Előző
Következő
új cikk

Külföld

Putyin megígérte: nem nyúl Leninhez

Népszava|2017. aug 10. 05:35
[A+ A-]

Fotó: AFP/Dmitry Serebrykov

Gennyagyij Zjuganov az orosz kommunista párt elnöke egy legutóbbi ifjúsági fórumon bejelentette, hogy ígéretet kapott Vlagyimir Putyintól, hogy nem fogja engedélyezni sem Lenin, sem a Kreml falánál nyugvó politikusok újratemetését.

Az ígéret előzménye, hogy a kommunista vezető utána járt, hozzájárulnának-e az eltemetett politikusok hozzátartozói az elhunytak áthelyezéséhez, és arról győződött meg, hogy sem Georgij Zsukov, sem Konsztantyin Rokoszovszkij, vagy Alekszandr Vasziljevszkij marsallok rokonai nem támogatnának egy ilyen kezdeményezést. Zjuganov nem véletlenül emelte ki e neveket, a második világháborúban kulcsszerepet játszott, kiemelkedő képességű katonatisztek iránt sok orosz ma is tiszteletet táplál. A Kreml falában több mint 400 olyan szovjet közéleti személyiség nyugszik, akik egyike-másika fogalommá vált. Egy a sok közül az első űrhajós, Jurij Gagarin.

Az 1917-es forradalom évfordulójához közeledve vált ismét megkerülhetetlen témává Lenin újratemetése. A társadalmat a nyolcvanas évek vége óta foglalkoztatja a kérdés, csakhogy sem Jelcinnek, sem Putyinnak nem érte meg, hogy népszerűségét kockáztassa egy ilyen döntéssel. Úgy látszik, sok mellébeszélés után, most Putyin rászánta magát, hogy kimondja, méghozzá, ha lehet hinni Zjuganovnak, elég nyersen: „Amíg én ülök itt, semmiféle barbárság nem következik be a Vörös téren”. Magyarul, az újratemetés barbárság lenne.

Tavasszal a pravoszláv egyháznak a forradalom után külföldön létrehozott szervezete robbantotta ki az újabb vitát azzal, hogy felhívásban szólított fel a Vörös tér megtisztítására a „XX. század fő üldözőjének és kínzójának a maradványaitól”. A szervezet a Leninről elnevezett városokat, megyéket, utakat is átkeresztelné. A felhívást minden egyházközségben felolvasták az istentiszteleteken.

A sors fintora, hogy a kommunista Zjuganov, aki pont az ellenkező véleményen van, ugyanúgy vallási magyarázkodásba kezdett a téma kapcsán. Arra hivatkozott, hogy Lenin mauzóleumban tartása nem ellentétes a keresztény kánonnal. Úgy tűnik, ma Oroszországban senki nem mer újat húzni a pravoszláv egyházzal, ugyanakkor a közvélemény hangulata mindent felülírhat. Márpedig Lenin az emberek jelentős részének a tiszteletét élvezi. Úgy kell, tehát, keresni az egyház kegyeit, hogy a közvélemény támogatását se veszítse el a politikus. A Levada Központ tavaszi felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka Lenin újratemetése mellett foglalt állást, méghozzá több mint a felük a Kreml falánál temetné el, mások Szentpéterváron. Elég nagy azonban azoknak a száma, akik hagynának mindent a régiben (31 százalékuk). Ez az arány nagyjából változatlan tíz év óta. Ami pedig a Lenin-emlékműveket illeti, a többség, 79 százalék, azokat a helyükön hagyná. Sokatmondó adat, hogy pozitív történelmi szerepét a többség ma is elismeri. Ilyen körülmények között süket fülekre találtak azok a képviselők, akik az 1917-es forradalom évfordulóját felhasználnák arra, hogy a törvényhozás végre tegyen pontot a kényes vita végére.

Barabás Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!