Előző
Következő
új cikk

Belföld

„Legalább előre közölték, hogy nem számítok”

Népszava|2017. aug 8. 05:04
[A+ A-]

Fotó: Szalmás Péter

Kis falvakba is eljutott a hír, hogy a jobbikos Dúró Dóra nyolc általánoshoz, illetve alapfokú végzettséghez kötné a választójogot.

– Fiatalon mentem férjhez. Abbahagytam az általános iskolát, aztán gyorsan jött a két gyerek, sokáig nem is volt lehetőségem arra, hogy tanuljak. Nem azért, mert buta volnék, a családi körülmények miatt így alakult. Felnőttként fejeztem be a nyolcadikat, így engem már nem tudna kizárni a szavazásból a Jobbik, de sorstáraim nevében is felháborít javaslatuk. Ez olyan, mintha abból zárnának ki, hogy élhessek, elvégre a véleményünk szabad kinyilvánítása is az életünk része – mondja a harminchat éves Setét Miklósné. A ricsei asszony takarításból és számlák kihordásából él, szakmunkás végzettségű férje alkalmi munkákat kap. Szavai szerint a nyolc osztály hiánya nem jelenti azt, hogy valaki nem képes dönteni, vagy nincsenek gondolatai. Sok olyan, józan paraszti ésszel megáldott idősebb embert ismer, aki nem fejezte be az általános iskolát.

– Nem politizálok, idős vagyok, talán szavazni sem megyek, de az nem tetszik, hogy el akarják venni a szavazatomat, mert nincs meg a nyolc általános iskolám – ezt mondta lapunknak egy idős tiszapalkonyai asszony, aki egész életében háztartásbeliként dolgozott, férje tartotta el a családot. Generációjának több helybéli tagja – nyolcvan-kilencven évesek – hullanának ki a Jobbik rostáján, csak azért, mert a harmincas években születtek, amikor a lánygyerekek közül sokakat napszámba küldtek, vagy városi családoknál voltak iskolázatlan dajkák, kézilányok.

Perucza Sándor egy délnyugat-balatoni faluban él. Elvileg alkalmi munkásnak számít, noha egész évben akad tennivalója: nyaralók kertjeit gondozza, ereszt és korlátot javít, kisebb festési munkákat vállal. Hat általánosa van: az idén 63 éves férfi annak idején betegség miatt hagyta abba az iskolát – két évig szanatóriumban kezelték, 14 évesen pedig már nem akart visszaülni az iskolapadba. Szégyellte, hogy bukottnak tartják, Inkább elment a balatonfenyvesi állami gazdaságba dolgozni.

– Nem mondanám, hogy napi szinten érdekel a politika – magyarázza –, nem is minden választásra mentem el, csak az országosra és a helyi polgármesterire járok el. De ez az én döntésem, és azt szeretném, ha továbbra is így maradna. Nem mondanak olyan bonyolult dolgokat a pártok, meg aztán nekem az a legfontosabb, hogy mi, mennyibe kerül, vagyis, hogy meg tudjak élni normálisan. Eddig amúgy szimpatikus volt, amit a Jobbik beszélt, azt hittem, a hozzám hasonló kisemberek pártja, de látom, nekik is csak a hatalom kell. Mondjuk, legalább nem utólag rúgnak belém, hanem előre közölték, semmit sem számítok nekik…

Hasonlóképpen vélekedett a kaposvári Orsós József is, aki hét osztályig jutott 16 éves koráig, ennek megfelelően manapság csak a közmunkában bízhat.

