján - kétezerrel kevesebbet, mint tavaly. Ugyanennyivel csökkent az államilag finanszírozott helyekre felvett hallgatók száma is: míg tavaly 57 ezren tanulhattak állami támogatással, az idén már csak 55 ezren. Önköltséges képzésekre mintegy 17 ezren kerültek be, ez nagyjából megegyezik a tavalyi adatokkal. Nappali tagozaton 51 ezren, levelezőn valamivel több mint 20 ezren tanulhatnak.

A legnépszerűbbnek idén is a gazdálkodás-tudományi képzések voltak, ezekre a szakokra a diákok 17 százalékát vették fel - még az igen magas ponthatárok ellenére is. A gazdálkodási és menedzsment szakhoz például 440-450 pontot kellett elérni a maximális 500-ból, egyetemtől függően. A második legnépszerűbb a műszaki terület, ide a felvettek 15 százaléka került be. Harmadik helyen végzett a pedagógusképzés, a diákok 13 százaléka ezen a területen kezdi meg tanulmányait. A favorit az óvodapedagógia, erre a képzésre 300 körüli pontszámok is elegendőnek bizonyultak. A legmagasabb ponthatárt a Kaposvári Egyetemen húzták meg: a maximális 500 pontra volt szüksége annak, aki pénzügy és számvitel szakon szeretne tanulni az intézményben.

Úgy tűnik, a felsőoktatásba felvett hallgatók száma a kormány szándékainak megfelelően kezd beállni, az elmúlt években végig 70 ezer körül mozgott, míg 2010-2011-ben még 98 ezer volt. A szakmegszüntetések, férőhelyszűkítések éreztetik hatásukat. A legújabb tervek - mint például a középfokú nyelvvizsga kötelezővé tétele az egyetemi felvételihez - azonban még tovább csökkenthetik a felsőoktatásba bekerülő fiatalok számát. A felvételt nyert diákok száma mellett a jelentkezők száma is jelentősen csökkent az elmúlt években: míg 2010-ben 140 ezren adták be jelentkezésüket, tavaly már csak 111 ezren, idén 106 ezren.

Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy folyamatosan csökken az érettségizők aránya is, sőt az elmúlt 12 évben egyszer sem volt olyan alacsony a számuk, mint idén: középszinten 358 ezren érettségiztek, emelt szinten 41 ezren. Tavaly összesen 411 ezren, 14 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben, illetve 18 ezerrel kevesebben, mint 2014-ben. 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az érettségizők száma, ami hatalmas visszaesés. A kormány intézkedései - mint a tankötelezettségi korhatár csökkentése - ebből a szempontból "eredményesnek" bizonyulnak. Idén áprilisban még Palkovics László oktatási államtitkár is elismerte: demográfiai adatok nem indokolják, hogy az érettségizők száma így csökken.

Megdolgoznak a tanulásért
A magyar hallgatók 58 százaléka dolgozik tanulmányai mellett, a külföldi hallgatóknál ez az arány 26 százalék - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem legfrissebb Karrierterv kutatásából. Az elsőéves diákok átlagosan 18 órányi munkát végeznek egy héten, a képzés előrehaladtával a munkával töltött idő hosszabbodik. A korábban vizsgált harmadévesek 2014-ben még átlagosan heti 17,6 órát, 2015-ben 20,1 órát, 2016-ra pedig már 24,8 órát dolgoztak egy héten. Ezt gyakran nehéz összeegyeztetni a a képzéssel, a problémát a kormány is felismerte. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiához tartozó cselekvési terv megemlíti, egyre nagyobb az igény a "nem hagyományos" képzési módokra, a 40 órás jelenlétet igénylő nappali képzésekre kialakított kapacitásokat célszerű kevesebb fizikai jelenlétet igénylő távoktatási (pl. levelező vagy korszerűbb digitális, online elérhető) kapacitásokká alakítani.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!