Előző
Következő
új cikk

Belföld

Péterfalvi: nyitva állunk mindenki előtt

Népszava|2017. aug 5. 05:02
[A+ A-]

FOTÓK: Tóth Gergő

A látszólag puha jogosítványaink mögött is komoly presszió van – állítja Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint senkivel sem kivételeznek.

- Fél?

- Nem. Mitől kellene félnem?

- A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) politikailag kényes ügyben még csak véletlenül sem marasztal el állami szervet.

- Ez nem igaz. Önkormányzattal szemben is szabtunk már ki bírságot. Sőt az is ebbe a körbe tartozik, amikor jogszabály-módosítást kezdeményezünk. Nem teszünk senkivel kivételt. Márciusban - miután egy hetilap állásfoglalást kért tőlünk - jeleztük, hogy a hatályos jogszabályok szerint Németh Szilárd nem kérhette volna a titkosszolgálatoktól a civilek átvilágítását, ezért egy, a helyzetet tisztázó nyilatkozatra köteleztük a fideszes képviselőt, aki ezt a napokban teljesítette. Egy állásfoglalásban egyébként nincs bírságolás és emiatt talán tűnhet úgy, hogy „eltusoljuk” az ügyet, de ez sem igaz, hiszen abban az esetben is felszólítással zárunk. Ráadásul, amíg egy hatósági ügyben az utolsó szót a bíróság mondja ki, egy vizsgálati ügyben a NAIH, ami ellen nincs helye jogorvoslatnak.

- És?

- Ha egy elmarasztaló állásfoglalás nyilvánosságot kap, akkor bárki tehet büntetőfeljelentést is.

- Tehát a NAIH véletlenül sem puha szervezet.

- A látszólag puha jogosítványaink mögött is komoly presszió van.

- Majtényi Lászlót jó szakembernek tartja?

- Igen, természetesen. Mindig elismerően nyilatkoztam az adatvédelmi biztosi tevékenységéről. Egyébként sem mondhatnék mást, hiszen 1996 januárjától szakértőként dolgoztam az irodájában. Ha bírálnám azt az időszakot, akkor saját magamat is bírálnám, de nincs is okom rá.

- A Yandex-ügy kapcsán a volt adatvédelmi biztos azt mondta lapunknak, hogy az ön érvelése - csak az alvállalkozó hibázott, ezért kerültek az orosz céghez a kormányzati konzultáció online kitöltőinek adatai, viszont az alvállalkozót megbízó Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nem felelős az ügyben - az adatvédelemben nem létezik.

- Olvastam a nyilatkozatát, nem kívánok rá reagálni. Majtényi nyilván nem csak a szakmai szempontokat nézte.

- Csak a szakmai szempontokat nézte.

Nem igaz, hogy nem létezik. Van adatkezelő és van adatfeldolgozó. Egyértelmű, hogy ebben a kérdésben az adatkezelő az alvállalkozó volt. Hiába mondjuk, hogy van egy megrendelő, de ő nem is tudott róla. Az adatkezelői szerepe a megbízónak is megvan, de nem ebben a kérdésben. Tiszteletben tartom Majtényi László álláspontját, bár azt nem tudom olvasta-e a 15 oldalas jelentést. Egyébként is volt pár durva csúsztatás a média részéről. Ami tény, a jelentésünkben foglalt szakmai kritikákat senki sem cáfolta.

- Elég húzós nyara van: Yandex-ügy, azeri wifi, BKK-botrány.

- Az azeri wifi nem ügy. Hogy valakinek a fejében megfogant-e vagy sem, azt nem tudom, nem vagyunk gondolatrendőrség. Az előzmények ilyen szempontból nem érdekesek, adatkezeléseket vizsgálunk. A BKK sorozatos botrányaival kapcsolatban pedig amire eddig lehetőségünk volt, megtettük. Hatósági eljárást indítottunk a BKK és a T-Systems Magyarország Zrt. által üzemeltetett online jegyértékesítési rendszerrel, valamint a Mol Bubi közbringarendszerrel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban, két hónapos határidővel.

- A magyar emberek biztonságban érezhetik az adataikat?

- Semmilyen vonatkozásban nem érezhetik kevésbé biztonságosabbnak, mint korábban, vagy mint más országokban. Adatvédelmi incidensek máshol is előfordulnak. Az tény, hogy az utóbbi pár évben bekövetkezett terrorcselekmények és a migráció magával hozott olyan jogszabály-változásokat, amelyekből érezhetik úgy az állampolgárok, hogy visszább szorult a magánszférájuk a korábbihoz képest. Például biometrikus arcképelemző központ eddig nem létezett, ez más típusú adatbázis, jobban érintheti a magánszférát. A jogalkotás során a kormány figyelembe vette a véleményünket, a központ működését ellenőriztem, alkotmányosan végzi tevékenységét.

- Hol tartunk Európában az adatvédelem szempontjából?

