Előző
Következő
új cikk

Külföld

Harc a konzervatív papok ellen

Népszava|2017. aug 1. 05:31
[A+ A-]

Fotó: AFP/Mohamed El-Shahed

Többfrontos háborút kell vívnia Ferenc pápának, aki egyértelműen hadat üzent a szélsőséges lelkipásztoroknak. Komoly ellenállásba ütközik ugyan, de nem adja fel küzdelmét.

Ferenc pápa mintha egyre kedvetlenebb lenne. Titkon talán maga is kevésbé bízik abban, hogy sikerül megreformálnia az egyházat, illetve a Vatikánt. Botrányok sora rázta meg az utóbbi időben a Szentszéket, sosem voltak ennyire nyilvánvalóak a konzervatívok és a haladó szelleműek közötti ellentétek.

Ferenc pápa egyre kevésbé bízik meg a „szentéletű” vatikáni főpapokban. Korábban, a Szent Márta házban tartott közös ebédeken hosszú asztalra terítették meg, s középen az egyházfő ült. Valahogy úgy, mint az utolsó vacsorán Krisztus és tanítványai. Most azonban a pápa is úgy érzi, némelyek elárulták őt. Ezért ebédjét egy külön, kisebb asztalnál fogyasztja el, közvetlen munkatársai társaságában.

A pápa azonban nem adja fel küzdelmét. Ajtajára egy audienciáján kapott táblát függesztett ki: „Siránkozók kíméljenek!” Úgy véli, cselekedni kell, mert ez előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Már az sem lebecsülendő, amit eddig elért, 2013-as trónra lépése előtt elképzelhetetlen lett volna, hogy ennyire nyíltan beszéljenek az egyházat, a családokat érintő gondokról. Önmagában az is komoly eredmény, mennyire megváltozott a Vatikáni Rádió, vagy a Szentszék félhivatalos lapja, a L’Osservatore Romano hangvétele. Ha burkoltan is, de támadják a menekültek befogadását elutasító közép-európai országokat, de feltűnő például az is, hogy a Vatikáni Rádió olasz, angol vagy német szekciója mennyire részletesen és kiegyensúlyozottan számolt be a legutóbbi lengyelországi demokráciaellenes intézkedésekről.

Politikai szempontból a Vatikán szakított a szélsőségesen konzervatívokkal, remekül illusztrálja ezt, hogy a pápa mennyire jól megérteti magát Angela Merkel kancellárral. Jól illik ebbe az irányvonalba egy másfél hete, a Szentszék félhivatalos lapjában, az Osservatore Romanóban megjelent cikk, amelyben az olasz lelkipásztor, a firenzei teológiai kar professzora, Giulio Cirignano azt írta, a pápa víziója megvalósulásának egyik legnagyobb akadálya „az egyház egy jelentős részének ellenségessége mind felső, mind alsó szinten”. E papokat bezárkózással, ellenségességgel vádolja a cikkíró. Bár azt senki sem állította, hogy a pápa bátorította az írásra, nem is kérdés, hogy előre tudott a cikkről.

Előzőleg a jezsuiták lapja, a La Civilta Cattolica cikke keltett komoly visszhangot már csak azért is, mert - ne feledjük - az egyházfő maga is jezsuita. Az egyházfőhöz közel álló Antonio Spadaro hosszú cikkben támadta a szélsőségesen konzervatív amerikai katolikusokat, név szerint említve a Fehér Ház stratégáját, Stephen Bannont, aki szerinte „apokaliptikus geopolitikát” folytat. Meglepőnek nevezte, hogy ezekre a szélsőséges nézetekre gyakran a katolikus szavazók is vevők. „A legveszélyesebb eleme ennek a különös ökumenizmusnak az idegengyűlölet, az iszlamofóbia, amely falakat, deportálást akar” – szerepel a cikkben, ami azért is keltett nagy feltűnést, mert nem jelenhetett volna meg a pápa jóváhagyása nélkül. Bár májusban Donald Trump a Vatikánba látogatott, a jelek szerint jottányit sem közeledett álláspontjuk a világ dolgait illetően.

