Előző
Következő
új cikk

Belföld

Titkos kerítésszámla Brüsszelnek

Népszava|2017. szept 6. 05:00
[A+ A-]

Egy biztos: a Fidesz-közeli cégek jártak a kerítésépítéssel, az adófizetők viszont rosszul. FOTÓ: AFP/KONSTANTINOS TSAKALIDIS

Nem árulja el a kormány, pontosan hogyan állt össze a 270 milliárd forintnyi határvédelmi költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kérné.

"Megkeresését közadat igénylésnek minősítettük, ezért válaszadásra továbbítottuk a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályához. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a közadat igénylés teljesítése során indokolt esetben költség számolható el" – írta lapunknak a Belügyminisztérium (BM). Kérdésekkel fordultunk ugyanis a BM-hez, az Orbán Viktor kommunikációjáért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodához, a kormányzati koordinációt végző Miniszterelnökséghez és a Honvédelmi Minisztériumhoz is azért, hogy megtudjuk, pontosan miként állt össze a 883,2 millió euró, azaz a 270 milliárd forint költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kéri a magyar kormány.

Miután hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is ezt az összeget említette, a diplomáciának is elküldtük kérdéseinket a témában, minden illetékes minisztériumtól azt kérve: tételesen ismertessék az elszámolt költségeket – ki, mikor, milyen munkát végzett, milyen anyagokat szerzett be, milyen közbeszerzéseket hirdetett, s milyen személyi, illetve dologi kiadások voltak a határvédelemben. Megírtuk: Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Calude Junckerhez, s úgy fogalmazott: „Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje”.

A kormányzati politikusok, így például Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a határzár, azaz a kerítésépítés költségeiről beszélt az igénylés kapcsán, de Rogán Antal kabinetminiszter és Szijjártó is úgy nyilatkozott, hogy "a kerítéssel" védi meg Magyarország Európa határait, ezért várják a költségtérítést Brüsszeltől.

Más határőrizeti célra az EU eddig is sokat adott, így egyértelmű, hogy a kerítés építése, s fenntartása okozhatta e kiadásokat. A határzár költségei pillanatok alatt nőttek az egekig. Amikor ugyanis 2015 nyarán a kabinet határozott a kerítésépítésről, annak közvetlen költségét hárommilliárd forintra becsülte. Aztán 6,5 milliárd, majd pár hét múlva további 3 milliárd forintot csoportosított át a kerítés felhúzására, őszre pedig már arról szóltak a hírek, hogy a 175 kilométeres kerítésre 22 milliárdot különített el a kabinet. Az újabb kerítésrétegek és szakaszok esetében pedig tervezett költségeket nem is közöltek, hiszen időközben úgy módosították a jogszabályokat, hogy a kihirdetett – majd rendre meghosszabbított – migrációs váltsághelyzetben ne kelljen alkalmazni a közbeszerzési törvényt. Tavaly a Miniszterelnökség már azt állította, hogy a válság kezelése 2015-ben 84 milliárd forintba került, a tavalyi és idei kiadásokról nem közöltek ennyit sem. Idén májusban ugyanakkor az kiderült, hogy a kerítésépítésből több mint 14 milliárd forintos megbízást kapott a Fidesz volt szentesi polgármester-jelöltjének cége.

Arról nem tudni, mekkora volt a költségekből az uniós, s mennyi a költségvetési hozzájárulás, hiszen többször kértünk és kaptunk már támogatást Brüsszelből határvédelmi célra. Az Unió 2020-ig 93,4 millió euró támogatást nyújt, valamint 6,7 millió euró vészhelyzeti támogatást is folyósított Magyarországnak.

Összességében azonban még így sincs magyarázat arra, hogy a 270 milliárd forint miből adódott. Éppen ezért kérdeztük meg az illetékes minisztériumokat. Pedig arra is rákérdeztünk: ismertették-e az Európai Bizottsággal a felmerült költségek listáját, magyarán azt, hogy milyen kiadások megtérítését várják Brüsszeltől. Tételes elszámolás bizonyosan létezik, hiszen egyébként kérelem sem lenne benyújtható az Európai Bizottságnak. Ennek ellenére az illetékes tárcák hallgatnak, a BM pedig közérdekű adatigénylés esetén felmerülő költségigénnyel riogat.

Németh nem ismer irgalmat
Az Echo Televízióban Németh Szilárd fideszes frakcióvezető-helyettes arra a kérdésre, elképzelhető-e olyan alku, hogy Magyarország befogad 1290 menekültet, cserébe megkapja a 135 milliárd forint európai uniós pénzt, rávágta: "no mercy! Nincs alku." Sajnálatos módon az angol „no mercy” jelentése „nincs kegyelem”, ami persze kifejezheti a Fidesz menekültpolitikai ideológiáját is.

Biró Marianna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!