Előző
Következő
új cikk

Belföld

Mindent látna a Pintér-tárca

Népszava|2017. aug 9. 05:00
[A+ A-]

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Az állampolgárok kontroll nélküli utcai megfigyelését tenné lehetővé a belügy, ám az indokok zavarosak. Ami biztos: a rendszer súlyosan jogsértő, viszont zsíros közmegrendelést jelenthet.

Évek óta lobbizik a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium (BM) azért, hogy az eddigieknél sokkal szorosabb megfigyelés alá vonhassa az állampolgárokat - tudta meg lapunk. A BM napokban közzétett jogszabály-tervezetében egy központi tárhelyre irányítaná a jelenleg külön hálózaton működő közutakat, illetve a közterületeket figyelő kamerák felvételeit, a rendvédelmi szervek pedig külön indok nélkül is folyamatosan, korlátozás nélkül, nagy területen keresztül figyelhetnék az állampolgárok mozgását. Forrásunk szerint a tárcánál arra hivatkoznak, hogy így sokkal gyorsabban tud reagálni a rendőrség egy folyamatban lévő bűnügyre. A különféle kamerarendszerek felvételeihez ugyan eddig is hozzáférhettek a nyomozók, ám azokat külön kellett lekérniük, ami óhatatlanul némi időveszteséggel járt.

Az ellenzék és adatvédők szerint viszont ez a rendszer az állampolgárok korlátlan titkos megfigyelését tenné lehetővé, és nincs arra semmi garancia, hogy ne használná fel politikai célokra a lehetőséget a szüntelenül külső és belső támadásokat vizionáló Orbán-kormány. Az aggályok súlyát jelzi, hogy a más esetben óvatos Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke véleményében bírálta az elképzelést és arra tett javaslatot, hogy csak ügyszám vagy azonosító megadásával lehessen megfigyelést végezni, amit a NAIH-nak kellene ellenőrizni.

Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője ennél tovább menne. "Feltenném a kérdést, hogy egyáltalán szükséges-e egy ilyen rendszer” - mondta, szerinte ugyanis a kontroll nélküli megfigyelés lehetősége önmagában is egyértelműen súlyosan jogsértő, továbbá alkotmányellenes, így sérti a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. Szabó Máté Dániel arra is figyelmeztetett: egy ilyen rendszer puszta léte is sértheti politikai szabadságjogok érvényesülését is; sokakat elriaszthat például egy tüntetéstől, hogy tudja, hogy a hatóságok korlátlanul megfigyelik az ott történteket.

– Az MSZP minden módon meg fogja akadályozni a törvény elfogadását – nyilatkozta lapunknak Harangozó Tamás, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke, hozzátéve: ezt várja el a többi ellenzéki párttól is. Harangozó szerint ezt meg is tehetik, hiszen a szabályozás témáját tekintve egyértelműen kétharmados szavazattöbbséget igénylő jogszabály. Az MSZP szakpolitikusa úgy látta: a Péterfalvi levelében is említett jogi garanciák beépítése csak a „nulladik pont", ám ezen túl szakmai vitát kellene lefolytatni egy ilyen horderejű kérdésről, de ennek a lehetősége sem látszik. A biztonság kiemelten fontos az MSZP számára, de a polgárokat nem csak a terroristáktól, hanem a politikai hatalmukkal visszaélőktől is meg kell védeni - tette hozzá a képviselő. 

Zavarosnak tűnik a belügy valódi célja – derült ugyanakkor ki a lapunknak nyilatkozó, nevének elhallgatását kérő szakértő szavaiból. Bűnügyekben ugyanis, ha kell, a rendőrök gyorsan hozzáférnek a közúti vagy térfigyelő kamerák adataihoz. A titkosszolgálatok pedig egy megfigyelés során nagyságrendekkel részletgazdagabb képet kapnak a célszemély mozgásáról, mint ami pár utcai kamerán keresztül látszik. Forrásunk inkább arra tippel, hogy az egész felhajtás végső célja az üzlet: az egységesített megfigyelőrendszer kiépítése milliárdos megrendelést hozhat valamelyik, a BM környékén sertepertélő informatikai cégnek. Az informatika a BM-nél is "húzóágazat" így a tárca továbbra sem adott egyértelmű válaszokat arra, pontosan milyen informatikai eszközökre költött el az igazgatása fél év alatt 1,2 milliárd forintot, de azt sem közölték lapunk kérdéseire, hogy most mennyit szánnak az egységes megfigyelő rendszerre.

Batka Zoltán

Lájkoljon minket a Facebook-on is!