Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Minisztérium lehet az NAV-ból

Népszava|2017. aug 1. 05:21
[A+ A-]

FOTÓ: Népszava

A kormány a büntetés mértékének felezésével az adócsalóknak tesz engedményt, de a késedelmi kamatot drasztikusan emeli.

A jogbiztonság egyik alapkövetelménye, hogy az adótörvények stabilak legyenek. A Nemzetgazdasági Minisztérium mégis véleményezésre kiküldött két törvényjavaslatot, a lényegében kerettörvény jellegű adóeljárásról szólót, és azt a bővebbet, amely az adózás rendjéről szól. Történt mindez annak ellenére, hogy Lázár János kancelláriaminiszter néhány hete kijelentette, hogy idén nem kerül újabb adócsomag az Országgyűlés elé jóváhagyásra. Mind a két jogszabálytervezet deklarált célja, hogy csökkentsen az adóigazgatás és az adóalanyok adminisztrációs terhein, azonban ezt a szándékot - szakértők szerint - csak részben éri el.

A két törvénytervezettel kapcsolatban Ruszin Zsolt, Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke megjegyezte, az adminisztratív terhek aligha csökkennek, ha az adóhatóság azt hangoztatja, hogy kiszélesíti az elektronikus eljárások körét, miközben a törvénytervezetben még a postai értesítés részleteit taglalják. Ennél fontosabb, hogy míg a hatályos szabályozás szerint a szándékos adóeltitkolás esetén 200 százalékos bírságot kockáztatnak az adózók, a jövőben e tétel a felére csökken. A szakember ezt önkritikus beismerésnek tartja. Ruszin Zsolt szerint ugyan a NAV titkolja az adóbírságok behajtásának az eredményességét, de itt arról lehet szó, hogy az összességében több tízmilliárd forintos büntetésből legfeljebb százmillió forintos nagyságrendben lehetett behajtani. A bírság enyhítésével a kormány lényegében az adócsalókat pártolja. Ruszin Zsolt véleménye szerint a csalókat, a csalárd módon eljárókat a magas összegű büntetés eszközével lehetne visszatartani, amiről most az állam részben lemond. Ennek szellemében ítélhető meg a kormánynak az a szándéka is, hogy ha az adózó lemond a fellebbezésről, és az esedékességig megfizeti a határozatban előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól. (Magyarul minden jogosnak vélt bírság csak a felét éri.)

Előremutató elképzelés viszont, hogy a tervezet szerint megszűnnek az egy évnél hosszabb ideig tartó ellenőrzések. (A változás természetesen nem érinti a magánszemélyeket, az egyéni vállalkozókat és a megbízható adózókat, mert esetükben a revizoroknak 180 napon belül be kell fejezniük a vizsgálatot.) Ruszin Zsolt szerint végre megszűnhet az a gyakorlat, hogy az adóhatóság akár öt esztendeig is az adóalany nyakára jár. Az azonban aligha változik - mutatott rá a szakember -, hogy lesz olyan revizor, aki mondjuk egy húszmillió forintos kötelezettségnél kétezer forintos hátralék esetén is végrehajtást indítványoz, míg egy kevésbé lelkes revizor vizsgálódása megáll a millió forintoknál. Ideje lenne már a jóhiszemű és a rosszhiszemű adótartozásokat külön kezelni - vélekedett Ruszin Zsolt.

Megszűnik továbbá az adószám felfüggesztésének intézménye is, mert ennek nem volt igazi visszatartó ereje, inkább csak jelzésértékűnek fogták fel az érintettek.

A kormány oldalára feltöltött szövegből kiderül, hogy az új adózási, adóigazgatási eljárási szabályok 2018. január elsejétől lépnek hatályba. Azokban az ügyekben, amelyek már korábban indultak, de még nem született meg a jogerős határozat, már az új - a kormány szerint az adózók számára kedvezőbb - rendelkezéseket kell figyelembe venni. Kivéve, amikor az adózó a régi szabályokkal jár jobban, mert ilyenkor az idén december végéig hatályosak az irányadók.

Annak viszont aligha örülnek majd az adóalanyok, hogy brutálisan emelkedik a késedelmi pótlék mértéke. Aki ma elkésik az adókötelezettsége teljesítésével, a jegybanki alapkamat kétszeresének, vagyis jelenleg 1,8 százalék megfelelő pótlékot kell fizetnie. A jövőben viszont az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékére emelkedik a fizetendő rész, vagyis 5,9 százalékos pótlékot kellene fizetni a NAV-nak. Az előterjesztő NGM szerint ezzel megszüntetik azt a helyzetet, hogy a legolcsóbb hitelező jelenleg az adóhatóság, illetve az állam.

Felsőbb szintre kerülhet az adóügy
A jogszabályok útvesztőiben jól eligazodni tudóknak azonnal feltűnt, hogy a törvénytervezet szerint a sebbel-lobbal önállóságát elvesztett és lényegében a nemzetgazdasági tárca részévé tett Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akár adóügyi minisztériummá válhat. Erre abból lehet következtetni, hogy a törvénytervezetben szereplő feladatok ellátásáért az "adóügyben eljáró adópolitikáért felelős minisztert, illetve a NAV-ot irányító minisztert jelöli ki". Bár a jelenlegi kormánystruktúra számos logikátlanságot tartalmaz (önálló "Paks-miniszter", a takarékszövetkezeteknek a fejlesztési tárca alá rendelése), ám az nehezen képzelhető el, hogy az adópolitikáért ne a Nemzetgazdasági Minisztérium feleljen. Ugyanakkor a végrehajtás elképzelhető egy a NAV bázisán működő minisztériumban. Amellett, hogy ez ismét a bürokrácia, és az ezzel együtt járó költségek növekedésével jár, elgondolkodtató, hogy a pénzügyeknek és a költségvetésnek nincs önálló tárcája, de a jelek szerint az adó- és vámügyeknek lesz. Bár azt sem lehet kizárni, hogy a jogszabálytervezetet nem kellő gondossággal fogalmazták meg, s akkor minden marad a régiben.



Bonta Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!