Előző
Következő
új cikk

Külföld

Újabb lesújtó bírálat Európából - Figyelmeztették Orbánt

nepszava.hu|2017. szept 9. 13:49, frissítve: 2017. szept 9. 17:32
[A+ A-]

Eirópa-párti tüntetés a második világháború végének 72. évfordulóján, amiről Heiko Maas is megemlékezett Facebook-oldalán.

Ha Magyarország a migrációs válságban továbbra is ragaszkodik a konfrontációhoz, akkor szükség esetén meg kell vonni Magyarországtól uniós pénzeket - szögezte le a dpa német hírügynökség szombat hajnalban megjelent interjújában Heiko Maas szociáldemokrata német igazságügyi miniszter annak kapcsán, hogy Orbán Viktor kétkedve fogadta az Európai Unió Bíróságának a kvótaperben hozott ítéletét, és kijelentette: az semmire nem kötelezi Magyarországot. A Szocialisták és Demokraták frakciójának szóvivője erről szintén máshogy gondolkodik: szerinte jogilag kötelező érvényű a bíróság ítélete.

"Nagyobb nyomást kell gyakorolni azokra az országokra, melyek úgy gondolják, hogy az érvényes jog fölé helyezhetik magukat. Ha valaki megsérti a jogot, azt szankcionálni kell" - vélekedett Maas. A dpa azt írja: Maas nem akarja megengedni a magyar miniszterelnöknek, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére kitartson elutasító hozzáállása mellett a menekültek befogadása terén.

Heiko Maas Forrás: Facebook

Heiko Maas Forrás: Facebook

"Ha valaki semmibe veszi a bíróság ítéletét, annak pénzügyi következményei kell, hogy legyenek. Aki a menekültkérdésben megbontja az európai összetartást, az ne számítson anyagi kérdésekben európai szolidaritásra" - húzta alá a német miniszter. A szociáldemokrata politikus azt is hozzáteszi, hogy "aki független bíróságok ítéletét nem tartja tiszteletben, az a jogállamiság minden elvének búcsút int".

Megírtuk: az Európai Unió Bírósága szerdán kihirdetett ítéletében Magyarország és Szlovákia keresetét minden elemében alaptalannak találta. Fico még aznap elmondta, hogy tudomásul veszi országa a döntést. Lehóczki Balázs, a bíróság magyar ügyekkel foglalkozó szóvivője pedig épp a Népszavának tette egyértelművé: az ítélet és az uniós jogszabály együtt róják azt a kötelezettséget a magyar hatóságokra, hogy elkezdjék az 1294 kvótás menekült fogadását.

Szijjártó megismételte Orbánt
Az Európai Bíróság döntése nem kötelezi Magyarországot semmire - reagált a német igazságügyi miniszter szavaira Orbán korábbi kijelentésével Szijjártó Péter. A Magyarországnak szerződések szerint járó uniós forrásokat összekötni az illegális bevándorlással sumák dolog - közölte, hozzátéve: Ne hallgassuk el azt a tényt sem, hogy képmutatás Magyarországot számon kérni, amikor az uniós tagállamok a kvóta szerinti vállalásaik mindössze 25 százalékát teljesítették" - tette hozzá Szijjártó Péter.
A külügyminiszter teljes közleményét itt olvashatja el!

Orbán Viktor miniszterelnök azonban péntek reggel a Kossuth Rádióban - bár kijelentette, hogy a bíróság ítéletét tudomásul kell venni - hozzátette: ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját, és nem fogja engedni, hogy Magyarországot "bevándorlóországgá" változtassák. Mindezt persze vélhetően nem az 1294 kvóta szerinti menekült átmeneti elhelyezésével érné el Brüsszel, avagy "a volt gyarmattartó" uniós országok, amelyek a kormányfő szerint mára "bevándorlóországokká" váltak, és most ránk akarják erőltetni akaratukat.

