Előző
Következő
új cikk

Külföld

Kurz jobbról előzi az FPÖ-t

Népszava|2017. szept 7. 05:32
[A+ A-]

Fotó: AFP/Georg Hochmuth

Az előzőleg sejtettnél is jelentősebb mértékben csökkentené az Ausztriában élő külföldieknek biztosított juttatásokat az Osztrák Néppárt (ÖVP) fiatal elnöke.

A 31 esztendős Sebastian Kurz, az ÖVP elnöke és az ország külügyminisztere, a héten tette közzé az október 15-én esedékes általános választásokra készített programjának első részét. Úgy kívánja csökkenteni az osztrák állampolgárok adóit, s a jólétet növelni, hogy az ehhez szükséges pénzt a külföldiektől veszi el. A költségvetés hiánya a programja szerint nem növekedhet, sőt hosszú távon az eladósodást 60 százalék alá kell szorítani.

A politikus, aki májusban puccsszerűen került a kereszténydemokrata néppárt élére, könyörtelenül fogalmaz: a bevándorlókat ki kell zárni az osztrák szociális juttatásokból, meg kell szüntetni az osztrák szociális rendszert célzó bevándorlást. A Kurz-papír azt javasolja, hogy a magas szintű osztrák szociális juttatásokhoz csak ötéves ausztriai tartózkodás után lehessen hozzáférni. Ezeket meg kell tagadni azoktól a külföldi állampolgároktól, akik a szabad munkavállalás uniós elvét csak a szociális segély megszerzésére használják ki, s a tartózkodásukhoz minimális anyagi háttérrel sem rendelkeznek.

A szélsőjobboldali osztrák szabadságpárt politikáját jobbról előző pártelnök a nagykoalíciós időkben már felmerült javaslatot is újra előhúzta: azok a gyerekek, akiknek a szülei Ausztriában dolgoznak, ők maguk azonban az anyaországukban élnek – esetleg szüleik ingáznak otthonuk és a munkahelyük között –, csak azt a családi pótlékot kaphassák, ami hazájukban jár nekik, nem pedig az ausztriait.

A lakosság jó része rosszallással figyeli a minimális biztosítás rendszerét, amelyet az „állami gondozásba” került menekülteknek juttatnak. Az összeg felső határa jelenleg átlagosan 830 euró fejenként, de az összeg tartományonként eltér. Kurz azt ígéri, ha ő kerül hatalomra, személyenként legfeljebb 560 eurót folyósíttat, minden tartományban egységesen, s a nagycsaládosok esetében sem haladja meg az összeg az 1500 eurós felső határt. A politikus szerint a pénz felhasználását pontosan meg kell majd szabni: a havi 560 euróból 365 eurót alapellátásra kell fordítani, 155-öt integrációra – például nyelvtanulásra –, a havi „zsebpénz” így 40 euró maradna. A könnyített kifizetés az első öt évre vonatkozna, a teljes értékű biztosításra csak akkor lenne bárki jogosult, ha öt éves időtartamra legalább 12 havi teljes értékű munkavégzést tudna igazolni.

Adócsökkentés is szerepel Kurz választási ígéreteiben: a 25 százalékos adókategóriából 20 százalékos lesz, a 35-ből 30, a 43 százalékosból 40. Az e fölötti összegekre kivetett adókategóriák nem változnak. A jövedelemadóra vonatkozó törvényt átdolgozzák, az adóbevallási rendszert tovább egyszerűsítik. Kurz 1500 euró adókedvezményt szán minden megszületett gyermek után, s akik első lakásukat veszik, azoknak nem kell a vásárlással együtt járó súlyos állami illetékeket befizetniük. Ez a kedvezmény akár 20 ezer euró megtakarítást is hozhat az első otthonukat vásárlóknak. A pártelnök egy centtel sem rövidítené meg a nyugdíjasokat, de örökösödési adót sem vetne ki, mint ahogy tulajdon vagy vagyon utáni adóztatásra sem gondol. Aki 68 éves korig hajlandó dolgozni, annak évi 5,5 százalékkal növelnék a fizetését a nyugdíjhatár felett, s 65 éves kortól nyugdíjbiztosítási hozzájárulást sem kellene fizetniük.

Bécs is megvonná Varsó szavazatát

Ausztria támogatná, hogy megvonják Lengyelország szavazati jogát az Európai Unióban az igazságügyi reform miatt, amely lényegében teljhatalmat biztosít a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára, mivel véget vet a hatalmi ágak szétválasztásának. Wolfgang Brandstetter néppárti alkancellár, illetve igazságügyi miniszter szerint azért van szükség az alapszerződés 7-es cikkelyének életbe léptetésére, mert az Unió alapelveinek érvényesülése forog kockán. A politikus ezt az ÖVP politikai akadémiája brüsszeli rendezvényén mondta el.

Brandstetter emlékeztetett arra, hogy olyan alapelvekről van szó, mint a hatalmi ágak szétválasztása. Ez pedig egy demokráciában magától értetődik. Ha egy ország felvizezi ezeket, akkor annak megfelelően cselekedni kell – tette hozzá. Ez pedig nem a másik ország belügyeibe való beavatkozást jelenti. Emlékeztetett arra, hogy az európai közösség közös értékeit együttesen kell megvédeni.

Az osztrák alkancellár egyúttal azt is hozzátette, hogy az Európai Unió nem zárhatja be kapuit Ausztria előtt, hanem továbbra is párbeszédre kell törekednie. „Olyan jelzéseket kell tennünk, amelyeket Lengyelországban támogatnak azok, akik a varsói kormány lépéseit kritikusan szemlélik” – fejtette ki. Reményét fejezte ki, hogy a Brüsszel és Varsó között kialakult konfliktust megnyugtatóan tudják rendezni. Első ízben indulna eljárás, amely egy tagország szavazati jogának megvonásához vezetne. Ehhez azonban minden ország támogatására szükség lenne. Budapest már többször kijelentette, kiáll illiberális barátja mellett.

Földvári Zsuzsa, Bécs

Lájkoljon minket a Facebook-on is!