Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Paks - Már csak a törvény fékezi a pénzköltést

Népszava|2017. szept 11. 05:00
[A+ A-]

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését számos hiányzó engedély és egy kényszerűen visszavont törvénymódosítás is hátráltatja.

Mintha nem bíznának a győzelemben: a kormány kész helyzet elé akarja állítani a következő kabinetet az ország legdrágább beruházása ügyében, olyan állapotokat teremtve, hogy a választás eredményétől függetlenül semmiképpen se lehessen kifarolni a paksi bővítésből. Ennek legbiztosabb eszköze, ha elkezdik lehívni az orosz hitelt, és a 4000 milliárd forintnyira becsült költségek minél nagyobb hányadát elköltik vagy lekötik. Az igyekezetnek ugyanakkor határt szab, hogy még mindig rengeteg engedély hiányzik a reaktorok építésének megkezdéséhez.

A Népszava információi szerint idén ősszel – akár már szeptember folyamán – nyilvánosságra fogják hozni az Európai Bizottságnak a paksi beruházás állami támogatásáról szóló döntését. A már tavaly megszületett határozatban a Bizottság rögzítette, hogy állami támogatást tartalmaz a finanszírozás (vagyis piaci szempontból meg nem térülő beruházásra készül a kormány), de ezt az állami támogatást összeegyeztethetőnek tartotta a vonatkozó EU-szabályozással, amennyiben a magyar állam betart bizonyos, a projekt gazdaságosságát tovább rontó feltételeket.

Mint korábban megírtuk, a bizottsági határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta (a kialakult gyakorlat szerint az érintett kormány és a Bizottság egyezteti a nyilvánosságra kerülő szöveget) abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig. Ennek azért van jelentősége, mert Ausztria már bejelentette, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja a paksi bővítés állami támogatását, az Európai Bíróságnál fogja megtámadni a döntést – amit viszont csak akkor tehet meg, ha a határozatot és az indoklást már nyilvánosságra hozták. A magyar kormány azt reméli, hogy egy új összetételű osztrák kabinet esetleg engedékenyebb lesz, s el lehet tántorítani a bírósági fellépéstől. Erre konkrét cselekvési terve is van a magyar kormánynak: forrásaink szerint a következő hetekben-hónapokban számos osztrák cég nyer majd magyar tendereken (az ausztriai választásra október közepén kerül sor).

FOTÓK: Tóth Gergő

FOTÓK: Tóth Gergő

A kormány tervei szerint az ősz folyamán megindulnak a nagy összegű kifizetések az orosz fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom irányába, párhuzamosan az orosz hitel első részletének lehívásával. Immár semmilyen fórumon nem beszélnek róla, hogy az 5 százalék körüli kamatú orosz hitel kiváltható lenne olcsóbb piaci finanszírozással, pedig a gondolatot a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János vetette fel tavaly, és a magyar állam immár a tavalyi szintnél is kisebb kamattal tudna forrásokhoz jutni a nemzetközi pénzpiacon.

A hitel tehát orosz lesz, és a bővítésért felelős miniszter, Süli János minapi nyilatkozata szerint Magyarországnak semmilyen befolyása sem lesz arra, hogy kik lesznek az alvállalkozók, egyedül a Roszatomon múlik, hogy kikkel köt beszállítói szerződést (az orosz cég már meg is kezdte a tenderek kiírását). Ez azért ellentmondásos, mert egyrészt a kormány részéről többször elhangzott – és a magyar-orosz bővítési egyezményben is szerepel szándékként – egy 40 százalékos magyar beszállítói arány, másrészt a Népszava információi szerint az Orbán-kormány az állami támogatás engedélyezése érdekében nagyvonalú ígéreteket tett a német Siemens, illetve a francia Areva és Alstom felé, amelyeket a Süli-féle helyzetértékelés fényében igen nehéz lesz teljesíteni.

A tényleges építési munkálatok 2018 januárjában kezdődhetnek meg. Fontos megjegyezni, hogy itt még nem a reaktorok és a fontosabb erőművi épületek építéséről van szó, az azokhoz szükséges létesítési engedélyezés ugyanis még meg sem kezdődött. Így – bár a kommunikáció valószínűleg másról szól majd – leginkább a helyszín megtisztítására, illetve a felvonulási létesítmények építésére lehet számítani. Az atomtörvény szerinti olyan épületekkel kezdhetik a munkát, amelyeknek „nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében” – ezeket a munkálatokat is engedélyeztetni kell az Országos Atomenergia Hivatallal –, illetve sor kerülhet Paks 1 látogatóközpontjának arrébb helyezésére, a hűtővízrendszer kialakítására, de akár az erőmű nem nukleáris részének építésére is.

Év végén, vagy legkésőbb a jövő év elején benyújtják a létesítési engedélykérelmet, amelynek az elbírálása akár 15 hónapig is eltarthat. Emiatt a reaktorépítkezés megkezdésére 2019 tavasza előtt kicsi az esély. Érdemes felidézni, hogy a kormány átíratta a parlamenttel az atomtörvényt annak érdekében, hogy már a szükséges engedélyek beszerzése nélkül, illetve az engedélyektől eltérve is lehessen építkezni, ám időközben Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője panaszt tett az Európai Bizottságnál a nukleáris biztonságot sértő trükk miatt, és a kormánytöbbség uniós nyomásra kénytelen volt törölni a módosítást a szövegből.

Nyert a Fidesz
Szabó Péter

Szabó Péter

Szabó Péternek – a saját véleménykutatásunk alapján – már vasárnap reggel oda lehetett volna adni a Tolna megyei város polgármesteri tisztségét. Tucatnyi embert faggatva ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje toronymagas esélyes. Szabó Péter eddigi alpolgármester végül 3423 szavazattal nyert a választáson.
A független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott - közölte Blazsek Balázs, a helyi választási iroda vezetője vasárnap este. A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt - tette hozzá.

Hargitai Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!