"Arra kaptam felhatalmazást a magyar választóktól, hogy a magyar kultúrát, identitást őrizzem" ‒ jelentette ki a miniszterelnök. Azt mondta: a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt. A kvótadöntést azonban nemcsak Magyarország, hanem mások sem hajtják végre – jelezte, kiemelve, hogy szerinte nem is hajtható végre. „Eddig jogi harcot vívtunk (…), most politikai harcot kell vívnunk, és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést”.

Szorul az uniós hurok
Az Európai Parlament frakcióinak szóvivői pénteken sajtótájékoztatót tartottak a jövő heti strasbourgi plenáris ülés várható témáiról és Jean-Claude Juncker évértékelő beszédéről. A eseményen szóba került a héten kihirdetett kvótaper-ítélet ügye, illetve az arra adott magyar válasz. Az Európai Néppárt szóvivője úgy értékelte, a bírósági ítélet lehetőséget teremt arra, hogy gyógyulhassanak a sebek, amelyek a tagországok között a konfliktus miatt kialakultak. A képviselőcsoport egységes álláspontja az, hogy Szlovákiának és Magyarországnak is be kell tartania a szabályokat.
A Szocialisták és Demokraták frakciójának szóvivője ennél egy fokkal keményebben fogalmazott. Jogilag kötelező érvényű a bíróság ítélete. Ha egy ország nem eszerint cselekszik, akkor az Európai Bizottságnak megvannak a lehetősége, hogy lépéseket tegyen az ügyben, ami szankciókat vonhat maga után. (A testület már meg is indította az eljárást, ami miatt hamarosan ismét az uniós bíróságra kell járnia a kormánynak.) A szóvivő megismételte azt a sokat hangoztatott elvárást Manfred Weber néppárti frakcióvezető felé, hogy a zárják ki soraikból a Fideszt. A szélsőbaloldali Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal szóvivője rasszistának nevezte Orbán Viktor hozzáállását.
Az euroszkeptikus-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az EU-ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia nevű csoport a nemzeti szuverenitás elvét hangsúlyozták, amelynek értelmében tiszteletben tartják Orbán döntését. A zöldek szóvivője annyit közölt, hogy a képviselőcsoport tagját, Judith Sargentinit nevezték ki az alapvető jogok magyarországi helyzetét vizsgáló ügy előadójának, így egyelőre idő előtti lenne bármit mondani, most cselekedni kell inkább.

 

Ember legyen a talpán, aki szerint mindez "teljesen egyértelmű". Ezért kérdeztük Orbán szóvivőjétől, hogy az állítás, miszerint tudomásul veszi a magyar kormány a kvótaítéletet, azt is jelenti-e, hogy végrehajtják a vonatkozó uniós tanácsi határozatot, azaz ideiglenesen – menekültkérelmük elbírálásának idejére – beengedik-e az országba az 1294 kvóta szerinti menedékkérőt. Minderre azonban nemcsak Orbánék, hanem az Igazságügyi Minisztérium, a külügyminisztérium, a kormányszóvivői iroda, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint a Miniszterelnökség sem válaszolt a Népszavának.

Noha Orbán szavai alapján elkezdődhetne a határozat végrehajtása, a kormányzati hallgatásból sejthető, hogy a kormány inkább már az Európai Bizottság által megindított, jelenleg második szakaszában lévő kötelezettségszegési eljárás végigjátszására, s akár bírósági elveszítésére készül, magyarán arra, hogy Magyarországnak hatalmas összegű bírságot kell majd kifizetni azért, mert nem engedett be az egyszeri, s ideiglenes elhelyezésre jogosító kvóta szerint menekülteket.

Azzal viszont Orbán nagyon is tisztában van, hogy a Brüsszellel folytatott harcban a louxemburgi döntés nyílt visszautasítása túlmenne a Fidesz pártcsaládja által tolerált határon. Ezért is beszélhetett a rádióban Orbán ezúttal arról: a magyarok népszavazáson döntöttek – helyesen – az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.

