Előző
Következő
új cikk

Belföld

Több okból bukhat a paksi bővítés

Népszava|2017. aug 30. 05:05
[A+ A-]

Népszava fotó/Szalmás Péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői nyilatkozata alapján „semmi nem állíthatja meg” a paksi bővítést, jövő év elején elkezdődik az építkezés. Lapunk értesülései szerint azonban a kormány korántsem ennyire biztos a dolgában, a projekt négy okból is elcsúszhat.

1. Hiányzó engedélyek

Az eredeti kormánybejelentés szerint ezernél is több hatósági engedélyre van szükség az építkezés megkezdéséhez, ebből eddig két fontosabb papír, a környezetvédelmi engedély és a telephelyengedély van meg (de komoly tartalmi hiányosságok miatt mindkettőt megtámadták). Súlyos problémának látszik, hogy a kijelölt paksi építési helyszín földrengés-biztonsági okok miatt nem felel meg az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásainak és az azokra épülő magyar jogszabályoknak sem. A Népszava úgy tudja, léteznek olyan szakvélemények, amelyek szerint a NAÜ elvárásainak teljesítéséhez nem néhány száz méterrel, hanem kilométerekkel kellene távolabb helyezni az új blokkokat a régiektől, ami az egész engedélyezési folyamat újraindítását tenné szükségessé.

2. Az Európai Bíróság közbeavatkozása

Amikor még folyt a vizsgálat az Európai Bizottságnál a tervezett paksi bővítés tiltott állami támogatása miatt, Ausztria, majd a nyomában Luxemburg is jelezte, hogy amennyiben a Bizottság az állami támogatás ellenére engedélyezi a projektet, az Európai Unió Bíróságához fognak fordulni. Mint ismeretes, az atomellenes Ausztria ugyanezt korábban is megtette, amikor a Bizottság hozzájárult, hogy Nagy-Britannia állami támogatással építse meg a Hinkley Point C atomerőművet. A döntésig a brit kormány az összes beruházási előkészületet felfüggesztette, ami az egyetlen helyes álláspont ilyenkor, hiszen a bíróság dönthet úgy is, hogy kötelezi a feleket a projekt elhagyására. Amennyiben Magyarországgal szemben is bírósági eljárás indul, úgy a kormány sem tehet mást, mint hogy felfüggeszti a munkálatokat, hiszen senki sem vállalhat olyan gazdasági és politikai kockázatot, hogy ezermilliárdokat költ el közpénzből egy olyan építkezésre, amely egy bírósági döntés után befejezhetetlenné válik.

Szorosan az ügyhöz tartozik, hogy az Európai Bizottság tavaly év végén hagyta jóvá a paksi bővítés állami támogatását, de a magyar kormány nyomására azóta sem hozta nyilvánosságra sem a határozatot, sem az indoklást (nem adta oda például Jávor Benedek magyar EP-képviselő kérésére sem). Ennek forrásaink szerint az az oka, hogy amíg nem ismert a határozat, addig nem lehet megtámadni a bíróságnál – az Orbán-kabinet tehát időhúzásra játszik abból a megfontolásból, hogy Ausztriában ősszel választások lesznek, és egy új összetételű osztrák kormány hátha engedékenyebb lesz a jelenleginél. (Erre egyébként kicsi az esély – nyugati szomszédunknál teljes konszenzus övezi az atomenergia elutasítását –, az pedig végképp érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért asszisztál ehhez a politikai játszmához.)

3. Pénzügyi bizonytalanságok

A beruházási hitel nyújtására kijelölt Vnyesekonombank továbbra is nehéz pénzügyi helyzetben van, csak többszöri állami beavatkozással sikerült megmenteni a csődtől. Csakhogy az orosz fél ragaszkodik hozzá, hogy Magyarország az 5 százalékos kamatozású orosz euróhitelt vegye igénybe, annak ellenére, hogy ma már a magyar állam ennél lényegesen olcsóbban tud forráshoz jutni a pénzpiacról (még az is fölmerült, hogy az orosz hitelt azonnal visszatörlesztenénk piaci kölcsönből, ami ugyanakkor a kétszeres banki költségek miatt nem feltétlenül tűnik jó ötletnek). Emlékezetes momentum volt Putyin elnök februári budapesti látogatásakor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, szóba sem került a finanszírozás ügye, az orosz elnök viszont azonnal cáfolta őt, kijelentve: megmondta magyar partnerének, nem lehet kihátrálni a hitelszerződésből.

4. Belpolitika

Minél közelebb kerülünk a választások időpontjához, és minél inkább kampánytémává válik a bővítés, annál kevésbé valószínű, hogy a kormány tényleg belevág a voksolás előtt, mivel a közvélemény ellenzi a beruházást. Sok függ a választás eredményétől is: a Fideszen kívül ugyanis az összes párt kikérné az emberek véleményét a projektről.

Mennyi az annyi?
Sokan felkapták a fejüket, amikor Putyin 12 milliárd dolláros orosz finanszírozásról beszélt budapesti látogatásán, ez azonban a jelenlegi árfolyamon megegyezik a hitelszerződésben szereplő 10 milliárd euróval. Az elnök megerősítette azt is, hogy 5 milliárd dollár (4 milliárd euró) értékű munkát magyar vállalkozók végezhetnek el, ami a magyar hírügynökség szerint azonos a korábbi szándéknyilatkozatokban szereplő 40 százalékos részaránnyal. Csakhogy a szerződés a finanszírozás terén 20 százaléknyi magyar önrésszel kalkulál, ha pedig a teljes projekt 12 milliárd euróba kerül, abból a 4 milliárd eurónyi magyar hányad már nem 40, hanem csak 33 százalék.



Hargitai Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!