Előző
Következő
új cikk

Külföld

Számháború a kormány és az ellenzék között

Népszava|2017. júl 31. 09:16
[A+ A-]

FOTÓ: JUAN BARRETO / AFP

Polgárháborús jelenetek játszódtak le a vasárnapi venezuelai választás során, amikor a választásra jogosultak az ellenzéki parlamentet minden jogkörtől megfosztó alkotmányozó nemzetgyűlés tagjaira szavazhattak. Többen meghaltak. Az ellenzék bojkottálta a választást, az 5500 jelölt nagy része kormánypárti, vagy gazdasági szempontból a kormányhoz kötődő volt. Az ellenzék adatai szerint a hétvégén összesen 16-an vesztették életüket, az ügyészség nyolc halálos áldozatot ismert el. Caracas polgármestere, Jorge Rodríguez azonban ezt is tagadta. „Ez mind hazugság. Egyetlen egy ember sem vesztette életét a választással összefüggésben" – hangoztatta.

Vita alakult ki a részvételi arányról is. Egy a választás előtt készült felmérés szerint több mint 70 százalék utasította el a Nicolás Maduro elnök hatalmának teljes kiterjesztését szolgáló választáson való részvételt. Ugyanakkor Tareck El Aissami alelnök „tömeges részvételről" tett említést. A hivatalos közlések 8,1 millió választóról szóltak, ami 41,53 százalékos részvételnek felelne meg. Az ellenzék viszont csalásról, kozmetikázott adatokról tesz említést, szerinte 2,48 millióan éltek szavazati jogukkal, ami tíz százalék körüli részvételt jelentene. Hírek szerint az állami alkalmazottakat megfenyegették: vegyenek részt a választáson.

A választási bizottság elnöke, Tibisay Lucena „nyugodt választásról" tett említést. Csakhogy még a hivatalos hírközlő eszközök is lövöldözésekről számoltak be. Tömegtüntetés ezúttal nem volt, mert a rendőrség megakadályozott minden erre vonatkozó kísérletet.

Henrique Capriles ellenzéki vezető szerint a vasárnapi voksolás az ország történetének sötét napja. „Egyetlen személy beteg ambícióinak a tükre" – hangoztatta. Hiába a tiltakozások, az alkotmányozó gyűlés a parlamentben kezdi meg a munkát. Maduro szándéka egyértelmű: ki akar venni minden hatalmat a törvényhozás kezéből, mert 2016-ban az ellenzék került többségbe. A venezuelai elnökre azonban visszaüthet ez a húzás. A világ egy sor állama jelezte, hogy nem ismeri el a választás eredményét. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azt közölte, a venezuelai alkotmányozó gyűlés tagjainak megválasztását az Egyesült Államok hamisnak tartja, amely újabb lépést jelent a diktatúra felé vezető úton. Azt is írta, Washington nem fogadja el Venezuela illegitim kormányát. Az Egyesült Államok egymaga térdre kényszeríthetné Caracast, mivel az ország legnagyobb olajimportőre.

Maduróra nagy hazai és nemzetközi nyomás is nehezedik, országa gazdasági szempontból a teljes összeomlás előtt áll, ő azonban ahelyett, hogy kompromisszumot keresne a tömegtüntetéseket tartó ellenzékkel, az erő politikáját választotta, s azt, hogy a biztonsági erőkre hagyatkozva totális diktatúrát épít ki. Nem törődik azzal, hogy egyre többen éheznek hazájában, nincs élelmiszer, gyógyszer, csak hatalmának megtartása érdekli. Bár a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező Venezuela egykor Dél-Amerika egyik legtehetősebb állama volt, Hugo Chávez politikája révén összeomlott a gazdaság. Kétségtelen, hogy Maduro elődje, a chávizmus atyja egy sor rászorulót zárkóztatott fel, ám mindezt úgy tette, hogy mindehhez nem volt elég fedezet, így gazdaságpolitikája szinte az egész országot nyomorba sodorta. Az összeomlást azonban nem érte meg, utóda, a buszvezetőből elnökké előlépett Maduro „végezte be" a munkát. Utóbbi hozzá nem értésével csak felgyorsította az összeomlás folyamatát, az ellenzékkel való teljes konfrontációt választotta. Alkotmányos reformot indított útjára úgy, hogy az előző alaptörvény egykori mentorától, magától Cháveztől származik. Maduro azonban azt állítja, az új alaptörvénnyel biztosítja a „nyugodt jövőt".

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!