Előző
Következő
új cikk

Külföld

A kibertérben folytathatja a harcot az Iszlám Állam

Népszava|2017. aug 10. 05:31
[A+ A-]

Fotó: AFP/Morukc Umnaber

A terrorszervezet katonai veresége elkerülhetetlen, a hadviselés azonban nem szűnik meg. Szakértők szerint a közösségi médiára költözik a virtuális kalifátus.

Huszadik születésnapját ünnepelte volna az elmúlt hétvégén Dany, ha nem damaszkuszi lakos lenne. Tortája így is volt, de az esti buli elmaradt, akárcsak az elmúlt években. Családjával, szűk baráti körével ehelyett templomba mentek s azért imádkoztak, hogy legalább a 21. más legyen, mint az utóbbi hat. A mindig mosolygó kisfiú, akit 14. születésnapja előtt ismertem meg, amikor édesanyjával és testvérével épp Európában nyaraltak, mára reményvesztett felnőtt lett, pedig korábban tele volt álmokkal. Gyerekként még focista akart lenni a vörös ördögöknél, Manchester kabalaállatkája nélkül iskolába sem indult el. De miután 9 hónapot eltöltött Európában menekültként édesanyjával és 16. születésnapjára kalandos úton visszaszöktek a Szíriában maradt fiútestvérhez és apához, már ő sem vágyik másra, mint békére és egy egyetemi diplomára. S mindezt otthon.

„Az európaiak, és főképp az amerikaiak homokba dugják a fejüket, mint a strucc” - fogalmazott sommásan születésnapi beszélgetésünk során is. „Ha nem össze-vissza bombáznának, ha odaállnának Aszad mellé a terroristákkal szemben, ha nem arra figyelnének, hogy épp mit akarnak a szaúdiak vagy a törökök, akkor már rég vége lenne ennek a háborúnak, s végre én is járhatnék egyetemre. Mit csináltok, ti újságírók, miért nem írtok arról, hogy Szíriában nem csak az a terrorista, aki a Daeshez (az Iszlám Állam arab neve) tartozik, hanem a legtöbb felkelőcsoportot is külföldi terroristák vezetik, s tele vannak külföldiekkel, akiknek a zsoldját minden bizonnyal a szaúdiak fizetik” - szögezte nekem a kérdést.

Az elmúlt hat évben a vele és a családjával fenntartott kapcsolatom, Európába menekült ugyancsak keresztény ismerőseik révén megismerhettem egy szíriai kisebbségi népcsoport álláspontját, amely mindig ellentétes volt azzal, ami a híradásokból kirajzolódott. A szíriai keresztények a lakosság mintegy 10 százalékát tették ki a háború előtt, a kurdok 6, az alaviták 7, a drúzok és síiták hármat, ez már több, mint a népesség egynegyede. Ők kezdettől az elnök mellett állnak, rettegnek a felkelő fegyveres csoportoktól, akiket egy kalap alá véve csak terroristáknak neveznek. Az ortodox Dany beszámolói egybecsengenek a szír Antoine Audo aleppói kaldeus-katolikus püspök szavaival, aki Aleppó tavaly nyári ostroma után azt állította, hogy a felkelő csoportok módszeresen üldözik és gyilkolják a keresztény, a síita és alavita közösségeket, a tömbben élő kurdok csak azért jelentenek kivételt, mert ők nagyon gyorsan, a háború elején megszervezték saját fegyveres védelmüket és ellenállásukat.

A püspök azt is állította, hogy szerinte a szíriai szunnita lakosság túlnyomó többsége is fél a fegyveresektől és tömegesen szavazna Aszad elnökre. Dany mindezt leegyszerűsítve úgy fogalmazott, nem ismer olyan szíriait, aki ne sírná vissza a „régi szép békebeli időket” és azt szeretné, hogy Aszad helyett a felkelők kerüljenek hatalomra és „öltöztessék majd burkába a nőket”. Hozzátette azonban, hogy ő az elmúlt években alig-alig találkozik nem keresztényekkel és a kormányzat által ellenőrzött televíziókban nem a felkelőket pártolók szoktak véleményt mondani. „A Daesht most szétverik Rakkában, de ha nem engedik meg Aszadnak, hogy visszavegye a hatalmat, ha a többi terroristát továbbra is támogatják, akkor ennek a háborúnak soha nem lesz vége, ha el akarom végezni az egyetemet, ha nem akarok olyan feleséget, akinek fekete lepelben kell kimenni az utcára, mehetek Európába” - mondta.

A hogyan tovább egyre égetőbb a nemzetközi közösség számára is. Az Iszlám Állam elleni háború vége felé közeledik. A kalifátus iraki fővárosa, Moszul felszabadult, Rakka körül is bezárult az ostromgyűrű, a nyugati koalíció által támogatott kurd-arab csapatok a városközpontba is behatoltak már. A különböző szélsőséges felkelőcsoportok egymásnak estek Szíriában, mint ahogy a demokratikus ellenzék is tette azt kezdetektől. Aszad hadseregén és apparátusán, illetve a kurdokon kívül nincs szervezett erő a polgárháború sújtotta országban, ám mindkettő elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára. Az elnök az elmúlt hat év borzalmaiért, a kurdok pedig függetlenségi törekvéseik miatt, ami annak ellenére, hogy jogos, a teljes régió stabilitását boríthatja fel. A politikai rendezésről nincs egyelőre konszenzusos elképzelés. Azzal senki sem áltatja magát, hogy az IS katonai veresége és területeinek elvesztése az általuk képviselt ideológia, az iszlám terrorizmus végét is jelenti.

A szakértők többsége a merényletek elszaporodásától tart a régióban, Európa pedig a visszatérő IS zsoldosoktól retteg jogosan. A washingtoni Center for the Study of Violent Extremism (ICSVE) napokban közzétett jelentése egy újabb veszélyre hívja fel a figyelmet. Jelesül arra, hogy a dzsihád a kibertérre tevődik át, ott jön majd létre a virtuális kalifátus, a közösségi média pedig ideális segítség lesz ebben. Erre viszont még nincs összehangolt stratégia, figyelmeztet a dokumentum. Ugyanez a jelentés állítja, hogy Szíria és Irak a továbbiakban valószínűleg alacsony fokú, felszámolhatatlan felkeléssel és/vagy elhúzódó terrorcselekményekkel szembesül. A szerzők szerint nagy probléma, főképp Irakban, hogy sok helyi lakos működött együtt a terrorszervezettel, több, mint amennyit az iraki vezetés beismer, az ő hozzáállásuk meghatározó lesz a rendezésben. Aleppóban, Rakkában és a kalifátus más szíriai területein is mindig akadtak szép számmal helyi segítőik a dzsihád bármely csoporthoz tartozó híveinek.

Gál Mária

Lájkoljon minket a Facebook-on is!