Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Küzd a Fidesz a szociális rezsivel

Népszava|2017. szept 9. 05:00
[A+ A-]

FOTÓ: Németh András Péter

Bár a kormány előkészítő anyaga is hiányolja az állami lakhatási támogatást, még a szegények rezsifizetési feltételein se sikerült enyhíteni.

„A lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás kivezetése miatt jelenleg nincs olyan központilag szabályozott és finanszírozott ellátás, amely a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez és az esetlegesen felhalmozott tartozások kiegyenlítéséhez nyújtana segítséget. A lakhatás biztonságának megőrzése kulcsfontosságú a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett háztartások mélyszegénységbe süllyedésének megakadályozás érdekében. A szegénység és társadalmi kirekesztődés megelőzése céljából központi politika szükséges a lakossági közüzemi díjhátralékok felhalmozódásának megakadályozása, illetve a már kialakult tartozások rendezésének elősegítése érdekében.”

Idézetünk nem egy, a polgári életet szándékosan sötét színben feltüntető liberális "Soros-bérenc" szociológiai pamfletjéből származik. A megállapítás ma is letölthető az Orbán-kormány honlapjáról: júniusban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) bocsátotta társadalmi vitára szociális támogatási javaslataiban. Igaz, a borús megállapítások csak az egyik „hatásvizsgálati” lap végén kaptak helyet.

A csomag egyik központi eleme, hogy a „védendő energiafogyasztó” státust kiterjesztenék azokra a vagyontalan családokra, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 2,5-szörösét, azaz most 71 ezer 250 forintot. Ez a besorolás nem jelent kisebb rezsit, de több más kedvezményre, így részletfizetésre, előre fizetős mérőre és további 30 napos szolgáltatói türelemre jogosít. Jelenleg az időskorúak és aktívak ellátásában, települési lakhatási támogatásban, gyerekvédelmi támogatásokban részesülők, a Nemzeti Eszközkezelőnél lakásbérleti jogviszonyban lévők, illetve a fogyatékkal élők tartozhatnak e körbe. A hatásvizsgálati lap azzal nyugtat meg, hogy a jogosultaknak feltehetőleg csak egy része igényel majd ilyen hatósági bizonyítványt. Jelenleg 38,3 ezer áram-, és 14 ezer gázfogyasztó tartozik a védendők körébe.

A fejléc szerint a tartalom nem tükrözi a kormány véleményét. És tényleg nem: mint arról az EMMI lapunkat tájékoztatta, az anyag alapján elkészült rendelet már megjelent augusztusban. Ám ebben már hiába keresnénk a szegények kedvezményeinek bővítését. A tárca se titkolta, hogy a védendő fogyasztói rendelkezések kikerültek az anyagból. Ennek indokául közlik: a hatásvizsgálati lapon jelzettekkel összhangban a kormány fontosnak tartja a lakhatás biztonságának megőrzését, a lakossági közüzemi díjhátralékok felhalmozódásának megakadályozását. A lehetőségeket folyamatosan figyelik; de szerintük jelenleg az önkormányzatok döntő részben a lakhatáshoz kapcsolódó terhek enyhítésére ítélik meg a települési támogatást.

Az Orbán-kormány a jelek szerint sehogy se képes megküzdeni a jövedelmi alapú energiaárak kérdésével. Míg az elmúlt hét év során elvi éllel határolódtak el mindennemű szociális különbségtételtől – amit pedig a baloldal mellett a szakértők, illetve újólag az Európai Unió is szorgalmaz -, addig a választások közeledtével, legalábbis Lázár János kancelláriaminiszter szavai szerint, a kabinet szociális szempontok érvényesítéséért „küzd”. Hogy épp ki ellen, nem tudni, de egyelőre a védendő fogyasztói besorolást se sikerült kiszélesíteni. Felmerült valamiféle rendszeres rezsiutalvány lehetősége, amiről a közműhivatal hónapok óta egyeztet.

A települések által fizetett segélyek mértéke és pontos összetétele nem ismert, de hatékonyságuk bizonyosan nem éri el a 2015-ben kivezetett központi lakásfenntartási támogatásét – szögezte le lapunknak Kováts Bence, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai menedzsere. A folyósítási szabályok megalkotása ma már önkormányzati hatáskör. Ez sokszor annyit tesz, hogy a polgármester vagy a jegyző dönt a támogatás céljáról és mértékéről. A rendszer áttekinthetetlen, de modellvizsgálataik megerősítik: a váltás a legszegényebb és legnépesebb családokat hátrányosan, míg az egyedül élő nyugdíjasokat előnyösen érintette.

