Előző
Következő
új cikk

Belföld

Bűnös? - Lombikbébiket keresztelt a görögkatolikus pap

Népszava|2017. szept 2. 05:00
[A+ A-]

Makláry Ákos nem titkolja, a jobboldallal lényegesen szorosabbak a kapcsolataik, de ígéri, nem vállalnak pártpolitikai szerepet. FOTÓK: Szalmás Péter

A Bayer Zsolt újságírót keményen bíráló Makláry Ákos görögkatolikus pap, a kormány holdudvarához sorolt Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) új elnöke gyűlöletmentes kampányt szeretne.

- Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke bűnösnek tartja azokat, akik részt vesznek a lombikbébiprogramban. Ön is így gondolja?

- A kályhától indulnék el. Sok mindent veszünk egy kalap alá, pedig nincs két egyforma meddőség és kezelés. A katolikus egyház alapvető és megváltoztathatatlan tanítása szerint az emberi élet, ami a fogantatással kezdődik, szent és sérthetetlen: ez vonatkozik a nem beültetett embriókra is. A felszínes és igénytelen egyházkép azt véli, hogy a püspökök és teológusok elszigetelten, tudósok és orvosok nélkül fogalmaznak meg tanítást. Pedig a valóságban komoly, világi hívőkből álló szakembergárda és tudományos-szellemi bázis alkotja az egyházi álláspontok hátterét.

- Mintha próbálna kitérni a válasz elől.

- Ellenkezőleg, próbálok eljutni oda, hogy válaszolhassanak. Fontos tudni, hogy nagyon összetett problémáról beszélünk, amit nem lehet néhány mondattal elintézni. Az orvostudomány is óvatosan nyilatkozik a metódusról és a várható következményekről. Mindnyájan látjuk, hogy az eljárások felvetnek tudományos és erkölcsi kérdéseket, rövid- és hosszú távon egyaránt. Az egyház az életet védi, ezért a kialakulásához vezető útra és a következményekre is figyel.

- Ha ennyire összetett a probléma, akkor Veres püspök miért éppen a Szent István-bazilikában, az augusztus 20-i ünnepi beszédében hozta elő a témát? Aligha megfelelő alkalom az elmélyült konzultációra.

- Arról püspök urat kell megkérdezni, hogy miért ezt az alkalmat választotta. Abban azonban biztos vagyok, hogy az élet védelme iránti elkötelezettség vezette. Megszólalása értékes vitakezdet lehet, mert kívánatos, hogy ebben a kérdésben szakmai és társadalmi párbeszéd induljon.

- Találkozott már olyanokkal, akik a lombikbébiprogramnak köszönhetik, hogy megszülettek?

- Hogyne! Többeket kereszteltem is. De ismerek sok olyan házaspárt is, amely nem vállalta az eljárást, mert nem akart életeket veszélyeztetni.

- Azok, akik részt vettek lombikbébiprogramban, mit szólnak a mostani vitához?

- Még nem beszéltem velük erről, de biztos, hogy sor kerül rá.

- Mi a konklúziója annak, amit eddig mondott?

- Az emberi élet a legfőbb érték, azt minden erővel védeni kell a kezdetétől a végéig. Amire a tudomány képes, önmagában még nem biztos, hogy erkölcsileg jó is. Ne kezeljük a lombikbébi-eljárást csupán orvostechnikai kérdésként, hiszen az erkölcsi, jogi és teológiai válaszokat is igényel. A tengernyi indulat és érzelem, ami ide kötődik, tegyen körültekintővé és figyelmessé bennünket a párbeszédben.

- „Ha nem foglalunk állást közéleti ügyekben, akkor tovább rontunk az egyház megítélésén, ami így is rendkívül rossz. Igenis politizálni kell” – az ön elődjétől, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége húsz év után leköszönő elnökétől, Osztie Zoltán plébánostól idéztem. Egyetért vele? Politizálnia kell az egyháznak?

- Száz százalékig egyetértek. A keresztény emberek is állampolgárok. Ugyanúgy joguk és kötelességük véleményt nyilvánítani akár politikai kérdésekben is, mint bárki másnak. Ezt a jogot senki sem vonhatja kétségbe, senki sem korlátozhatja. Az egyházakat állampolgárok közösségei alkotják. Ki tilthatná meg azt, hogy elmondják véleményüket politikai és közéleti kérdésekben?

- Márpedig éppen a katolikus egyház korlátozza a politikai jogok gyakorlását. A klérus tagjai nem lehetnek parlamenti képviselők.

- A diakónusok, papok és püspökök valóban nem vállalhatnak politikai tisztséget, nem lehetnek pártok tagja, ahogyan szakszervezeti vezetők sem. A korlátozás azonban nem kívülről jött, hanem a katolikus egyház maga döntött így a belső törvényeiben, szerintem bölcsen. Nagy különbség.

- Vona Gábor jobbikos párelnök a KÉSZ-ben, az egyetemi csoport vezetőjeként kezdte politikai karrierjét. Ismerik egymást?

- Soha nem volt személyes kontaktusunk, de tudok pályájának erről az aspektusáról.

- A 2010-es választások környékén a KÉSZ előadásokat szervezett a magyarellenesnek minősített újpogány tanok ellen, amelyeket egyértelműen a Jobbikkal és a „nemzeti radikalizmussal” hozott összefüggésbe. Tart még a küzdelem?

- Annak a programsorozatnak nincs folytatása, de elmondhatom, hogy a maga idejében nagyon hasznos és sikeres akció volt. Remélem, egyszer és mindenkorra sikerült megakadályozni a tévtanok terjedését.

