Előző
Következő
új cikk

Külföld

Ukrajnában nem jó kisebbségnek lenni

Népszava|2017. aug 1. 05:35
[A+ A-]

Az utóbbi hónapokban több olyan ukrán törvénymódosítás készült, amely nagymértékben korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát. Szigorították a médiatörvényt, az új szabályozás szerint az országos tévétársaságok napközben 75, a helyi tévék 60 százalékban csak ukrán nyelven készült, feliratozott vagy szinkronizált műsorokat kötelezőek közvetíteni, ami gyakorlatilag kizárja a kisebbségi nyelveken történő sugárzást.

Elkészült az új oktatási és nyelvhasználati törvény is, amelyeket egyelőre nem fogadott még el a kijevi rada. Az oktatási tervezet szerint a továbbiakban csakis általános- és középiskolákban lehet kisebbségi nyelven tanítani, és kizárólag ott, ahol a kisebbség egy tömbben él. Ha életbe lép a törvény az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara vagy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bezárhatja kapuit. Az új nyelvtörvény pedig azt is előírja, hogy például egy bolti, piaci eladó csak ukránul beszélhet vevőivel, (vagyis akkor is, ha mindketten magyarok, vagy más, nem ukrán nemzetiségűek). Az anyanyelvhasználatot a napi hivatalos érintkezés minden területén korlátoznák- közigazgatásban, kulturális életben, igazságszolgáltatásban egyaránt.

Hivatalos indoklás szerint a módosítások a kisebbségek javát szolgálják, az érintettek viszont erőltetett asszimilációs törekvésként, alapvető jogaik korlátozásaként élik meg.

Mivel a módosítások ellentmondanak Ukrajna nemzetközi vállalásainak, sértik a Koppenhágai Egyezményt, az ENSZ nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatát és az Európa Tanács 1201-es számú ajánlását egyaránt a kárpátaljai Fidesz EP-képviselő, Bocskor Andrea egy román és egy bolgár képviselővel közös levélben tiltakozott az ukrán oktatási miniszternél. A szaktárcavezető válasza szerint viszont az oktatási reform fő célja az, hogy „kibővítse a nemzeti kisebbségekhez és az őshonos népekhez tartozó állampolgárok jogait”, az oktatási módosítások pedig arra irányultak, hogy „elősegítsék a nemzetiségek integrációját az ukrán társadalomba”.

Hétvégén a „legmagyarabb” ukrajnai régió, a kárpátaljai, Beregszászi Járási Tanács fordult nyílt levélben Petro Porosenko elnökhöz. Jelezték, aggasztónak tartják, hogy a törvényi módosítások szűkítik az anyanyelv használatát az oktatási intézményekben és ellentmondanak Ukrajna alkotmányának, amely kimondja „A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számára, a törvénynek megfelelően garantált az anyanyelvi oktatás az állami és kommunális oktatási intézményekben”. Emlékeztették az államfőt, hogy a változtatások ellentmondanak Ukrajna az emberi jogokra és szabadságokra, azon belül a nemzetiségi kisebbségekre vonatkozó nemzetközi-jogi kötelezettségeinek is.

G.M.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!