A pápa ugyan kissé megcsömörlöttnek tűnik a folyamatos szélmalomharc miatt, de nem adja fel, sőt, több frontos harcot folytat, majd kiderül, milyen eredménnyel. Ennek részeként nem hosszabbította meg a keményvonalasnak tartott Gerhard Ludwig Müller megbízatását a Hittani Kongregáció élén, aki egy lapinterjúban hangot is adott elégedetlenségének, de azt is hozzátette, sosem lesz hűtlen a pápához.

A pápa legnagyobb gondja az, hogy a Vatikánban óriási ellenállásba ütköznek reformjai, s láthatóan nem tud mit kezdeni a meleglobbival. Mindemellett ő sem hozott mindig jó személyi döntéseket. Ezt George Pell bíboros, a Gazdasági Titkárság prefektusának ügye is bizonyítja, akivel szemben vádat emeltek pedofília miatt, s most hazájában kényszerül védekezésre. Kérdéses az is, jó döntés volt-e Gerhard Ludwig Müller után a spanyol Luis Ladaria Ferrert kinevezni a befolyásos Hittani Kongregáció prefektusának, őt ugyanis azzal vádolják, hogy igyekezett eltussolni egy szexuális visszaéléssel kapcsolatos ügyet. Ezek mind támadási felületet jelenthetnek a pápa számára.

Az sem világos egyelőre, mit tud tenni a pápa a nem éppen szentéletű vatikáni papokkal, bíborosokkal szemben. Van-e egyáltalán elég eszköz a kezében? Az egész világsajtót bejárta a híre a meleg papok Vatikán falain belül tartott orgiájának, melynek svájci gárdisták vetettek véget. Nyilvánvaló, hogy ezekről az összejövetelekről egyes vatikáni bíborosoknak is tudniuk kellett. XVI. Benedek állítólag azért és mondott le 2013-ban, mert egy jelentésben szembesítették a valós vatikáni viszonyokkal. Ed Pentin, a National Catholic Register című lapban a minap azt írta, a „homoszexuális aktivitás minden korábbinál kiterjedtebb a Vatikánban”. Azt állította, több forrás is megerősítette ezt neki.

A lengyel papteológus, Dariusz Oko találóan fogalmazta meg, hogy az ellenség nemcsak az egyházon kívül, azon belül is megtalálható. A lelkipásztor szerint a meleglobbi dominanciára törekszik az egyházon belül.

Ferenc pápának nem lesz egyszerű rendet tennie, segítségére lehet azonban a hívők nagy részének szeretete, s a nem hívők megbecsülése. Egy márciusban közölt felmérés szerint a katolikusok 85 és a zsidók 65 százaléka kedveli az egyházfőt. Twitter-követőinek száma a világban már meghaladta a 35 milliót.

Újabb viták Stepinac szerepéről
Ferenc további gesztusokat kíván tenni a többi egyháznak. Tavaly hozta létre azt az ökumenikus, ortodox és katolikus papokból álló bizottságot, amelynek az volt a feladata: állapítsa meg, Alojzije Stepinac bíboros, egykori zágrábi érsek méltó-e a szentté avatásra, vagy sem. A grémium azonban nem jutott döntésre, a szerb pravoszláv egyház képviselői továbbra is úgy vélik, hogy összejátszott az Ante Pavelic usztasa rezsimjével. A testület azonban folytatja a munkát. Erről érdekes cikket írt az ismert horvát újságíró, Darko Hudelist, aki megbízható vatikáni forrásaira hivatkozva azt írta: Ferenc pápasága alatt biztosan nem lesz szent Stepinac. A szerző azt is megjegyzi, a horvátok által szentként tisztelt bíboros nem volt náci, de az önálló horvát állam megalakulásának dicsőítése, a nacionalizmus tőle sem állt távol. Ferenc pápa ugyan ezzel aligha lesz népszerű a horvát katolikusok körében, de ez is csak azt mutatja: nem népszerűsködésre törekszik, hanem őszintén hisz a párbeszéd erejében. Nem érdekli az sem, ha politikailag bírálják, ő akkor is hű marad az elveihez.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!