Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Olimpia - Budapest végleg ki- és elszállt

Népszava|2017. szept 13. 05:01
[A+ A-]

Ma jelölik ki 2024-es és 2028-as ötkarikás játékok helyszíneit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) limai közgyűlésén, meglepetés azonban nem lesz, mert csak két jelentkező maradt.

Eredetileg még hat város volt a pályázók között: Boston, Hamburg, Los Angeles, Róma, Párizs és Budapest. A jelentkezést követően az egyik amerikai (Boston), majd a német kandidáló, utána pedig az olasz főváros is visszalépett, végül Budapest sem vállalta a rendezést.

Utóbbi nem ok nélkül hátrált meg: a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtését követően 266 151 budapesti lakos szeretett volna népszavazást azzal kapcsolatban, rendezzen-e Magyarország 2024-ben olimpiát.

Gyorsan érkezett a válasz, sor sem kerülhetett a referendum lebonyolítására, mivel 2017 februárjában Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a korábbi MOB-elnök úgy döntöttek, hogy az ország véglegesen visszalép a pályázattól. A két megmaradó fél mindeközben osztozkodott, így a mai napon a megegyezést már csak véglegesítik: 2024-ben Párizs, míg 2028-ban Los Angeles ad majd otthont a nyári játékoknak.

A legrangosabb sportesemények megszervezésének fényében, -jelen esetben árnyékában,- Budapesten mégis tovább folynak bizonyos munkálatok, amelyek akkor lettek volna esedékesek, ha Magyarország nyeri el a 2024-es játékok rendezési jogát.

A tervezett tizenhétből nyolc sportlétesítmény megépülhet a jövőben. “Magyarország visszalépett, mert a pályázat súlyos presztízsveszteség lenne az országnak. A döntés azért született, mert nem tarthatunk fenn egy elhúzódó, vereségre ítélt dolgot” - hangzott a hivatalos indoklás.

“A visszavonást követően a kormány megerősítette, hogy ennek ellenére is elkészül minden tervezett épület. Mindig is azt mondtuk, hogy megépítjük, így a későbbiekben még releváns lehet. Amennyiben a 120 éves magyar olimpiai álomból egyszer valóság lesz, akkor az minimális költséggel járna a sportlétesítmények tekintetében” - fogalmazott korábban Fürjes Balázs, kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos arról, miért folynak tovább a munkálatok.

Korábbi becslések szerint az olimpiai létesítmény-beruházások összesen több mint 700 milliárd forintjába kerülnek az országnak. Eddig a Dagály Aréna az egyetlen, amely már el is készült, és fő helyszíne volt a júliusban rendezett vizes világbajnokságnak.

Az Olimpiai Park egész biztosan elkészül, itt szeretné ugyanis megrendezni Magyarország a 2023-as atlétikai vb-t abban az esetben, ha benyújtja pályázatát, és megszerzi a rendezési jogot. Emellett elkészül az Óbudai Velodrom 5000 férőhellyel, amely a pályakerékpár-versenyeknek lesz otthona, persze jogos a kérdés, hányszor telik meg, ha nincs olimpia? Hogyan termelik ki a fenntartási költségeit?

A Vásárközpontban jelenleg a G-csarnok van kész, a D1 és D2 csarnok is megépülhet, amely cselgáncs-, birkózó- és ökölvívóversenyek lebonyolítására alkalmas az olimpiai pályázati tervek szerint. A Népligetre három létesítmény vár: sok sportbarát lélegezhet fel, végre lesz gyeplabdaközpont, és épül egy öttusaközpont és vívóaréna is.

Nem utolsósorban folyamatban van a Puskás Ferenc Stadion „felújítása”, amit először 2018 elején akartak átadni, a jelenleg érvényes elképzelések szerint 2019 végére készül el a 65 ezer néző befogadására alkalmas aréna, amelynek költségét először 100 milliárd forintra tervezték, jelenleg az biztos, hogy legalább 190 milliárdba kerül, de van még két év az átadásig... További késés nem fordulhat elő, mert 2020-ban itt is mérkőzéseket kell rendezni a labdarúgó Európa-bajnokságon, és a kontinensversenyt egész biztosan nem halasztják el.

A budapesti sportlétesítmények építése halad tovább, míg a soron következő három nyári olimpiának Tokió, Párizs majd Los Angeles lesz a házigazdája.

Népszavazás nélkül nem szabad
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint legközelebb sokkal jobban kell előkészíteni a magyar jelentkezést a játékokra. A sportvezető tegnap utazott el Limába, előtte adott interjút a Népszavának.
- Ha a NOB továbbra is tartja a rotációs rendszert, akkor Európa 2036 előtt nem jöhet szóba nyári olimpiai házigazdaként. Egyetért ezzel?
- Nem. Egyrészt lehetetlen most megjósolni, hogyan alakulnak az események, másrészt nem biztos, hogy örökké tart a rotáció. Senki sem tudja, mit hoz a jövő, de ha játszunk a számokkal, én nem tartom kizártnak, hogy már 2032-ben ismét Európa következik. Persze ehhez tudni kellene, mit terveznek az ausztrálok, náluk utoljára 2000-ben Sydney-ben volt olimpia, amit fantasztikusan megrendeztek. Ha onnan érkezne kandidálás, az természetesen új helyzetet teremtene.
- Thomas Bach NOB-elnök még megválasztása előtt azt mondta, nagyon örülne egy afrikai olimpiának.
- Ez biztos így is van, de sem hivatalosan, sem informálisan nem hallottam a földrészről egyetlen érdeklődőről sem.
- Térjünk vissza Európába! Ha megint lehetőséget kapna a kontinens, akkor elképzelhetőnek tart egy budapesti pályázatot? Mennyire sokkolta a NOB-ot a magyar főváros visszalépése?
- Azt kell mondanom, hogy nagyon. Azért fájt rettentően a nemzetközi olimpiai mozgalomnak a visszalépésünk, mert utánunk maradtak csak ketten, mi vittük be tulajdonképpen az utolsó ütést a NOB-nak.
- Mit kell másképp csinálni legközelebb, ha a magyar főváros megint pályázna?
- A legfontosabb szerintem, hogy nem szabad kihagyni a lakosságot az előkészületekből. Be kell vonni az embereket egy ilyen fontos döntésbe, népszavazás nélkül nem szabad belevágni, a kommunikáción muszáj változtatni, mindennek átláthatónak, érthetőnek kell lenni. A magyar emberek nyitottak a nagy sporteseményekre, ezt láthattuk a vizes világbajnokságon, a cselgáncs-vb-n, de nagyon jól sikerült a hétvégén befejeződött balatonföldvári finndingi-vb is. Az is kiderült ezeken a versenyeken, hogy képesek vagyunk kiemelkedő sportesemények magas szintű megrendezésére. