Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Költözik a Néprajzi Múzeum

Népszava|2017. aug 19. 05:45
[A+ A-]

Novemberben zárja kiállításait a Néprajzi Múzeum, amely 3 év múlva a Városligetben várja újra közönségét.

Több mint 260 ezer műtárgy csomagolása és költöztetése vár a Néprajzi Múzeum száz munkatársára. A kiállítások novemberben zárnak, a következő egy-másfél év a revízióval, a csomagolással és az új, a Liget Projekt részeként létrejövő, Szabolcs utcai és Dózsa György úti épületekbe való költözéssel telik majd. A részletekről kérdezte lapunk Kemecsi Lajost, a múzeum főigazgatóját, akit egyebek mellett az új épület létrehozatalának izgalma sarkallt arra 2012-ben, hogy megpályázza a direktori posztot, és miután 2013-tól irányítja az intézményt, szeretné igazgatóként végig is csinálni, amit elkezdett.

“Ideje lesz már, hogy a Néprajzi Múzeum 145 éves történetének Odüsszeiája lezáruljon. A múzeum a megelőző állományvédelem országos központja, nagyon komoly szakmai tudással rendelkező munkatársakkal. Ez a gyűjtemény sokkal méltóbb körülményeket érdemel.” - hangsúlyozza Kemecsi Lajos. „A kollekció első helyszíne a Nemzeti Múzeumban volt, majd egy Csillag utcai bérházba került, onnan a Városliget egyik milleniumi csarnokába költözött, ezt követte a múlt század húszas éveiben a Könyves Kálmán körúti volt gimnázium, és 1975-ben a jelenlegi Kossuth téri épület. A Kúria ugyan nem múzeumnak készült, de az ötvenes években a Nemzeti Galéria épülete volt, azaz múzeumként funkcionált. A kollégáim rengeteget dolgoztak azért, hogy a múzeum minél látogató barátibb legyen, vagy a padláson klimatizált konténerraktárt alakítottunk ki a speciális igényű daraboknak, pl. a szőr és bőrtárgyaknak. Mindennek ellenére sem kiállításokra, sem raktározásra, sem irodák céljára nem alkalmas a Kossuth téri épület, ahogy a Törökbálinton lévő, raktározást szolgáló depó sem felel meg a 21. századi elvárásoknak. ”- mesél részleteket a főigazgató.

A múzeumban 260 ezer műtárgy, köztük 60 ezres nemzetközi, minden kontinensről származó gyűjtemény található, a több millió oldalnyi dokumentum, óriási szakkönyvtár, gazdag audiovizuális tár, több százezer fotó, köztük ritka üvegnegatívok mellett. Jelenleg az állandó kiállításon 1200-1500 tárgyat, az időszaki tárlatokon még néhány százat lehet látni évente. „A kollekció nagyon kis százalékát tudjuk bemutatni, és bár a világ nagy múzeumai is gyűjteményeik 2-5 százalékát prezentálják csak, nálunk mégis túl alacsony az arány. A digitalizált változat pedig nem biztosít ugyanolyan élményt.” - világít rá az arányokra Kemecsi Lajos, aki a jelenkori tárgyak gyűjtésének akadályait is érzékelteti. „A gyarapodásnak az elmúlt másfél-két évtizedben az is gátját képezte, hogy megtöltődtek a raktáraink.”

A helyhiány az oka annak is, hogy novemberben be kell zárni az állandó és az időszaki kiállítást. Ezek területén hozzák létre a csomagolás munkaállomásait, ahol egy-egy gyűjteményi szakember, egy-egy restaurátor és egy-egy raktáros foglalkozik minden egyes tárggyal, amelyekre QR kód kerül, bekerül az adatbázisba állapota, jellege, fotója. „Ez egyrészt revízió, másrészt elősegíti jövőbeli célunk elérését, azaz, hogy megtörténjen a teljes kollekció digitalizálása és hozzáférhetővé válása. Az elmúlt egy évben minden egyes raktár minden polcát, minden tárgyát végignézték a kollégák, felmérték, regisztrálták, hogyan lehet jól tárolni és jól csomagolni. Ez sem egyszerű: más csomagolástechnológiát igényel a bútorgyűjtemény ácsolt láda részlege, és mást a hímes tojások.„ - villantja fel a különbözőségeket Kemecsi Lajos.

A Néprajzi Múzeum költözése nem először merül fel. Az első Fidesz-kormány idején 1999-ben röppent fel a hír, hogy kormánydöntés született: el kell költöznie az intézménynek a Kúria épületéből. Fejős Zoltán akkori igazgató meglepetéssel értesült a határozatról, amelynek időhatárai betarthatatlanok voltak. Némi médiában és háttérben zajló purparlé után a döntéshozók hallgattak a józan észre és a múzeum költözése egy időre lekerült a napirendről. „Amikor főigazgató lettem, örömmel tapasztaltam, hogy Fejős Zoltán nagyon sok energiát fektetett abba, hogy megfogalmazza azokat az igényeket, amelyeket egy új helyszínnek tudnia kell. Ezeket nagyon jól tudtam használni. Az ő főigazgatósága idején született még meg a döntés, hogy a Néprajzi Múzeum a Liget projekt része lesz.” - említi elődjét Kemecsi Lajos főigazgató.

