Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Sétáló forradalom (Varsóban tombolt az utcán a derűs hazafiság)

Népszava|2017. aug 5. 07:45
[A+ A-]

FOTÓ: ADAM CHELSTOWSKI/AFP

Nem ilyen tüntetésekhez szoktam manapság. A tömeg itt szép és nagyon fiatal. Nem csak a hazai nénis-bácsis tiltakozó felvonulásokhoz képest, de a lengyel demokráciavédelmi akciókon is az 50-60+ korosztályok vannak többségben. Itt meg leginkább egyetemistáknak, fiatal pályakezdőnek nézem a tolongókat, meg az aktivistákat. Ők meg a legkevésbé sem profik. Ahogy sűrűsödünk az elnöki palota előtt a Krakowskie Przedmiescie-nek nevezett úton, a kezembe nyomnak egy szürke papírlapot. KONSTYTUCJA, azaz alkotmány szó áll rajta négy sorban. A második sorban a TY szótag fehérrel, a negyedikben a JA pirossal áll. Ez nem csak grafikai elem. Üzen is: Ty az Te lengyelül, a Ja meg Én. Mármint a jelentése. Érti, aki olvassa – mindannyiunkról van szó. A hétfői nap extra jókedvű, aznap jelentette be Andrzej Duda elnök, hogy a három bírósági törvényből megvétóz kettőt. A tömeg házilag készített feliratai háromszoros vétóra biztatják az elnököt, aki ezek szerint csak részben hallgatott rájuk. Ezzel együtt mindenki győztesnek érzi magát. Pillanatok alatt kibomlik egy vagy húszméteres fehér-piros zászló. Az emberek belekapaszkodnak és nagy örülnek. Tényleg. Tombol a derűs hazafiság – itt nem engedik kisajátítani ezt az érzést a jobboldalnak, meg a neofasisztáknak. A lányok fehér-piros koszorúkat biggyesztenek a fejükre, lehet nemzeti és európai zászló venni, sok az amatőr kitűző is. Szabad bíróságok – szabad kultúra! Józan észt! – ezt követelik a feliratok a sötétbe burkoló elnöki palotától. Egy csoport fiatalember a Sétáló forradalom szöveget osztotta el több táblára, s azzal fúrják keresztül magukat a tömegen. Az idő is kedvez, az utcán mindenütt turisták, helyiek ülnek a kávézók, éttermek teraszain.

Ez az utca Varsó egyik fő turisztikai attrakciója. Barokk templomok, klasszicista házak, sok a turista, rengeteg vendéglő. Az egyik sarkon tűznyelő produkálja magát, a padon két ukrán nő hárfán játszik, s énekelnek. Szépen. Arrébb gyerek harmonikások játszanak. Romániaiak lehetnek; velük, illetve hasonló repertoárral találkozni Európa minden idegenforgalmi látványosságánál. Békés és jólétet sugárzó a környezet.

Van-e itt híres ember? – kérdezem az egyik szervezőnek tűnő lánytól. Nem kérem, ma szigorúan politikusok és pártok nélküli nap van! Ma az is tilos, hogy valakit szidjanak! Csak arról szól a tüntetés, amit akarunk, hogy megvédjük az alkotmányt. A lengyel alkotmány cirka húszéves, hosszas parlamenti munkával hozták létre és a népszavazással fogadták el. Ugyan volt az elfogadása után módosítás a szejmben, de az itt gyülekezők tisztában vannak vele, hogy amit most a kormánypárt elindított, az egyszerű embereket is gúzsba kötheti. Milyen jó, hogy ilyen békés minden, nincsenek vad indulatok. Nálunk már lennének ellentüntetők, sorosozás – mondja a feleségem, akit csak a hangosítás zavar. (Július 26-án az Európai Bizottság képviselete előtt tüntetett pár tucat neonáci a „lengyel ügyekbe való külföldi beavatkozás ellen”. Támadták az uniót és Soros Györgyöt, valamint az emberi jogvédő szervezeteket. Kijelölték a fő célpontokat, amelyeket lengyelellenesnek nyilvánítottak: a fiatal baloldali értelmiség lapja a Krytyka Polityczna, a Batory Foundation »Báthory Alapítvány«, amely a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézethez kötődik és a Soha többé! szervezet. Utóbbi a nacionalista, idegengyűlölő, antiszemita jelenségek feltárásával foglalkozik.)

Kapunk egy ingyen újságot, a legnagyobb lengyel liberális lap, a rendszerváltáskor alapított Gazeta Wyborcza szerkesztősége készítette alkalmi kiadványt. Ők is terjesztik, Gazeta Suwerena a címe, szóval ez a Népfelség újságja. A lengyelek értik a címben lévő utalást: Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt abszolút hatalmú vezére úgy állította be a szejm többségének határozatait, mint a népfelség megnyilvánulása. Én meg látom, hogy a vezető liberális lap nem röstell kiállni az ügyért, amivel azonosul. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt számára egyébként is a GW és főszerkesztője, Adam Michnik a fő ellenség.

