Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Baljós árnyak az iskolakezdés felett

Népszava|2017. szept 1. 05:00
[A+ A-]

Illusztráció/Népszava fotó

Megelégelték a pedagógus-szakszervezetek, hogy véleményüket nem veszi figyelembe a kormány, és nem kezeli őket egyenrangú félként. A Klebelsberg Központ pedig lapunkat nem kezelte partnerként.

Nem vesz részt a közeljövőben létrejövő Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában hét pedagógus-szakszervezet - az erről szóló megállapodást tegnapi sajtótájékoztatón írták alá az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, és a Pedagógusok Szakszervezete képviselői.

Elkezdik
Mától mintegy másfél millió gyerek jár majd iskolába. Közöttük 751 ezer általános iskolás, 78 ezer szakközépiskolás, 5800 szakiskolás, 182 ezer gimnazista, 168 ezer szakgimnazista kezdi meg tanulmányait.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke felidézte: júliusban döntött a kabinet, hogy augusztus 31-ig új köznevelési kerekasztalt kell létrehozni, s ezt egy kormányhatározatban hirdették ki. A szakszervezetek csütörtökig delegálhattak volna három tagot, de erre nem minden képviselet kapott felkérést. Ezután döntöttek közösen úgy, nem vesznek részt a kerekasztal munkájában - jelezte az érdekvédő, hozzátéve: a szakszervezetek ugyanakkor nem mondanak le javaslattevő, konzultációs szerepükről, és a kormánnyal való tárgyalásról sem. Ennek viszont feltétele az egyenrangú felek, partnerek kapcsolata, de ennek az új kerekasztal nem felel meg, mivel összetételét, hatáskörét nem törvény határozza meg. Gallóné kifogásolta azt is: nem írtak elő kötelezettséget a döntéshozó számára, hogy véleményüket, javaslataikat figyelembe kell venni. „Az a cél, hogy a közoktatás területén ne születhessen úgy törvény, kormányrendelet, illetve bármilyen döntés, hogy arról előzetesen érdemben nem egyeztetnek” - foglalta össze a PSZ elnöke.

Nem a politikusnak kellene csinálni
A Fidesz 2002-ben már elbukott egy választás nagyjából azért, mert az ellenzék komoly fizetésemelést ígért a tanároknak, és ha most nem veszik észre, mennyi pénzt kellene a pedagógusokba fektetni, egy hasonlóan jól elhelyezett ígérettel ugyanez a veszély fenyeget - nyilatkozta Csapodi Zoltán, a Trefort Gimnázium igazgatója a Heti Válasznak. Csapodi emellett beszélt arról is, hogy a reformot a szakmának, és nem a politikusoknak kellene csinálniuk. Az oktatás nem mozgatható politikai elhatározásokkal, üzenetekkel, mert akkor később visszakoznia kell a kormánynak, mondta.

A szakszervezetek képviselő természetesen szót ejtettek a tanévkezdésről is. Arról, hogy a nagykőrösi református templomban volt csütörtökön a nemzeti tanévnyitó, Mendrey László, a PDSZ elnöke a Népszavának azt mondta: üzenetértéke van a helyszínnek. Igaza lehet az érdekvédőnek, ezt bizonyítja Lázár János egyik 2016-os megszólalása is. „Azt tudjuk bizton, hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e, és hogy mertek-e jó magyarokká válni. Ez volt a fő kérdés, és nekünk az a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben és a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér. És ennek rendeljük alá az új nemzeti alaptantervet, és ennek rendeljük alá a magyar oktatáspolitika megszervezését” - fogalmazott egy éve a kancelláriaminiszter. Mendrey szerint Magyarországon az állam az egyik legnagyobb iskolafenntartó, és az alaptörvény kimondja az egyház és állam szétválasztását. "Nem az egyházi intézménnyel van gond, hanem azzal, hogy a kormány számára, úgy tűnik, még mindig fontosabb, hogy az egyházi intézmények lemaradását kompenzálják” - mondta.

Bardócz-Tódor András, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete társelnöke lapunknak szintén úgy fogalmazott: a helyszínválasztás nem szerencsés, ez egy társadalmat megosztó kérdés, s eltereli a közvélemény figyelmét a fontosabb témákról. Ilyennek tartják a szakszervezeti vezetők az égető pedagógushiányt, amiben lépni kell. Szerintük a pedagógusbérek vetítési alapját ismét a minimálbérhez kell kötni, s további alapbéremelés is szükséges. Megemlítették még a nyugdíjas pedagógusok alkalmazását tiltó szabályozás feloldását is. Ezt egyébként a sztrájkbizottság is követelte.

