Előző
Következő
új cikk

Belföld

„Átmosták az agyát” - Családi viszályt robbantott ki az egyház támogatása

Népszava|2017. aug 4. 05:05
[A+ A-]

NÉMETI MARGIT FOTÓ: Molnár Ádám

Családi viszályt robbantott ki, hogy egy idős házaspár súlyos tízmilliókkal támogatja a református egyházat. Valóban önként, csakis a saját elhatározásukból döntöttek így?

Nem vagyok hajlandó belenyugodni, hogy a református egyház mindenéből kiforgassa a családomat – közli visszafojtott indulattal Németi Margit. Hiába próbál nyugalmat erőltetni magára, időnként felcsattan a hangja: „Úgy érzem, tisztességtelen dolgok folynak, és ezt nem nézhetem tétlenül. Elhatároztam, hogy harcolni fogok!”

Az elvált asszony Debrecenben él. Az orvostudományi egyetemen dolgozott kandidátusként, majd a gyógyszeriparban helyezkedett el, onnan ment nyugdíjba. Egyik fia az Egyesült Államokban alapított családot, a másik – könnybe lábad a szembe, amikor róla beszél – fiatalon meghalt. Futás közben összeesett, megállt a szíve.

Idős szülei a Debrecentől nem messze lévő kisvárosban, Balmazújvárosban laknak. Apja, Németi Imre a 88. évében jár. A Kádár-korszakban asztalos kisiparos volt, a rendszerváltás után földeket vásárolt, mezőgazdasággal foglalkozott. Sosem tűrte, hogy beleszóljanak az ügyeibe. Az a típus, aki természetesnek veszi, hogy ő az úr a házban – meséli Németi Margit. Anyja mindig is alárendelt szerepet töltött be mellette – teszi hozzá.

Apja református neveltetésben részesült, az „egyházi adót” is fizette, de a templomot csak a nagy ünnepek alkalmával látta belülről. Lánya nem érzékelte, hogy különösebben vallásos lenne, inkább formálisan kötődött a református egyházhoz. Néhány évvel ezelőtt azonban valami megváltozott. Rendszeres templomjáró lett.

Németi Margit szerint az történt, hogy Szabadi Árpád balmazújvárosi esperes és társai „addig ólálkodtak körülötte, mígnem teljesen a befolyásuk alá kerítették”. Felfedezték ugyanis, hogy sok pénze van. Azt, hogy mennyire sok, a lánya sem sejtette.

Véletlen elszólásokból, utólag tudta meg, hogy apja több mint másfél millió forintot adott a református templom órájának megjavítására. Balmazújváros neki köszönheti a település történetének legnagyobb, 13 mázsás harangját is. Az öntvény elkészítése majdnem 14 millióba került, a költségeket az apja (és a felesége) állta. Az idén tavasszal Fekete Károly püspök vezette a harangszentelési ünnepi szertartást.

Németi Margitnak nincs testvére, szülei után ő – és majd a fia – az egyetlen örökös. A kérdés csak az, lesz-e mit örökölni egyáltalán.

Legjelentősebb vállalásaként ugyanis apja egy református ifjúsági közösségi ház felépítésével szeretné megkoronázni jótékonysági tevékenységét. Arra hivatkozik, hogy gyermekkorában volt egy olyan református általános iskola, amely egy gyermektelen házaspár adományából épült. A példán felbuzdulva kisdiákként megfogadta: ha lehetősége adódik rá, ő is nagyvonalú felajánlást tesz a református egyház számára.

Lánya szerint apja – miközben állítja, hogy saját elhatározásból és cselekvőképessége teljes birtokában dönt – úgy viselkedik, mint akinek „átmosták az agyát”. A református egyház helyi képviselői minden pénzt igyekeznek elszedni tőle, kihasználják az idős korral járó mentális romlását és emberi hiúságát. Az esperes még azt is elintézte, hogy apja tavaly díszpolgári címet kapjon a várostól – mondja Németi Margit.

Próbálta meggyőzni az apját, hogy baleknak nézik, csak a vagyonát akarják megkaparintani, ő azonban hajthatatlan. A viták csúnya veszekedésekig fajultak, apja egy ideje nem áll szóba vele. Németi Margit találkozót kért az egyházkerület vezetőjétől, Fekete Károly püspöktől is, de nem jutottak ötről hatra. Ahogyan az várható volt, a püspök jelenlétében a balmazújvárosi esperes előadta: semmiben nem befolyásolta Németi Imrét, a férfi önként ajánlotta fel, hogy finanszírozza a közösségi ház felépítését.

Mire a tervek engedélyeztetésre kerültek, a közösségi ház levéltárral és kétszintes segédlelkészi lakással bővült. Eredetileg 55 milliós forintot szántak a beruházásra, de a költségek időközben jócskán megemelkedtek. Németi Margit szerint jelenleg már 75 millió forintos árkalkulációnál tartanak.

Szüleivel már aláírattak egy úgynevezett ajándékozási szerződést a református egyház javára. Ebben kijelentik, hogy teljes anyagi finanszírozást biztosítanak az építkezéshez, az épület „kulcsra kész” állapotáig. Bármilyen nem várt eseményre gondolva azt is írásba foglalták, hogy a pénz felvételére szülei meghatalmazzák az egyház lelkészét.