Más csomagolástechnikát igényel a bútorkollekció ácsolt fa részlege, mint a textilek vagy a hímes tojások

Más csomagolástechnikát igényel a bútorkollekció ácsolt fa részlege, mint a textilek vagy a hímes tojások

A Liget Projekt eleve a Néprajzi Múzeum új épületének tervével született. „A tervezés elindításához meg kellett fogalmazni az ún. építészeti programot. Ez a mi dolgunk volt. Nekünk kellett letenni az asztalra, hogy mit szeretnénk, milyen funkciókat tudjon az új épület, mekkora alapterületen, milyen attrakciókat szeretnénk megvalósítani. Így fogalmazódott meg egy nagyon átgondolt építészeti program. Kaptunk olyan visszajelzést, hogy az építészek nem voltak túl boldogok, mert az általunk megfogalmazott program olyan pontos volt, hogy kevés teret engedett a művészeti szárnyalásnak. Azt is megmondtuk, hogy a takarítószekrénynek mekkorának kell lennie.” - váltogatja a nagyságrendeket Kemecsi Lajos.

A győztes
Ferencz Marcell
Ybl és Pro Architectura-díjas építész
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár
Nevéhez köthető többek között a Népstadion rekonstrukciója és a Duna Aréna épülete

„Az első pályázati kör szerint egy másik helyszínen, az Ajtósi Dürer-Dózsa György út sarkon állt volna a múzeum, ez később változott, közelebb kerültünk a Műcsarnokhoz és az Ötvenhatos emlékmű két oldalát is egymásba komponáló épület terve született meg. A pályázat meghívásos volt, a világ legjobb tervezőit kérték fel. Nagyon igényes tervek érkeztek. Ott voltam a zsűriben, és nagy meglepetésként ért, hogy a jeligés, névtelen pályázatot egy magyar csapat, Ferencz Marcell irodája nyerte meg, egyhangú döntéssel.”

A folytatást illetően is részletekbe avat a múzeum vezetője. „Napi egyeztetések zajlanak a Liget Projekt szakemberei, az építésziroda csapata – benne egy független néprajzos szakemberrel - és köztünk. Felismerték, hogy hatékony, ha ott vagyunk, úgyis mi ismerjük a legpontosabban az igényeket. Nagyon jól halad a tervezés.” - állítja a főigazgató, aki viszonylag pontos dátumokat is felsorol. „A Kormányhatározatban az szerepel, hogy a Szabolcs utcai raktárbázis 2018. március 15-re elkészül. Ez a jelenlegi állapotok alapján reálisnak látszik. A raktári belső berendezés és az oda való beköltözés hosszabb folyamat, ez 2019 első feléig történik meg. A másik kormányhatározat szerint a múzeum épülete 2019. augusztus 20.-ra készül el és ez is tarthatónak tűnik. 2019. végén kezdődhet a beköltözés. Az új épület üresen is attrakció, a külföldi tapasztalat azt mutatja, hogy csak azért is eljönnek az emberek, mert kíváncsiak rá. Az állandó kiállítás létrehozása egy évet vesz igénybe. Ez nemzetközi viszonyok között nagyon feszített tempó, máshol egy ekkora múzeum költözése 5-7 évig tart. Mi másfél évre zárunk be teljesen.”

Az új épület
„A 34 ezer négyzetméteres Néprajzi Múzeum külseje tiszteletben tartja az épület és a város közötti viszonyt. A korszerű múzeumépületekben a kiállítótereket előszeretettel viszik a föld alá, mert állományvédelmi szempontból – fény, páratartalom, stb. - így jobb és így lesz ez a Néprajzi Múzeumban is. A jelenleginek több mint kétszeresét bemutató, megújult állandó kiállítás várja majd a látogatókat, és be fogjuk tudni mutatni a nemzetközi kollekciót is. Öt egymásba nyitható, de szeparálható tér áll az időszaki tárlatok rendelkezésére.
A föld alá vezető lépcső mellett a több mint 30 ezres kerámiagyűjteményéből válogatott anyagot láthatnak majd azok is, akik nem vesznek jegyet, csak betérnek az épületbe. Az Ajtósi Dürer sor felé eső rész lesz az ún. csendes oldal, a 2. emeleten a kutató és könyvtár helyiségekkel, archívummal, filmtárral, irodákkal, a Műcsarnokhoz közeli részen kap helyet a zajos, látogatóközponttal, rendezvényteremmel, teraszokkal, játszótérrel és gyerekmúzeummal. Utóbbiban múzeumpedagógiai foglalkozásokat és interaktív tárlatokat, és a meglévő ágygyűjteményünket kihasználva ottalvós programokat is tervezünk. A Szabolcs utcában zajlik majd a raktározás, restaurálás, és dolgozik a munkatársak egy része.„ - írja le az új épületet Kemecsi Lajos.

Hompola Krisztina

Lájkoljon minket a Facebook-on is!