- Nem léptünk vissza. Mások lettek a szabályok, ez tény, de nem értékelném visszalépésként a történteket. Az ombudsmani megoldás elegáns, s nagy presztízsű, de azzal, hogy nem tud olyan érdemi döntéseket hozni, amelyek kikényszeríthetőek, kevesebb, mint egy hatóság, amely képes erre, sőt bírságolhat is. 1992-ben fogadta el az országgyűlés az adatvédelmi törvényt, ekkor még nem volt európai uniós adatvédelmi irányelv, utána pedig nem volt politikai fogadókészség arra, hogy vagy az ombudsmant ruházzák fel ilyen erős jogkörökkel vagy hatóságot hozzanak létre. A szabályozáson pedig csak kétharmados többséggel lehetett változtatni. 2010 után megvolt a politikai akarat és a kormányzó pártoknak a többsége a hatóság létrehozására. Nem tartom igaznak, hogy a független adatvédelmi biztos helyett kormányhivatal jött létre. Ez egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak, mert a NAIH autonóm szerv, amit maga az alaptörvény nevesít, egyúttal biztosítja a függetlenségét.

- Mi a fő feladatuk?

- A két alkotmányos jog – adatvédelem és információszabadság - védelme.

- Azt hittem az állam ellenőrzése.

- Az állami és a magán szféra ellenőrzése alapvető feladatunk. 2018. május 25-e után új időszámítás kezdődik. Eddig uniós szinten csak irányelv létezett, a tagállamok saját jogszabályaik alapján jártak el adatvédelmi ügyekben. Ezeket az önkéntelenül is differenciált nemzeti szabályozásokat váltja fel az egységes uniós rendelet. Bár a tagállamoknak lesz bizonyos mozgásterük, nem gördíthetnek akadályt a rendelet érvényesülésének útjába. Az új rendeletben tisztázzák többek között az anyagi szabályokat, így az adatkezelési jogalapokat, a kötelező hatásvizsgálatok előírásait, a szankciókat. Ha egységes adatvédelmi rendelet van, akkor sok kérdésben élni fogunk a kölcsönös segítségnyújtással. Németországtól, Franciaországtól fogunk érdeklődni, hogy náluk milyen típusú jogsértéseknél, milyen mértékű bírságot szabnak ki. Nálunk nem elég mély a gyakorlat. Az adatvédelmi ügyekben, így tehát az ellenőrzésben is jórészt megszűnnek a nemzeti sajátosságok, de az információszabadság területén nincs ilyen egységesülési folyamat. Bár én nem lennék ellene, ez a feladatunk egyébként is politikai szempontból "érzékenyebb", így sokszor itt is hasznos lehetne egységes európai megoldásokra hivatkozni. Általában elmondható, hogy mindig az ellenzék a nagyobb nyilvánosság párti, kormányzati oldalról pedig inkább szűkítés pártiak, persze az is igaz, hogy sokszor tűnhet az alkotmányos jog gyakorlása nem rendeltetésszerűnek, vegzálásnak vagy a működés ellehetetlenítésére irányulónak.

- Az elvileg független szervezeteknél, amelyeknek alapvető feladata az állam ellenőrzése lenne – Állami Számvevőszék, Médiatanács -, a hatalom fideszes múltú vezetőket nevezett ki. Önnek mi a titka?

- Nem szoktam dicsekedni, de a falon láthatja Manfred Wörner, egykori NATO főtitkár levelét. Magyarországon az első három személy között voltam, aki NATO-ösztöndíjat nyert el 1991-ben. Az adatvédelem és személyiségi jogok volt a témám. 1986 óta tanítok az államigazgatási főiskolán - ma közszolgálati egyetemen -, onnan pályáztam oktatóként. Nagyon kevesen foglalkoztak akkor még Magyarországon adatvédelemmel. Elvitathatatlan, hogy soha nem vonták kétségbe a függetlenségemet és a hozzáértésemet sem. Az összes parlamenti beszámolómat 100 százalékkal vagy 90 százalék körüli szavazattal fogadták el. Talán ez a titok, nem lehet részrehajlással vádolni. Az nem igaz, hogy nem sértjük senkinek az érdekeit, hiszen akkor nem is működnénk jól. Amennyiben igénybe vesznek minket, nem csak nemet mondunk, hanem ha meg lehet valamit csinálni, azt is megmondjuk, hogyan. Nyitva állunk mindenki előtt.

Névjegy
Péterfalvi Attila
- 1957-ben született, jogász.
- Pályáját a veszprémi tanácsnál kezdte, 1986 óta oktat az államigazgatási főiskolán (ma a közszolgálati egyetemen).
- 1996-tól az adatvédelmi biztos irodájának szakértője volt, 2001 decemberétől hat éven át adatvédelmi ombudsman. Mandátumának lejártakor Sólyom László köztársasági elnök újra őt jelölte a tisztségre, ám az Országgyűlés nem választotta meg.
- 2008 és 2011 között az ombudsmani hivatal vezetője.
- 2012. január 1-jétől az ombudsmani hivatalt váltó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.


Zoltai Ákos

Lájkoljon minket a Facebook-on is!