Miközben mi az utcán jól érezzük magunkat, a tömeg pedig ünnepel, Jaroslaw Kaczynski dühöng. Ezt bizalmasai árulták el a sajtónak. A PiS Nowogrodzka utcai székházában rendkívüli tanácskozást tart. Előzőleg a pártelnök elküldte a szejm elnökét és Szydlo miniszterelnököt az államfőhöz, azzal: "másfél órád van, hogy visszavond a két vétót". A sajtó jól-értesültjei (a palotából tájékoztathatták őket) megírták, Duda visszaüzente: nem enged, maga készít új törvényeket a megvétózottak helyébe. Az államfőt többszörösen megalázták - magyarázza Jacek, régi ismerősöm. Nem konzultáltak vele a tervezetekről, miközben az új törvény megvont tőle több korábbi jogot, így a kinevezésekét is. Kaczynski az utóbbi időben sorra éreztette, hogy a pártja (azaz ő) által jelölt és a nép által megválasztott Duda sorsa, személyesen tőle függ. A köztársasági elnök a sajtóértekezletén személyes tanácsadójára, Zofia Romaszewska, régi ellenzékire hivatkozott, amikor a vétókat magyarázta. A hetvenhét éves asszony, aki egyébként az utóbbi években a jobboldallal rokonszenvezett, azt mondta az elnöknek: nem akar újból olyan államban élni, ahol az ügyész, azaz a kormány mondja meg a bíróságnak, mit kell tennie.

FOTÓ: AFP

FOTÓ: AFP

A megvétózott törvények egyike az országos bírósági tanács (KRS) tagjainak megválasztását a parlamenti többségre bízta volna. Ez tanács a felelős a bírók kinevezéséért és felmentéséért is. A törvény – alkotmánysértő módon – azonnal menesztette volna a KRS teljes mai állományát. Ugyanez történt volna a legfelsőbb bíróság tagjaival. Őket az igazságügyi miniszter-főügyész nevezte volna ki. Ez példátlan az európai demokráciákban. Romaszewska tanácsa ellenére Duda aláírta az általános bíróságokról elfogadott törvényt. Eszerint az igazságügyi miniszter a következő hat hónapban felmentheti az összes bírósági elnököt és alelnököt a járásbíróságoknál, a körzeti és fellebbviteli bíróságoknál. Utódjaikat pedig ő nevezheti ki. Összesen több ezer bírót érint ez a törvény, de közben sokakat kényszernyugdíjba is küldhet. Az emberek tudják, az államtól egzisztenciálisan függő bíró elgondolkozik majd miként is ítéljen, ha valaki egy befolyásos politikussal kerül konfliktusba – például karamboloznak. Vagy, ha az ember az államkincstárral pereskedik, esetleg rendőri, ügyészi intézkedés miatt menne bíróságra. Ezzel együtt sokan latolgatják, mi állhat az elnöki döntés hátterében. Jacek azt gondolja, hogy az elnök mögött kialakulhat egy új jobboldali-konzervatív erő. Talán már erre is gondolt, amikor vétózott.

A hatalmi párt nem enged. Már aznap megszólaltak a PiS szócsövei. Zbiegnew Ziobro igazságügyi miniszter-főügyész megjósolta: az elnök fog elsőként elesni! Nincs kilépés a sorból – dörögte. Antoni Macierewicz védelmi miniszter a jobboldali-klerikális TV Trwam esti műsorában pártja igazságügyi reformjainak ellenzőit keresztényellenes, antikatolikus erőknek nevezte. Az akciókat pedig úgy jellemezte, hogy az „erőszakos jellegű hibridháború, amely dezinformáción, és nyomásgyakorláson alapul”. Macierewicz szerint a felelős a „Nyugat”. Aztán belekeverte ebbe a tüntetőket, az NGO-kat és Oroszországot. Könnyű ezt egy ember stabil paranoiájának nevezni, de ebben az őrültségben rendszer van. A kormánypárt nem képes visszavonulni, Jaroslaw Kaczynski nem ismeri a kompromisszum szót. Alvezérei egymás után adják a nyilatkozatokat arról, hogy visszaverik az EU támadását. A bizottság ugyanis a hetes cikkely életbe léptetését akarja, miután az igazságügy átalakításában a jogállamiság elleni támadást lát. A PiS sajtója, az állami tévé azzal biztatja a híveket, hogy Orbán Viktor nem hagyja őket újra cserben. Van persze, aki tudja, milyen cselre készülhet Brüsszel: a lengyel és a magyar ügyet egy csomagban terjesztenék elő, akkor pedig nincs magyar vétóra lehetőség.

Két nappal a tüntetés után az elnöki palota melletti járdán kicsiny csoportba ütközünk. Fakereszt körül állnak, egy középkorú asszony megafonba beszél a csendes alkonyatban. Dörög az utca tőle, ahogy azért fohászkodik, hogy az államelnök jobb belátásra térjen és a haza javára cselekedjék. Utána ima, aztán vallásos népénekek. A csoport – mondják – a szmolenszki katasztrófáról szokott havonta megemlékezni. Ez nem most van, mondja egy idős férfi, de a mi kormányunk elleni támadás újra összehozott minket. Gyűlölik a katolikusokat és az egyház sem áll ki – méltatlankodik. Az előző nap ugyanis megszólalt a püspöki kar elnöke, Gadecki érsek és megköszönte az államfőnek a kétszeres vétót. A csoport tagjai inkább hisznek most a kormánynak, mint egyházuknak. Van ilyen. Ez a kormány katolikusabb a pápánál.

Miklós Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!