Németi Margit hangsúlyozta: szülei annak ellenére írták alá az ajándékozási szerződést, hogy a feltételek nem igazán egyeznek elképzeléseikkel. A kivitelezés során felmerülő költségeket ugyanis ők akarták ellenőrizni, a készültség fokának megfelelően közvetlenül, számla ellenében átutalni a pénzt a kivitelezőnek

A május végén keltezett ajándékozási szerződés az említett 55 millió forintban határozza meg az épület bekerülési költségét, ami messze van az újabban kalkulált 75 milliótól. Valószínűleg a szerződés módosítására, vagy másik megállapodás aláírására lenne szükség. Lánya szerint az utóbbi időben mintha Németi Imre is gyanút fogott volna.

Óvatosságra intheti, hogy a csaknem 14 milliós támogatásából megvalósult haranggal sem volt mint minden rendben. A Magyarharangok.hu honlap is beszámolt arról, hogy a harang felirata értelemzavaró hibát tartalmaz. Kimaradt egy „t” betű. Így „készíttette” helyett az olvasható, hogy a harangot Isten dicsőségére Németi Imre és felesége „készítette”. (A harangot amúgy az őrbottyáni öntőműhelyben készítették.)

A gyülekezeti ház a református egyház tulajdonába kerülne, de az adomány fejében Németi Imre ragaszkodik ahhoz, hogy a létesítmény felesége és az ő nevét viselje. Bár az egyház ez ellen elvileg nem emelt kifogást, az ajándékozási szerződésbe csak annyi került be, hogy az épületen feltüntetik az adományozók nevét.

Németi Margit részben anyagi, részben erkölcsi megfontolásokból szeretné megakadályozni az ügyletet. „Elégedjenek meg azzal a több mint 15 millióval, amit eddig kaptak” – inti mértéktartásra a reformátusokat. Ismeretei szerint a kapzsiság nem tartozik a keresztyéni értékek közé. A módszert pedig, ahogyan „gátlástalanul kirabolnak egy idős, naiv, jóhiszemű házaspárt, amely egy hosszú és szorgalmas munkával eltöltött élet eredményét nemes célra áldozná”, végképp felháborítónak tartja. Úgy látszik – mondja –, a családi béke megőrzésénél a reformátusoknak fontosabb a saját vagyonuk gyarapítása.

Persze, tisztelet a kivételnek. A balmazújvárosi gyülekezetben is akadnak, akiknek nem tetszik az „esperes mesterkedése”. Nyilvánosan azonban nem mernek kiállni az egyházi elöljáróval szemben. Attól félnek, ellehetetlenül a helyzetük a városban.

Németi Margit olyan lépésre is rászánta magát, amelyről tudja, hogy a kívülállókban ellenszenvet kelthet. Hosszú vívódás után beadta a papírt: apja gondokság alá helyezését kezdeményezi. Ha a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy megfelelő a mentális állapota, akkor az asszony nem lát mentséget apja cselekedeteire. Ha viszont kiderül, hogy nincs szellemi képességei teljes birtokában, akkor segítségre van szüksége. Bármilyen döntés szülessen is, Németi Margit szerint a kapcsolatuk már nem lehet rosszabb.

"Minden létező fórumon rágalmaz”
Szerettük volna megszólaltatni Németi Imrét, többször beszéltünk vele. Amikor nyilatkozatát – amely a cikkünkben lévő adatokat is tartalmazta – visszaolvastuk számára, nem említette, hogy a szövegnek lennének szerinte valótlan vagy pontatlan elemei. Csak éppen bejelentette, hogy mégsem nyilatkozik.
Indoklást ehhez nem fűzött.
Kerestük Szabadi Árpád balmazújvárosi esperest is, akit Németi Margit a református egyház részéről legfőbb negatív szereplőként nevezett meg. Mivel telefonon nem sikerült elérnünk, e-mailben kértük, adjon lehetőséget rá, hogy feltehessük kérdéseinket.
Válaszában az esperes hangsúlyozta, hogy „gyülekezetünk tagja az adakozó, tősgyökeres, településünkön is tisztelt házaspár, aki több mint egy éve jelezte, hogy finanszírozni kívánja a gyülekezeti ház felépítését. Mivel ez az ő döntésük, ezért az ő hozzájárulásuk nélkül nem kívánok nyilatkozni ez ügyben.
Ők azok, akik nagyobb adományukkal már korábban is támogatták egyházközségünket, amikor a háborúban elpusztult harangok helyett egy új harangot öntettek. Az egyházközségnek korábban is voltak olyan támogatói, akik tisztességgel szerzett jövedelmükből hasonló áldozatokat hoztak.
Sajnálatos, hogy szülei döntését egyetlen leányuk képtelen tudomásul venni, és minden létező fórumon rágalmaz nemcsak bennünket, de szüleit is – próbálja megakadályozni az építkezést, mivel örökségét félti.”
Az esperes ígérte, hogy lapunk megkereséséről értesíteni fogja az adományozó házaspárt, és „véleményük ismeretében a későbbiekben tájékoztat”. Szabadi Árpád ezt több héttel ezelőtt, július 17-én írta. Azóta nem jelentkezett.



Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!