Előző
Következő
új cikk

Belföld

Tragikus egészségügy - A "diagnózisban" sincs egyetértés

Népszava|2017. szept 1. 05:02
[A+ A-]

Szegénykórház egy demonstráción - Néspzava fotó

Még a diagnózisban sem jutottak egyetértésre az „Egészségügy 5 Dimenzióban” őszi szakmai konferenciáján résztvevők csütörtökön. 

Orosz Éva, az ELTE professzora szerint az elmúlt tíz év legnagyobb vesztese az egészségügy. Elemzése szerint, melyben a visegrádi országok fejlődését hasonlította össze Magyarországéval, az úgynevezett globális versenyképességi index alapján hazánk a 2006-os 35. helyéről mostanra a 69.-re csúszott. Azaz míg a visegrádi országok felzárkóztak, mi menthetetlenül leszakadtunk: nálunk szegénységben él a teljes lakosság nyolcada, a gyereknek pedig az ötöde – miközben ez a mutató visegrádi országokban a tíz százalékot sem éri el. Az unió átlagában pedig „csak” 7,7 százalék.

Orosz Éva emlékeztetett: a lakosság mára a legsúlyosabb problémájának az egészségügyi ellátást tartja. A professzor szerint a gazdaság növekedéséhez képest jelentősen visszaestek az egészségügyi közkiadások, folyóáron több mint 1863 milliárddal csökkent az erre a célra költött közpénz 2006 és 2016 között. S bár javultak a halálozási adataink, nálunk 2-2,5-ször többen halnak meg megelőzhető (keringési és daganatos) betegségekben, mint az unió átlagában. Szerinte: az egészségügy volt az egyik legfőbb vesztese az eltorzult állami forráselosztásnak az elmúlt évtizedben, és a következmények emberéletekben is mérhetők.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász előadásában a teljes kormányzati ciklust vette górcső alá. Szerinte ugyan 0.4 százalékponttal javult idén az egészségügyi közkiadások aránya, azaz ennyivel már több jut a korábbiakhoz képest az egészségügyre, ám a többletpénzt megkésve, a beteg megmentéséhez szükséges időn túl érkezett meg az ágazatba, és azt is koncepciótlanul osztják el. A béremelések például már nem segítenek az elvándorlás megakadályozásában, s hiába ért el 30 százalékos reálérték-javulást az alapellátás a bevételi oldalon, nincs érdeklődés a praxisok iránt. Végül megemlítette: „arról is hallani, hogy szűkítik az egészségügyi szolgáltatási csomagot, illetve nagyobb teret nyer a magánellátás és a magánbiztosítás".

Ez utóbbival kapcsolatban viszont a Népszava kérdésére Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: „ilyen parancs nincsen. Nem is volt felkérés a kormány részéről, hogy ilyet dolgozzunk ki”. Hasonlóan nem tudott érdemben reagálni Mikola István szavaira sem, aki arról beszélt, végig kellene gondolni, hogy az egészségügyet önálló tárcának kellene képviselnie a kormányban. Az államtitkár erre csak annyit jegyzett meg, hogy a kormány egyetlen minisztere sem tudott annyi forrást szerezni területének az idei és a jövő évre is, mint az ő államtitkársága. A politikus előadásában pedig egyebek mellett arról beszélt, hogy kormányzati változtatásokat nem lehet vitatni, a kritikának van helye, de arra kérte a bírálókat, hogy mindezt úgy fogalmazzák meg, hogy a betegek bizalmát ne ingassák meg.

Danó Anna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!