Balognak is minden tetszik
A magyar családoknak biztonságosabban indul a tanév, mint az elmúlt évtizedekben bármikor - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti tanévnyitón csütörtökön, Nagykőrösön. „Vége van az átmeneti nehézségeknek, a korábbi működési problémák megszűntek, ma egy bejáratott rendszerben kezdik el a diákok a tanulást”. Balog szerint a múlt útjai 2010-re elfogytak a köznevelés rendszere alól. Akkor egy igazságtalan rendszert örököltek, amely pénzügyi struktúrájában fenntarthatatlan volt, állandó bizonytalanságot hordozott, anyagilag kiszolgáltatta a tanárokat és bizonytalanságban tartotta az iskolafenntartó önkormányzatokat, szélesre tárta az esélyegyenlőtlenségi ollót. A miniszter szerint az anyagi gondokat az erősödő gazdaság megoldja, a szakmai problémákat pedig a párbeszéd oldotta, oldja meg. Balog a családokat segítő intézkedések között kitért arra, hogy 1-9. osztályban egy fillért sem kell fizetni a tankönyvekért, ami több mint egymillió diákot érint, az ingyenes étkeztetés pedig a diákok kétharmadára terjed ki. Szólt a most induló iskola-felújítási programról is, ami 200 ezer gyermek tanulási helyét érinti majd.

Lapunk a hét folyamán több budapesti gimnázium, illetve általános iskola igazgatóját szerette volna megszólaltatni az első tanítási nap alkalmából. Csupán arra lettünk volna kíváncsiak, hogy megfelelően felkészültek-e szeptember 1-jére, milyen a dolgozók és a diákok hangulata, de hatalmas falakba ütköztünk. Egyetlen intézményvezető sem szeretett volna nyilatkozni, azt pedig végképp nem engedték, hogy riportot készítsünk. „Ne tegye ezt velünk, kérem” - hangzott el például az egyik iskola vezetőjétől. Kérdéseinkkel természetesen a humántárcát és a Klebelsberg Központot (KK) is megkerestük. Balog Zoltán tárcája a „tanévkezdés miatti megnövekedett munka” miatt nem küldött a válaszokat, a KK pedig hiába ígérte meg, hogy a 16.00 órai, lapunk által megadott határidőig reagálnak, ez nem történt meg. Ráadásul az egyik sajtósuk külön leszögezte, hogy a Népszava megkapja a válaszokat, később azonban már a telefont sem vették fel. A távirati irodával azonban jóval készségesebbek voltak, hiszen 16.30-kor hosszú közleményt adtak ki. "Zavartalanul indul a 2017/2018-as tanév az állami fenntartású intézményekben, egy-két kivételtől eltekintve mindenhol birtokba vehetik a felújítási és karbantartási munkák után a teljes iskolaépületet a diákok" - közölték, hozzátéve: "A Klebelsberg Központ elkötelezett annak érdekében, hogy minden állami fenntartású köznevelési intézményben megfelelő körülmények várják a diákokat és a pedagógusokat egyaránt. A 2017/2018-as tanév biztonságos lebonyolításához szükséges forrás a fenntartók rendelkezésére áll".

A lassú pusztulás folytatódik
Nem lesz az idei tanévben semmilyen drámai változás, ugyanaz lesz, mint eddig – mondja Radó Péter oktatáskutató.
- Milyen tanévre számít?
- A lassú pusztulás tovább folytatódik. Nem lesz semmilyen drámai változás, ugyanaz lesz, mint eddig: a minőség és eredményesség tartós, folyamatos, megállíthatatlan zuhanása.
- A pedagógusok, úgy látszik, megelégelték, hogy semmibe veszik őket.
- Tavaly 50-60 ezer ember tüntetett a Kossuth téren, és annak sem volt látszata. A szakszervezetek nyilatkozata nem arról szól, hogy megpróbálják visszafordítani azt az elképesztő mértékű rombolást, amit az oktatási rendszerben végez a kormány. Szeretnének olyan kereteket, ahol a kormányzatot törvény kényszeríti arra, hogy egyeztessen.
- Mondana mégis valami biztatót?
Nem tudok.



Zoltai Ákos

Lájkoljon minket a Facebook-on is!