Előző
Következő
új cikk

Külföld

Salzburgi csúcs Orbánék nélkül

Népszava|2017. aug 23. 05:31
[A+ A-]

Fotó: AFP/Eric Feferberg

Közép-Európára irányítja figyelmét Emmanuel Macron francia elnök, aki ma Ausztriába, holnap Romániába, pénteken Bulgáriába látogat. Budapest és Varsó kimaradt.

Emmanuel Macron francia elnök beiktatása óta először látogat el Közép-Európába. A minivizittel is jelezni kívánja: nemcsak Németországot tartja fontos partnernek, hanem más államokkal is szoros együttműködésre törekszik. Nem adta fel azon terveit, amelyek szerint gondoskodni kell arról, hogy az Unió jobban védje meg állampolgárait, mert így hatékonyabban lehet visszaszorítani a populistákat. Egyedül mindenről nem tud dönteni a német-francia tengely, más országok bevonására is szükség van.

Macron egyik tanácsadója azt közölte, az út célja jelképes: azt kívánja üzenni a térség vezetőinek, hogy Párizs ismét fontosnak tartja őket, szemben a korábbi évekkel. Ezzel két elődje, Nicolas Sarkozy és Francois Hollande politikájára utalt. Az is igaz ugyanakkor, hogy Macron – saját szempontjából - a lehető legjobbkor hagyhatja el az Elysée-palotát, s fordíthatja figyelmét a nemzetközi politikára, hiszen két hónapja aggasztóak a megítélését mérő közvélemény-kutatási adatok. Augusztus közepén, az Ifop ügynökség azt jelentette, hogy már csak 36 százalék elégedett a tevékenységével. Ez azért is lehet egyenesen ijesztő számára, mert az Ötödik Köztársaság legnépszerűtlenebbnek tartott köztársasági elnöke, Francois Hollande még 46 százalékos támogatottságnak örvendett hivatalba lépése után száz nappal.

A visszaesés okait sokan boncolgatták már, ebben kissé diktatórikus, illetve elitista fellépése, a média sajátos kezelése, illetve a felesége, Brigitte Macron státuszával kapcsolatos vita éppen úgy szerepet játszik, mint a hadsereg költségeinek jelentős megkurtítása. Az Elysée-palotában azonban abban bíznak, hogy a külpolitikai kérdések ügyes kezelésével Macron elindulhat felfelé a lejtőn. Három országot keres fel, Ausztriát, Romániát, majd Bulgáriát. Júliusban híre ment, hogy Budapesten vizitál majd, a magyar főváros felkeresése azonban kimaradt a programból, s Varsó szem szerepel úti céljai között.

A salzburgi vizitre egy az osztrák belpolitika szempontjából kényes pillanatban kerül sor: Ausztriában október közepén rendezik meg a parlamenti választást. Szakértők azonban úgy vélik, Macron nem választási segítséget akar nyújtani Christian Kern szociáldemokrata osztrák kancellár számára. Ez azért sem logikus, mert Macron már évekkel ezelőtt elhagyta a szocialistákat, Kern pedig nem nevezhető a hagyományos szociáldemokrata irányvonal követőjének.

Az osztrák látogatásnak több célja is lehet. Macron alighanem magyarázni próbálja Kernnek, miért került szembe Ausztria szomszédjával, Olaszországgal. Róma eddig nagyon elégedetlen a francia elnökkel, akitől jóval több szolidaritásra számított a menekültkérdés kezelésében. Macron álláspontjának kifejtésére kedvező alkalmat nyújt a Salzburgi Ünnepi Játékok. Vendéglátójával emellett megosztja az eurózóna reformját illető elképzeléseit, s azt a hónapok óta hangoztatott tervét, hogy a közös európai valutát alkalmazó országok számára egy közös pénzügyminisztert kell kinevezni. Ennek megvalósításához is szövetségesekre van szüksége.

A salzburgi találkozón Kernen kívül a Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfő is részt vesz. Arról nem érkezett eddig jelentés, hogy két utóbbi kormányfő ragaszkodna a visegrádi formátumhoz, ahhoz, hogy a magyar és a lengyel miniszterelnök is jelen legyen. Amint arról sem, hogy a Orbán Viktor magyar és Beata Szydlo lengyel kormányfő távolléte miatt ne utaznának el az osztrák városba. Az, hogy valahogy „kifelejtették” a vendégek közül Orbánt és Szydlót, talán nem véletlen. A francia elnök egy még júniusban közölt interjúban a budapesti és varsói jogsértésekre utalva azt közölte, „Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség”.

Macron feleségével szerda délután 2 órakor érkezik Ausztriába, s kora este tárgyal a közép-európai vezetőkkel. Ezután a salzburgi játékok keretében Mozart és Debussy műveit hallgatja. Nagy kérdés, zene lesz-e Klaus Johannis román elnök és Mihai Tudose kormányfő füleinek mindaz, amit másnap, Macrontól hallanak Bukarestben. A két ország közötti feszültségek hátterében egy 1996-os uniós irányelv áll, amely a külhonba küldött dolgozókról szól. A direktíva egy adott cég számára lehetővé teszi azt, hogy egy másik országba küldje munkatársát, aki azonban az anyaország előírásai szerint adózhat tovább. Franciaország szerint ez „szociális dömpinget” idézhet elő, s a vállalatokat igazságtalanul hozza előnyösebb helyzetbe. Macron ezen változtatna. Javaslata értelmében az érintett munkavállalókkal az eddigi két év helyett csak egy évre köthetnének szerződést. A közép-európai államok azonban úgy vélik, hogy ez protekcionista politikát feltételez, amely szembemegy az EU alapértékeivel, a munkaerő és szolgáltatások szabad áramlásának alapelvével. Az EU munkaügyi miniszterei októberben sorsdöntő ülésen dönthetnek a kérdésről.

Macron arról próbálja meggyőzni bukaresti, majd pénteki bulgáriai, várnai vendéglátóját, Bojko Boriszov miniszterelnököt, hogy nem a közép-európai országoknak kíván keresztbe tenni, hanem a csalással akar leszámolni.

"Nem a megosztás a cél"
A Le Monde szerkesztőségi cikkében külön kiemeli, hogy Macron közép-európai minicsúcsán nem lesz jelen sem Magyarország, sem pedig Lengyelország miniszterelnöke, illetve nem látogat el sem Budapestre, sem Varsóba. A lap emlékeztet arra, hogy „az ultrakonzervatív” Orbán Macront „új fiúnak” nevezte júniusban, másfél hónappal köztársasági elnökké való kinevezése után. Párizs a ma kezdődő vizit előtt azt hangoztatta, nem a közép-európai országok megosztása a francia államfő célja. A Le Monde rámutat, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország ugyan elutasították a menekültek kvóták szerinti befogadását, de Prága és Pozsony az utóbbi hónapokban elhatárolódott a két országtól.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!