Előző
Következő
új cikk

Belföld

Sajtócsapataik harcban állnak

Népszava|2017. szept 4. 05:00
[A+ A-]

Rogán Antal a kormányzati kommunikáció központosítására kapott saját tárcát, mára ez az elhallgatás és manipuláció minisztériuma. FOTÓ: Molnár Ádám

Az információs fekete lyukként működtetett minisztériumi sajtóosztályokon több mint 120 embert alkalmaznak, mégis sokszor tűnik úgy, a kormány célja inkább a némaság.

Csupán arra lettünk volna kíváncsiak, idén miért a nagykőrösi református templomban tartották a nemzeti tanévnyitót, mi ennek az üzenete, illetve érdeklődtünk arról is, hogyan áll az új Nemzeti alaptanterv. A „tanévkezdés miatti megnövekedett munka” miatt az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem küldött válaszokat a Népszavának.

Túlterheltség? Előzőleg közérdekű adatigényléssel fordultunk mind a tíz minisztériumhoz. Azt kérdeztük, hányan dolgoznak a tárca sajtóosztályán, mennyi a munkatársak bérköltsége, az adott összeg hány százalékát teszi ki a tárcák teljes személyi kiadásainak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) több mint két hét elteltével jelezte, hogy kérésünk teljesítése „a minisztériumi erőforrás aránytalan mértékű igénybevétellel” jár, az adatokat nem áll módjában ingyen átadni. Varga Mihály tárcája költségtérítés címén egész pontosan 16 ezer 132 (!) forintot akart kiszámlázni lapunknak.

Nem tudhatjuk, miért pont ennyit, ahogyan azt sem tisztünk megítélni, miért aránytalan munkateher számukra összeszámolni a munkatársakat. Mások mindenesetre nem gondolták, hogy a feladat teljesítéséért pénzt kellene kérniük: a többi kilenc tárca anyagi ellenszolgáltatás nélkül elküldte az adatokat. Erre hivatkozva újra megkerestük az NGM-et, de a minisztérium nem bírálta felül álláspontját. Ismét hangsúlyozta viszont, hogy a 16 ezer 132 forint megállapításakor „dologi költséget” nem számított fel.

Elsőként – jóval a törvényben előírt 15 napos határidőn belül – a Belügyminisztérium válaszolt. Pintér Sándor tárcájánál a „sajtó területén” tízen dolgoznak főállásban, teljes munkaidőben. Kettővel többen, mint tavaly. A Honvédelmi Minisztérium kommunikációs osztályának létszáma viszont az előző évhez képest három fővel, 16-ról 13-ra csökkent. A Külgazdasági és Külügyminisztérium „megbízási jogviszony keretében” is foglalkoztat sajtómunkatársakat. A legkevesebben, mindössze hárman, az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályán dolgoznak. Tavaly még négyen voltak.

Putyini médiastratégia, a cél a kifárasztás
A sajtóosztályok dolgozói a végrehajtó apparátushoz tartoznak, nem önállóan cselekednek, hanem azt közvetítik, amit a döntéshozók jóváhagynak – bocsátotta előre lapunknak nyilatkozva egy kommunikációs tanácsadóként dolgozó volt újságíró.
(Kérte, hogy semmi olyasmit ne írjunk le róla, ami kilétét beazonosíthatóvá tenné.) Ideális esetben a sajtóosztályoknak az lenne a feladatuk, hogy maximális transzparenciát biztosítsanak a nyilvánosság felé. Másként fogalmazva: minél inkább hozzájáruljanak ahhoz, hogy a média elláthassa a hatalmat kontrolláló szerepét. Szerinte nyilvánvaló, hogy jelenleg nem ez a helyzet. A sajtóosztályok sokkal inkább sajtóelhárító szervezeti egységekként funkcionálnak. A Fidesz által alkalmazott putyini médiastratégia egyik része a sajtó felvásárlása, bezárása, gazdasági ellehetetlenítése. Másik része pedig a megmaradt „ellenzéki” sajtó kifárasztása – fogalmazott a kommunikációs tanácsadó.

Meglepő lehet, hogy nincsenek sokkal többen a Miniszterelnökségen sem. A heti kormányinfókat tartó Lázár János tárcájánál tavaly hatan látták el a sajtófeladatokat, idén már csupán öten vannak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályán több mint ötször ennyien, 26-an dolgoznak (mindannyian főállásban). Ami ráadásul jelentős csökkenés az előző évi 32-höz képest. A Rogán Antal-féle tárca így is rászolgál a köznyelvben használt nevére: propagandaminisztérium. Még akkor is, ha a csúcstartó jelenleg a Balog Zoltán sokféle területet magába olvasztó tárcája, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A „háttérintézményi integrációra is tekintettel” az EMMI sajtóosztályának tavalyi 26 fős létszáma mostanra 31-re nőtt. A stábban 28 főállású, egy részmunkaidős és két megbízási szerződéssel alkalmazott munkatárs található.

Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy az adott minisztérium teljes bérköltségéhez viszonyítva mennyit tesz ki a sajtóosztályon dolgozók javadalma, akkor magasan a Miniszterelnöki Kabinetiroda viszi a prímet. A kabinetirodánál tavaly az összes személyi kiadás több mint tíz százalékát, idén majdnem hét százalékát vitte el a sajtóosztály. A többi minisztériumban ez az arány általában fél és másfél százalék között mozog. A Miniszterelnöki Kabinetiroda tavaly bruttó 181 millió forintból tartotta fenn népes sajtóosztályát. Utána következett az Emmi 103,5 millió és a külügy 71 millió forinttal. Csökkenő sorrendben a többiek: honvédelmi tárca, Miniszterelnökség, földművelésügy, belügy, fejlesztési minisztérium, igazságügy. A létszámadatokkal összevetve látszik, hogy a fizetéseket tekintve is akadnak különbségek a tárcák sajtósai között. A 2016-os bruttó adatok szerint mindenesetre a tárcák összesen mintegy 594 millió forintot szántak a sajtóval való kapcsolattartásra. Ebben nincs benne az NGM – minden bizonnyal tízmilliós nagyságrendű – kiadása, amely 600 millió fölé lendíti az összeget.

A hírek alapján szerkesztőségünk nincs egyedül azzal a tapasztalatával, hogy a sajtóosztályok üzemszerűen nem válaszolnak – vagy indokolatlanul későn válaszolnak – a kérdésekre, máskor használhatatlan sablonszövegeket küldenek. Ha éppen nem kérnek pénzt a válaszért, mint esetünkben az NGM. A kormányzati sajtóirányítás belső mechanizmusába ráadásul a közelmúltban egy – a parlament honlapján véletlenül közzétett – dokumentum engedett bepillantást. A Miniszterelnöki Kabinetiroda körlevélben adott útmutatást a tárcáknak arról, milyen indokkal utasítsák vissza a szocialista Heringes Anita adatkérését. A Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium kivételével mindegyik tárca eleget tett a rogáni elvárásoknak, azaz a kért adatok elhallgatásának.

Egyébként a Népszava közérdekű adatigénylésére küldött válaszában a Miniszterelnökség kitért arra is, hogy sajtóosztályuk munkatársai „átlagosan több mint tízéves újságírói, lap-, televíziós, rádiós-, illetve online szerkesztői, vagy sajtóreferensi tapasztalattal rendelkeznek”. Sokan, sokukat ismerhetik is a sajtóból. Még ha a munkájuk ma, leginkább láthatatlan is. Elvétve persze előfordul, hogy valamelyik témában a Fidesznek érdekében áll hiteles tájékoztatást adni. És valóban: a minisztériumi sajtómunkatársak ilyenkor bebizonyítják, hogy képesek gyorsan és színvonalasan dolgozni. Nagy kár, hogy ritkán kapnak rá lehetőséget.

A tárcák maguk is bizonytalanok
Egyértelműen politikai okokkal magyarázható, hogy a minisztériumi sajtóosztályok nem látják el megfelelően feladatukat – hangsúlyozta Mikecz Dániel. A Republikon Intézet politológusa szerint a fideszes hatalomgyakorlási technika a sajtókapcsolatokban is érvényesül, a kommunikáció centralizált formában működik. A központban kidolgozott kommunikációs panelek gyorsan végigfutnak az összes tárcán, a váratlanul jött sajtókérdések zavart keltenek. Ilyenkor „lefagynak” a minisztériumok, életbe lép a „felelősség eltolása”.
Központi eligazítás hiányában a minisztériumok nem tudják eldönteni, mit szabad mondaniuk és mit nem, miről szabad tájékoztatást adniuk és miről nem. Hibázni viszont nem akarnak, inkább csendben maradnak. Ezért olvasható olyan sokszor az újságokban, hogy „lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre” – tette hozzá a politológus. A háttérben tehát nem feltétlenül az információk visszatartásának szándéka, a rosszhiszeműség vagy a felkészületlenség áll. Hanem az, hogy a minisztériumok – ennek megfelelően a sajtóosztályok – maguk is bizonytalanok.
Mikecz Dániel szerint növeli a bizonytalanságot, hogy a Fidesz láthatóan nem is törekszik partneri viszonyra a sajtóval. Elég csak arra gondolni, hogy Kövér László házelnök előszeretettel tilt ki újságírókat a parlamentből, és milyen minősíthetetlen módon beszélnek fideszes politikusok a Simicska Lajos szerintük „csicskamédiájához” sorolt, vagy éppen „Soros-bérencnek” minősített szerkesztőségek munkatársairól és -val.

Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!