Előző
Következő
új cikk

Belföld

Túl hangosan zakatoló balatoni nyár

Népszava|2017. aug 7. 20:20
[A+ A-]

Illusztráció. Fotó: Népszava

Jelentős tehervonat-forgalmat zúdítottak a tó déli partján vezető pályára a nyári szezonban. Ráadásul sokak szerint az új, nemrég fektetett síneken az eddiginél is zajosabban robognak a szerelvények.

Zajosabbak a vonatok, mint korábban, a vasútfelújítás előtt. Ezt érzékelik a Balaton déli partján vezető vasútvonal mellett élők és nyaralók, akik szeretnék ha zajvédő falak épülnének – jelezték több helyről is lapunknak. A vasúti pálya mellett pihenők a jelentős teherforgalmat kifogásolva panaszolták azt is: legalább a turisztikai szezonban nem kellene tehervonatokat zúdítani az első számú hazai üdülőrégióra.

A dél-balatoni vasútfejlesztés második üteme még nem ért véget Szántód és Balatonszentgyörgy között, a munkát csak felfüggesztették az idegenforgalmi szezonra, hogy a nyáron újra járhassanak a vonatok a Balaton-parton. A kivitelező konzorcium egyik tagja a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft.

A lakossági panaszok miatt megkerestük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF), amely a zajhatásokról szólva azt közölte lapunkkal: „A dél-balatoni vasútvonal fejlesztése a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi engedélyt adó jogerős határozatában foglalt zaj- és rezgésvédelmi intézkedések megtételével történik.” Tájékoztatásukban ugyanakkor utalnak arra, hogy a mostani panaszok nem alaptalanok.

Illusztráció. Fotó: Népszava

Illusztráció. Fotó: Népszava

Közölték ugyanis, hogy a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy közötti, 53 kilométeres szakaszon összesen mintegy 15 kilométer hosszan építenek majd zajárnyékoló falat, továbbá körülbelül 32 kilométer hosszan rugalmas, rezgéscsillapító sínágyazatot telepítenek a kritikus helyeken, a zaj és rezgés mérséklése, a környéken élők nyugalma érdekében. Zajvédő falat ott építettek eddig, ahol a zajszint és a vonatkozó jogszabályi határérték alapján kötelező, s ahol ezt a helyi önkormányzat a projektet megelőző egyeztetéseken jelezte. Fonyódig már elkészültek a tervezett zajvédőfalak, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő és Balatonberény közigazgatási területén legkésőbb, 2018 nyaráig húzzák fel azokat. A NIF arról is tájékoztatott: a beruházás végén mérik majd a zajszintet, és ha határérték-túllépést tapasztalnak, akkor az illetékes kormányhivatal kötelezheti a beruházót a jogerős környezetvédelmi engedélyben szereplőkön túl további zajvédelmi intézkedésre.

A zajról szólva a MÁV arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony padlós, motorvonat-járatok lényegesen csendesebbek a régi, hagyományos szerelvényeknél. Ezt a vasút közelében élők is elismerték, csakhogy egyelőre még a hagyományos szerelvények vannak túlsúlyban. A vasúttársaság válasza alapján a tehervonatokkal kapcsolatban is jogosnak tűnnek a helyi panaszok. A MÁV ugyanis azt közölte: „a jelenleg tapasztalható teherforgalom-növekedésnek az az oka, hogy a 40-es számú vasúti fővonalon, Pusztaszabolcs és Dombóvár, illetve Sárbogárd és Dombóvár állomások között 2017. június 17-től augusztus 31-ig a vasúti közlekedés – hídfelújítási munkák miatt – szünetel”.

Nem csak a Balaton déli vasútvonala vet fel ugyanakkor kérdéseket. Nemrég jelentette be a MÁV és a NIF, hogy augusztustól szeptemberig a hétvégi és az esti órákban részleges, valamint teljes vágányzárra kell számítani a Budapest és Esztergom közötti vasútvonalon fejlesztési, illetve pályakarbantartási munkálatokat miatt. Mindez azért tűnhet meglepőnek, mert még csak két szűk éve – egészen pontosan 2015. augusztus 20-án – indult újra 44 milliárd forintos fejlesztés nyomán a vasúti közlekedés Budapest és Esztergom között. Az alig használt pályát érintő kérdéseinkre a NIF azt közölte: bár két éve átadták a vonalat, azzal csak a beruházás első üteme zárult le. 2015-ig a kétvágányú vasúti pálya és több új megállóhely épült, ugyanakkor a 2016 óta, tehát ma is tartó második ütemben a teljes szakasz villamosítását alakítják ki és új biztosítóberendezéseket helyeznek üzembe. A vasútvonal villamosítását és a kiegészítő építési munkálatokat a közbeszerzési eljárás nyertese, a Strabag Vasútépítő Kft. vezette konzorcium végzi nettó 33,7 milliárd forintért. A Piliscsaba és Esztergom közötti szakasz és Angyalföld állomás új biztosítóberendezésének kiépítését külön közbeszerzési eljárás és szerződés keretében, nettó 7,65 milliárd forint értékben szintén a felcsúti polgármester érdekeltsége, az R-KORD Építőipari Kft. végzi.

Felcsút: sokat visz a kisvasút
Indulása óta veszteséges, csak nyeli a pénzt a felcsúti kisvasút – írta az Átlátszó, amely közadatigénylésben kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a vonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját. Bár voltak olyan hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, 2016-os indulása óta 4,1 millió forint veszteséget termelt kisvasút.
A jegyeladásból származó bevétel 2016 augusztusában volt a legnagyobb, 2,9 millió forint. Az üzemeltetési költség pedig 2017 júniusában volt a legmagasabb, csaknem 3,4 millió forint. A vonaton a 2016. április 30-i indulás óta összesen 48 533-an utaztak, tavaly 30 219-en, idén július közepéig 18 314-en.
Az Átlátszó felidézte, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a felcsúti kisvasút megtérülő beruházás, holott a jelenlegi bevételi és kiadási adatok alapján soha nem is fog megtérülni a befektetett 600 millió forintos EU-támogatás.

Boda András, Fónai Imre

Lájkoljon minket a Facebook-on is!