- A KÉSZ elnökeként kiadott debütáló közleményében keményen bírálta Bayer Zsolt újságírót, aki „vulgáris és trágár” stílusban, „tiszteletlen és gyűlölködő” módon támadta a menekültek védelmében fellépő Ferenc pápát. Előkerestem az elmúlt néhány év KÉSZ-állásfoglalásait, és nem találtam egyet sem, amely akár csak nyomokban emlékeztetne az önére.

- Ez egy személyes levél volt, amit a KÉSZ elnökeként írtam, és ami élvezi a KÉSZ elnökségének támogatását. Elsősorban az motivált, hogy tegyek, tegyünk valamit a közbeszéd tisztaságáért. Fel akartuk hívni a figyelmet, hogy a közbeszédben megengedhetetlen stílust senki ne használjon, és hogy az embertisztelet alapvető norma. Nemcsak egyetlen embernek szántam, hanem mindenkinek, akit érint. A konkrét ügyet a magam részéről lezártnak tekintem.

- Bocsánatkérésre szólította fel Bayer Zsoltot. Megtörtént?

- Sajnos, nem. Legalábbis én nem tudok róla.

- A pápa kijelentései – tisztelet a kivételnek – a magyar katolikus püspökök részéről is ellenállást váltanak ki.

- Nem tisztem egyik katolikus vezető megnyilvánulását sem minősíteni. Inkább a katekizmusból - a hitelvek gyűjteményéből, 2241. pont - idéznék egy részt, ami teljesen világossá teszi a katolikus egyház álláspontját. Benne van minden, ezért hálás lennék, ha teljes terjedelmében megjelenne. Így szól: „A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi. A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben kell tartania a fogadó ország anyagi és szellemi hagyományait, engedelmeskedjék törvényeinek és járuljon hozzá a terhek viseléséhez.”

- Jó, de mi következik ebből?

- A katolikus egyház állásfoglalását a helyi viszonyoknak megfelelően lehet és kell adaptálni. Magyarországnak nem ugyanazok a lehetőségei, mint a gazdag nyugati országoknak. Az erkölcsi kötelezettségeink azonban azonosak.

- Hogyan viszonyulnak ehhez a magyar kormány „migránsellenes” gyűlöletkampányai?

- Nyilvánvaló, hogy nem mindenki a háború elől menekül, és nyilvánvaló az is, hogy nem mindenki akarja terroristaként elpusztítani a nyugati keresztény civilizációt. A kormány humanitárius cselekedetei kevés figyelmet kapnak. Elsikkadt például a hír, hogy Rétvári Bence államtitkár nemrég a Vatikánban beszámolt arról, a kormány milyen segítséget nyújt Irakban és más országokban az újjáépítésben, az üldözött keresztények védelmében. A magyar katolikus püspöki kar is gyűjtést hirdetett, ami, úgy hallottam, nagyon szép eredménnyel zárult.

- A gyűjtést kifejezetten a keresztények támogatására szervezték. Miközben a háborútól és éhínségtől sújtott közel-keleti országok lakosainak nagy többsége nem keresztény.

- Az elsődleges cél a migrációt kiváltó okok megszüntetése, annak elérése, hogy mindenki a saját szülőföldjén boldogulhasson. Erről a kelleténél kevesebb szó esik. A keresztények és a muszlimok békés együttélése – ami kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de évszázadokon át megvalósult – fontos része a térség stabilitásának. Ilyen tekintetben egybevág a kormány és az egyház szándéka.

- Közeledik a parlamenti választás. A kormány holdudvarához sorolt, jobboldali kötődésű KÉSZ részt vesz majd a kampányban?

- Érdemes hangsúlyozni, hogy a baloldali kormányok idején is megkaptuk azt az állami támogatást, amit nagy létszámú, országos civil szervezetként kaphattunk. Bár a jobboldallal lényegesen szorosabbak a kapcsolataink, hitelességünket és függetlenségünket szeretnénk megőrizni. Nem vállalunk pártpolitikai szerepet. Nehéz időszak jön. Annak örülnénk – és a magunk eszközeivel ehhez szeretnénk hozzájárulni –, ha a kampányban a másik ember tisztelete, a gyűlölet minden formájának mellőzése és például a humor lenne a jellemző. A választási kampánynak végső soron a reményt kell hirdetnie.

Nős, két lánya van
Istennek hála nem problématengert, hanem egy jól működő szervezetet vettem át – jelzi Makláry Ákos, hogy nem tervez jelentős változtatást a KÉSZ életében.
Az elnök a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén született 1972-ben, Nyíregyházán szentelték görögkatolikus pappá 1998-ban. Jelenleg Budapesten szolgál. A KÉSZ küldöttgyűlése tavaly novemberben egyedüli jelöltként választotta elnökké.
A görögkatolikusok olyan, eredetileg a bizánci rítushoz tartozó keresztények, akik az évszázadok során „egységre léptek Rómával”, a pápát elfogadták az egyház vezetőjének. Részei a katolikus egyháznak, ugyanakkor bizánci szertartásrendjüket megtartották. A görögkatolikus papok felszentelésük előtt megnősülhetnek: Makláry Ákosnak felesége és két lánya van.
Az 1989-ben alapított KÉSZ a legjelentősebb keresztény civil szervezetek közé tartozik. Mintegy hetven helyi csoportja és háromezer tagja van. A tagság döntően katolikusokból áll, de reformátusok és evangélikusok is megtalálhatók a szervezetben.
A KÉSZ 2015-ben vitairatnak szánt tanulmánykötetet jelentetett meg, amely a Fidesz társadalompolitikáját több ponton is „baráti kritikával” illette. Tavaly szeptemberben, az úgynevezett kvótanépszavazás előtt a KÉSZ felhívásban buzdított a kormány álláspontjának támogatására.

Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!