Mint emlékezetes, 2002 után a szociálliberális kabinetek először alanyi jogon, később szociális alapon költségvetési, a tarifában érvényesített gáz- és távhőártámogatást biztosítottak. Ennek mértéke rendkívül kiterjedt: a csúcsidőben a évi közel kétszázmilliárdot osztottak szét több mint kétmillió háztartásnak. A válság kapcsán felvett IMF-hitel feltételeként ugyanakkor a Gyurcsány-, Bajnai- és Orbán-kabinet fokozatosan kivezette ezt a támogatást. A 2011-es teljes megszüntetéskor a Fidesz azzal érvelt, hogy a rendszer helyébe a lakhatási támogatás lép. Kováts Bence szerint, noha ebben az időszakban tényleg több mint százezerrel körülbelül félmillióra ugrott a lakhatási támogatást igénylők száma, az ennek keretében családonként folyósított körülbelül havi két-háromezer forint nem volt elég szinte semmire. Így az igénylők száma is lemorzsolódott.

A Habitat szakértője egyértelműen az egységes bírálati szempontok szerinti, központi lakásfenntartási támogatás újbóli bevezetése mellett tör lándzsát. Ennek keretét a 2015-ös 20 milliárd forint legalább kétszeresére tenné. Az adminisztráció szerinte 2017-ben nem jelenthet gondot. A 2011 előtti gázártámogatás visszaállítását nem tartaná szerencsésnek: túl sok pénzt kapott túl sok háztartás, az elosztása nem volt hatékony. Ráadásul a szolgáltatásból kiszorulók számára semminemű megoldást nem jelentett. Ma szerinte a tűzifa-támogatás se hatékony. Fontosnak nevezte a felújítások átfogó lakáspolitkába ágyazott támogatását is.

Az MSZP szociális díjcsökkentést ígér
Miközben Magyarországon milliókat érint a lakhatási szegénység, az Orbán-kormány tovább mélyítette a problémát, például a normatív lakásfenntartási támogatás eltörlésével – vélekedett megkeresésünkre Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető. Szerinte az áram, a víz és a gáz a XXI. században a méltó életvitel alapvető követelményei. Ehhez nyilván szükséges az alacsony jövedelmek növelése, a szolgáltatások tisztességes árazása és az energiahatékony lakások. Az MSZP ezért fogja növelni az átlagemberek jövedelmét, ezért fogja igazságosan csökkenteni az energiaárakat, és ezért fog elindítani - szegedi mintára - egy önkormányzati bérlakásprogramot – tette hozzá. Olyan tarifarendszert vezetnek be a gáz, a víz és a villamos energia árrendszerben, amelyben az átlagfogyasztásig a mainál alacsonyabb áron kapják a fogyasztók az energiát - ígérte. Az energiaszegénységet csökkentő szociális tarifát viszont akár holnaptól be lehetne vezetni – vélekedett.

EU-s szakszervezeti vezető Orbánnál és Botkánál

Folytatódnak az egyeztetések a magyar kormány és az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) között a szociális jogok európai pilléréről és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelvről - mondta az ETUC főtitkára pénteken Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel és a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetőivel egyeztetett. Luca Visentinit a kormányfő arról tájékoztatta, hogy Magyarország két feltétellel támogatja a szociális pillért: az egyik a négy visegrádi ország közös álláspontjának figyelembevétele, a másik, hogy a rendszer alapelvei ne sértsék a tagállamok eredményeit. „A Botka-kormány 2018 után a magyar érdekvédelmi vezetőkkel együttműködve újraírja a Munka törvénykönyvét és visszaadja a magyar dolgozók jogait, amit a Fidesz elvett tőlük” – fogalmazott Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Visentininek. Az ellenzéki politikus találkozójukon megerősítette: támogatja az új közös európai politika, a szociális pillér bevezetését, ami védi a munkavállalókat és csökkenti az EU-s bérkülönbségeket. A szociális jogok európai pillérét 2015-ben kezdeményezte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Ez egyenlő munkaerőpiaci esélyt és hozzáférést, méltányos munkafeltételeket és szociális védelmet jelent. - Z.Á.

Marnitz István

Lájkoljon minket a Facebook-on is!