Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Kínzó pedagógushiány - Fogynak a fizikatanárok

Népszava|2017. aug 2. 05:01
[A+ A-]

Illusztráció: Shutterstock

Továbbra sem vonzóak a természet- és reáltudományok a pedagógus-jelöltek körében. A PDSZ szerint a pedagógus életpályamodell kudarcot vallott.

Noha az idei felsőoktatási felvételi eljárás során is emelkedett az osztatlan közismereti tanárképzésbe felvételt nyert diákok száma, tárgykategóriákra bontva a reáltárgyak idén sem voltak túl népszerűek a pedagógus-jelöltek körében. A felvi.hu-n elérhető friss statisztikákból jól látszik, hogy mind humán, mind nyelvi területen bővült a felvettek köre a korábbi évek adataihoz viszonyítva, egyedül a reáltárgyaknál figyelhető meg csökkenés. A reálszakok közül a fizika területe az, ahol az osztatlan tanárképzés újbóli bevezetése óta (is) folyamatosan csökken a felvett hallgatók száma: míg 2013-ban összesen 108-an nyertek felvételt a különböző egyetemekre, tavaly már csak 63-an, idén pedig mindössze 59-en (ebbe az államilag támogatott és az önköltséges hallgatók is beletartoznak).

A számok alakulásánál ráadásul figyelembe kell venni a lemorzsolódást és a pályaelhagyást is. "Nem lehet tudni pontosan, hány fő végzi el az adott szakot, vagy hogy mennyien iratkoznak be egyáltalán, erről nem készül nyilvános statisztika. Nálunk előfordult, hogy az osztatlan képzéses évfolyamon tizenkét főből kettő ért célba" - mondta lapunknak az egyik tudományegyetem gyakorlóiskolájának "biztonsági okokból" neve elhallgatását kérő fizika-informatika szakos tanára. Hozzátette: "pontos adatok arról sincsenek, a végzettek közül mennyien helyezkednek el tanárként, de az biztos, hogy például az informatika szakon végzők többsége nem iskolában képzeli el a jövőjét".

"A pálya nem vonzó, a béremelések ellenére egy kezdő általános iskolai tanár a garantált bérminimumot sem fogja megkapni. Amióta megszüntették a pedagógusbér minimálbérhez kapcsolását, a fizetés 25-30 százaléka elveszett az infláció miatt. Az óraszám magas, amikor én tanítani kezdtem, heti 18 óra volt a kötelező, a többiért túlóradíj járt. Most akár 26 órát is meg kell tartani. Ez a fajta rendszer nagyon jó a fenntartónak, de senki másnak nem az" - fogalmazott a fizika-informatika szakos tanár.

A tavalyi évhez viszonyítva csökkent a földrajz, a kémia, valamint az informatika szakokra felvett hallgatók száma is az osztatlan tanárképzésben. A korábbi évek zuhanásához képest enyhe emelkedést mutat ugyanakkor a matematika, továbbá a biológia és a természetismeret szakokra is valamivel többen nyertek felvételt. Ám összességében ez sem túl előremutató, ha az országszerte fellépő, egyre súlyosabb szaktanár hiányt nézzük. Nemcsak vidéken, már a fővárosban is felütötte a fejét a probléma. Az ombudsman egyik júniusi jelentése szerint például a budapesti Gundel Károly Szakképző Iskolában hetente száz tanóra szaktanár általi megtartása is biztosíthatatlanná vált a betöltetlen álláshelyek miatt, az intézményben informatika- és matektanárból sem volt elég.

A problémára a kormány is felfigyelt: a felsőoktatási stratégia szerint 2025-ig mintegy ötvenezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, pótlásukhoz évente legalább kétezer új belépőre lenne szükség. Ehhez képest a Pedagógusok Szakszervezetének tanév végi összesítése szerint csak a 2016/2017-es tanévben ötezer tanárnak szűnt meg a munkaviszonya, közülük mintegy négyezren aktív korú pályaelhagyók. A kormány olyan vitatott intézkedésekkel javítana a helyzeten, mint hogy szakképesítés nélküli "oktatók" is taníthassanak. Egy fizika vagy matematika órát például egy fizikus vagy egy matematikus is megtarthatna, akkor is, ha nincs se tanári képzettsége, se tapasztalata.

A "pedagógus-utánpótlás biztosítására" hozták létre a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat is. A program - leírása szerint - az egyik legfőbb célja a szakos tanári ellátottság növelése, ezért a kiemelten támogatott szakok közé tartozik az informatikatanár, a matematikatanár, a testnevelő tanár, a biológiatanár, a fizikatanár, a kémiatanár, a technika-, az életvitel-és gyakorlat-tanár, a természetismeret-környezettan tanár. A felvételi adatokból viszont nem úgy tűnik, hogy olyan nagy sikert aratott volna a jelentkezők körében.

Mendrey László szerint ez azért van, mert bár az ösztöndíj 70-80 ezer forint plusz forrást jelent egy hónapban, cserébe az állam határozza meg, hogy az ösztöndíjasnak az ország melyik iskolájában kell majd dolgoznia - elsősorban a szegényebb régiókra koncentrálva. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy véli, noha a hátrányos helyzetű térségekben is sürgősen javítani kell az oktatás minőségén, az iskolák szaktanár-ellátottságán, ezt nem lehet "erőből" megoldani. Mendrey szerint egyébként egyértelműen látszik, hogy jelenlegi formájában a pedagógus életpályamodell kudarcot vallott.

Népszerűbb lett a gyógypedagógia
A szaktanárok mellett országszerte komoly hiány van fejlesztő- és gyógypedagógusokból is, számos iskolában nem tudnak alkalmazni megfelelő számú szakembert a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekek fejlesztéséhez. A kormány eltökélt szándéka, hogy változtasson ezen, s a jelentkezési adatok javulást mutatnak. Az idei felvételin a gyógypedagógia volt a tizedik legnépszerűbb szak a jelentkezők körében; az Eduline összesítése szerint több mint 1300-an nyertek felvételt erre a szakra.
Ennek ellenére biztos, hogy 2018. szeptemberében, a köznevelési törvény "lex Taigetoszként" elhíresült módosításának életbe lépésekor még nem lesz elegendő számú gyógypedagógus, ezt lapunknak nemrég Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese is elismerte. Mint ismert, a törvénymódosítással elveszik a BTMN-diagnózisú gyerekektől azt a lehetőséget, hogy azon tantárgy esetében, amelyben tanulási nehézségeik vannak, felmentést kaphassanak a hagyományos értékelés alól - akár meg is buktathatják őket. Mindez szakértők szerint egyáltalán nem használ a fejlesztésüknek, különösen úgy, hogy nincs elegendő szakember, aki foglalkozhatna velük.


A nyugdíjasok segíthetnek

A nyugdíjas pedagógusok visszahívásában látja a tanárhiány átmeneti megoldási lehetőségét a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Javaslatuk szerint az orvosokhoz hasonlóan a tanároknál is engedélyezni kellene a "munka vagy nyugdíj" szabály alóli felmentést, hogy azok a pedagógusok, akik még éreznek magukban elegendő energiát és elhivatottságot, nyugdíj mellett is taníthassanak úgy, hogy a kereset mellett a nyugdíjuk is megmaradjon.

A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása egyébként most is lehetséges: engedélyhez kötött, amit ugyan a legtöbbször megadnak, a nyugdíjról azonban le kell mondani, ezért az érintettek jellemzően nem vállalnak munkát. A kormány korábban határozott nemmel válaszolt a felvetésre, ám az egyik legutóbbi sztrájkbizottsági tárgyaláson Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár már úgy nyilatkozott, felül fogják vizsgálni a kérdést.

A PSZ egyébként határozottan elutasítja a kormány tervét, amellyel képesítés nélküli "tanárokat" engednének az iskolába. Galló Istvánné PSZ-elnök ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, ez a szakma lenézése és semmibe vétele, ami azt üzeni a pedagógusoknak, hogy "tanítani bárki elmehet", nem szükséges tanári diploma sem.

Osztatlan siker
A tanárképzés rendszere 2013-ban vált ismét osztatlanná, miután a 2005-ben bevezetett Bologna-rendszer - ami két részre, hároméves alap- és kétéves mesterképzésre osztotta a felsőoktatási tanulmányokat - sikertelennek bizonyult ezen a területen. Az átalakításokból eleve kimaradtak az orvos- és jogászjelöltek, s a bevezetés után hamarosan a tanároknál is beigazolódtak a szakmai félelmek. Az alapszak elvégzésével szerzett diplomával szinte lehetetlen pedagógusként elhelyezkedni (kivéve a tanító szak), ahhoz mesterképzésre is szükség volt, ám oda sokan nem jutottak be, vagy eleve nem is jelentkeztek. Az ötéves osztatlan képzés elvégzésével viszont mindenki pedagógus képesítést szerez - a 2005 előtti rendszerhez hasonlóan.



Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!