Nemcsak az EU intézményrendszere, hanem saját politikai szövetségesei is besokallni látszanak Orbántól és kormányától. Ezt mutathatja például, hogy Antonio Tajani üdvözölte az EU bíróságának szerdai ítéletét. Az Európai Parlament (EP) néppárti elnöke arról is beszélt a Corriere della Sera című lapnak, hogy: "Az áthelyezést elutasító országok a szolidaritásra mondtak nemet olyan országok felé, mint Olaszország is, amelyek segítettek nekik, amikor meg akartak szabadulni a szovjet iga alól és a kommunista diktatúrától. Most továbbra is támogatjuk őket az európai strukturális alap forrásaival, amelyeknek nettó kedvezményezettjei. A szolidaritás azonban nem lehet egyirányú, máskülönben nincs értelme az Unió tagjának lenni." Szerdán a Néppárt EP-frakciójának elnöke, Manfred Weber szintén úgy fogalmazott: "a bíróság megerősítette migrációs politikánkat, elvárjuk, hogy minden uniós ország fogadja el és teljesítse az ítéletben foglaltakat. Itt az esélye, hogy a migrációs kérdésben keletkezett nyílt sebeket begyógyítsuk. Mindannyiunknak közösen kell dolgoznia. Az EU tagállamoknak együtt kell működniük a migráció kapcsán. A szolidaritás nem egyirányú utca."

New York Times: szégyen, amit Magyarország tesz

Lesújtó véleményt közölt Magyarországról a menekültválság kapcsán a New York Times. A cikk szerint aggasztó, hogy újabb nyár telt el anélkül, hogy valamiféle megoldás született volna korunk legnagyobb humanitárius válságára. Miközben menekültek ezrei az életüket kockáztatva vágnak neki a Földközi-tengernek, hogy menedéket találjanak az erőszak elől, addig több közép- és kelet-európai ország – különösen Magyarország – barátságtalanul áll hozzá a problémához, és makacsul megtagadja a menekültek befogadását. A lap szerint ez szégyen, ha azt vesszük, hogy 1989-ben épp Magyarország volt az, amelyik megnyitotta a határait, összekötve így a keletet és a nyugatot. Akkor az emberi jogok általánosan elfogadott nemzetközi elveire és humanitárius megfontolásokra hivatkozott Magyarország.

Ez ma már nem igazán szempont – írja a lap a kvótaperre utalva. Emlékeztetnek, hogy 2015-ben az Európai Unió úgy döntött, hogy segít a menekültáradattal birkózó Olaszországnak és Görögországnak, és helyet biztosít 120 ezer migránsnak, Magyarország és Szlovákia pedig az  az Európai Unió Bíróságára vitte az ügyet. A keresetet minden elemében alaptalannak találva a kormány elbukta a kvótapert, de a lap szerint a döntés egyébként sem sokat javítana a menekültek helyzetén, hiszen amúgy is csak az érintettek alig negyedének a sorsát rendezné (és a kelet-európai országokra ennek is csak a töredéke jutott).

A cikkben azt írják, Európának humanitárius megoldásokat kellene találnia a helyzetre, az erőfeszítéseket és a terheket is meg kell osztaniuk a tagországoknak, itt említve a toleranciát, kulturális sokszínűséget, a kisebbségvédelmet, és az idegengyűlölet elutasítását, amelyek mind európai értékek. "Különösen szomorú, hogy olyan országok, amelyek korábban a vasfüggöny lerombolását ünnepelték, néhány muszlim menekült befogadásában most az európai jog és értékek megsértését látják" - idézi a hvg.hu a New York Times-t. A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök részéről különösen arrogáns lépés volt, hogy még pénzt is kért az Európai Uniótól a határok védelmére.  

Lájkoljon minket a Facebook-on is!