Előző
Következő
új cikk

Külföld

Kínai Sárkány az Északi-sark körül

Népszava|2017. aug 3. 05:34
[A+ A-]

Fotó: AFP

Aligha van a világnak olyan jelentős térsége, ahol ne jelent volna meg Kína. Újabban megnőtt az érdeklődése az Északi-sarkvidék iránt, s Peking már el is küldött egy tudományos expedíciót a térségbe.

Kína érdeklődése nem újkeletű. Kutatóállomását a Jeges-tengeri szigetcsoporton, a Spitzbergákon, Ny-Alesundban nyitotta meg még 2004-ben. A terület Norvégiához tartozik, de a norvég szuverenitást erősen korlátozzák a más országok számára is biztosított jogok a természeti kincsek kiaknázására, a halászatra vagy akár a kutatásokra.

A most útjára bocsátott „Havas sárkány” jégtörő hajó kutatóinak a feladata, hogy megkerüljék az Északi-sarkot. Kína már lebonyolított hét hasonló expedíciót, ám ez az első, amely a jegesebb észak-nyugati tengeri útvonalon halad. Roald Amundsen norvég felfedező három évig tartó útvonalát követik, de a kínaiak – mintegy százan – 83 nap alatt teszik meg a 19 ezer tengeri mérföldet. Peking néhány külföldi tudóst is meghívott, többek között Norvégiából.

Arild Moe, a kutatóprogram résztvevője az NRK norvég rádió- és tv-társaságnak nyilatkozva kijelentette, hogy Kína világhatalom, és minden hasonló úttal a kínai érdekeket kívánja kinyilvánítani. A kínai sarkvidéki intézet nem a politikai, hanem a gyakorlati célokat jelölte meg. Mindenekelőtt az éghajlati változásokról igyekeznek átfogó képet kapni. Az Északi-sarkon a hőmérséklet kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a világ más tájain, amit aggasztónak tartanak a tudósok. Mivel az expedíciók tevékenysége itt rendkívül korlátozott, nagy értéket képvisel minden újabb tény feltárása.

Az éghajlati változásokat egy sor ország közvetlenül megérzi. Mint Jan-Gunnar Winther, a norvég sarkvidéki intézet igazgatója elmondta, az éghajlatváltozás Norvégia vízgazdálkodásra van közvetlen hatással, Kínában a földművelésre, Indiában a monszunra, Dél-Európában pedig az aszályra.

Az expedíció feladata az is, hogy próbavételekkel megállapítsa a leginkább szennyezett területek helyét. Nagy kérdés, hogy Kínát – amely a világ legnagyobb károsanyag kibocsátója – az Északi-sarki tapasztalatok rászorítják-e arra, hogy átvegye az amerikaiak helyét a globális felmelegedés elleni harcban, miután annak Donald Trump a párizsi klímaegyezmény felrúgásával hátat fordított. A norvégok reménykednek ebben.

Természetesen, Kínát is izgatják a térség hatalmas természeti kincsei. Bár tisztában van azzal, hogy rövid távon a tengeri olaj és gázkészlet kiaknázása roppant drága – a hajózási lehetőségek is korlátozottak, sőt katonai érdekei szempontjából sem ez a legizgalmasabb terület a számára –, pontosan tudni akarja, mi az, amibe érdemes belefognia, és mi az, amibe nem. Az amerikaiak már közel sem olyan biztosak abban, hogy Pekinget hidegen hagyják az északi-sarki katonai célok. Jack Midgley amerikai katonai szakértő szerint Kína kiszélesíti haditengerészeti flottájának tevékenységét északon, és ez ugyanolyan nagy kihívást jelent, mint amit Oroszország felől tapasztalnak. A norvég hírszerzés vezetője is úgy véli, amihez Kínának bármiféle érdeke fűződik, ott a katonai érdek is megjelenik.

Barabás Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!