– Szoktam szavazni, a választások előtt szinte mindegyik párt eljön az utcánkba, hogy meggyőzzön – jelenti ki. – Hogy mi lenne, ha nem szavazhatnék? Biztos rosszul esne, de a világ nem dőlne össze: annyi mindenre nincs lehetőségem az életben, most eggyel több ilyen lenne…

A kormánypártok nevében a KDNP-s Hollik István tiltakozott az ellen, hogy a Jobbik az általános választási jog korlátozására készül. A javaslat nagy hullámokat vert, pedig nem most először hangzik el. Öt évvel ezelőtt ugyancsak Dúró Dóra – a Jobbik szóvivőjeként – már előállt az ötlettel, és társadalmi vitát kezdeményezett a témáról. Elméletileg most sincs másként. A Jobbiktól kapott tájékoztatás szerint nem végleges javaslatról van szó, hanem egy olyan elképzelésről, amit érdemes lenne megvitatni. Egyik Facebookos-bejegyzésében Dúró Dóra is utalt rá, hogy sok szempontot kell figyelembe venni: „egyértelmű, hogy jogilag nagyon finomhangolt szabályozásra van szükség, mert például 1945 előtt nem volt kötelező a nyolc osztály, a háború miatt is szünetelt, illetve sokak számára végleg megszakadt a tanítás”. Vona Gábor pártelnök ezért csak az 1990 után született választópolgárok esetében léptetné életbe a korlátozást.

Ugyanakkor Dúrótól származik az a megállapítás is, hogy a „pártok csirkefarhátért, egy-egy zsák krumpliért és teljesíthetetlen ígéretekért vásárolták és vásárolják a szavazatokat”. A megfogalmazásából elég egyértelmű, hogy a jobbikos politikus valójában az iskolázatlan, mélyszegénységben élő cigányságot akarja távol tartani a választásoktól. "A javaslat egy primitív és beteg agy szüleménye, ami önmagáért beszél" – jelentette ki kérdésünkre Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, az Országos Roma Önkormányzat tagja. Nem szűkíteni, hanem bővíteni szokták a választásra jogosultak körét – tette hozzá.

Az LMP is ezt szeretné tenni. A párt – egész pontosan annak ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő – már 16 éves kortól szavazati joggal ruházna fel minden magyar állampolgárt, és fejlesztené az állampolgári ismeretek terjesztését. Az ifjú LMP-sek első lépésben 18 éven alattiaknak az önkormányzati és az EP-választáson, valamint a helyi népszavazásokon adnának lehetőséget a részvételre.

Fideszes játékok a választójoggal

Bár a kormánypártok felháborodtak a jobbikos gondolatkísérleten, azt nem lehet állítani, hogy a Fideszben még soha, senkinek nem támadtak extrém ötletei a választójog szűkítéséről. Az Egyenlítő Tv munkatársai 2010 januárjában Jászszentandráson, a helyi polgári kör rendezvényén rögzítették Kövér László szavait. A későbbi házelnök kifejtette, hogy egy demokráciában – sajnos vagy nem sajnos, ez ízlés kérdése – mindenkinek van szavazati joga, de szerinte a kívánatos az lenne, ha az emberek a szavazatukat eladhatnák az államnak. Kövér úgy vélte, a mindenkori nyugdíjminimum összege méltányos ár lenne a szavazati jogról való lemondásért. Aki így dönt, visszaviszi a kis kopogtatócéduláját, megkapja a pénzt, aztán menjen isten hírével – mondta az Országgyűlés jelenlegi elnöke. Az MSZP elfogadhatatlannak és félelemkeltőnek minősítette a szavazatvásárlásról szóló kijelentést, mire a Fidesz közölte: Kövér László csak ironizált.

Ellenben az előző parlamenti ciklusban a Fidesz véresen komolyan gondolta, hogy előzetes regisztrációhoz kötné a választáson való részvételt. Végül az egészből semmi sem lett, a Fidesznek ugyanis még saját táborának többségét sem sikerült felsorakoztatnia a javaslat mögé. Ami viszont megvalósult: politikai érdekeinek megfelelően a Fidesz nemcsak szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak, hanem azt is lehetővé tette, hogy levélben szavazzanak. A külföldön dolgozó magyarok számára ugyanez a lehetőség nem biztosított.

Czene Gábor, Doros Judit, Vas András

Lájkoljon minket a Facebook-on is!