Előző
Következő
új cikk

Külföld

Ki törődik a rohingyák nyomorával?

Népszava|2017. szept 6. 08:54
[A+ A-]

A mianmari Rakhine államból származó rohingya menekült a bangladesi város, Teknaf közelében augusztus 25-én - Fotó: KM ASAD / AFP

Törökország is bekapcsolódik a dél-ázsiai Mianmar és Banglades határán lévő válságba, amely a muzulmán rohingya kisebbséget érinti. Ibrahim Kalin, Recep Tayyip elnök szóvivője bejelentette, hogy több ezer tonnányi élelmiszert indítottak útnak a térségbe. Az ENSZ adatai szerint 11 nap alatt 125 ezer rohingya menekült el Mianmar Rakhine nevű szövetségi államából, hogy Bangladesben találjanak menedékre.

Törökország rizst, szárított halat és ruházatot szállít a térségbe, ahol humanitárius katasztrófa alakulhat ki. A segély szétosztását az állami Együttműködési Ügynökség (TIKA) koordinálja – közölte Kalin. Katonai helikopterekkel viszik a segélyt Rakhine szövetségi állam két körzetébe. A TIKA az első olyan külföldi állami intézmény, amely a jelenlegi válság kapcsán engedélyt kapott arra, hogy közvetlenül nyújtson segítséget a rohingya kisebbség tagjainak.

Az ENSZ közlése szerint 123 600 menekült érkezett Bangladesbe, túlnyomó részük a muzulmán vallású kisebbség tagja. Várhatóan azonban jelentősen emelkedik a számuk, amit az is jelez, hogy az utolsó egyetlen nap leforgása alatt 37 ezren lépték át a mianmari-bangladesi határt. Rendkívül veszélyes útra kell vállalkozniuk, mert a térségben számos taposóakna maradt. Több robbanást is jelentettek a körzetből, sokan megsérültek. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet is arról számolt be, hogy egy helyi kórházban sok olyan személyt szállítottak, aki taposóaknára lépett. Akadtak azonban olyan személyek is, akiket lőtt sebekkel, vágásokkal szállítottak kórházba, ami szintén azt jelzi: leírhatatlan állapotok dúlnak a térségben.

António Guterres, a világszervezet főtitkára New Yorkban, újságírók előtt elmondta: a rohingyákat etnikai tisztogatás fenyegeti. Mint mondta, különleges státuszt kellene adni számukra, hogy bekapcsolódhassanak az ország vérkeringésébe, normális munkához, oktatáshoz juthassanak és egészségügyi ellátást kaphassanak.

A rohingyákat tartják a világ legveszélyeztetettebb népei közé tartozik. Mianmarban a buddhista többség illegális, Bangladesből érkezett bevándorlókként tekint rájuk, miközben számos rohingya már generációk óta Mianmarban él.

The Guardian című baloldali brit napilap szerdai állásfoglalása szerint vissza kell vonni a mianmari vezető, Aung Szan Szú Kjí Nobel-békedíját a muszlim rohingja kisebbség elleni súlyos atrocitások eltűrése és elkendőzése miatt. George Monbiot, a The Guardian vezető szemleírója véleménycikkében felidézi, hogy Aung Szan Szú Kjí világszerte megbecsült ellenzéki politikusként maga is súlyos üldöztetést szenvedett hazája katonai hatóságai részéről, és annak idején a világ őt a szabadságért folytatott küzdelem tántoríthatatlan hőseként tisztelte. A szerző szerint azonban nehéz lenne még egy olyan kortárs politikai vezetőt találni, aki az iránta táplált nagy reményeket ilyen kegyetlen módon elárulta volna.

El kell ismerni, hogy a fegyveres erőknek Mianmarban továbbra is jelentős a hatalmuk, és Aung Szan Szú Kjí nem tudja hatékonyan kordában tartani tevékenységüket, a mozgástere korlátozott. Van viszont egy olyan hatalmi eszköz, amely bőséges mennyiségben rendelkezésére állna: a kimondott szó ereje - áll a brit lap cikkében. A szemleíró szerint azonban Aung Szan Szú Kjí a rohingja kisebbséggel szembeni visszataszító bánásmód ügyében ehelyett a hallgatásnak, az alaposan dokumentált bizonyítékok tagadásának és a humanitárius segítség akadályozásának elegyét választotta. Monbiot szerint kétséges, hogy Aung Szan Szú Kjí egyáltalán elolvasta a rohingják elleni atrocitásokról szóló ENSZ-jelentést, amelyben elborzasztó részletek sorakoznak gyerekek elleni, esetenként halálos végű brutális szexuális bűncselekményekről, tanárok, közösségi vezetők tömeges kivégzéséről, házaikba bezárt emberek élve elégetéséről, vajúdó nők elleni tettlegességről, újszülött gyermekeik halálra taposásáról, helikopterekről vaktában falvakra zúdított géppuskatűzről.

Aung Szan Szú Kjí azonban nem csupán tagadja ezeket a bűncselekményeket, igyekezve védeni a fegyveres erőket a bírálatoktól, hanem az üldöztetést elszenvedő emberek puszta önazonosságát sem hajlandó elismerni, és még az amerikai nagykövetet is felkérte arra, hogy ő se használja a rohingja elnevezést.

A szerző szerint a Nobel-bizottságnak felelősséget kell vállalnia az általa kiosztott díjakért, és vissza kell vonnia az elismeréseket, ha a kitüntetettek később megsértik azokat az alapelveket, amelyekért a díjat megkapták. A The Guardian szemleírója szerint ez jelenleg két kitüntetett esetében lenne indokolt: az egyik Barack Obama volt amerikai elnök, aki a civilek életét is tömegesen kioltó dróntámadások miatt vált méltatlanná a Nobel-békedíjra, a másik pedig Aung Szan Szú Kjí, aki emberiesség elleni bűncselekményekben vált bűnrészessé.(MTI)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!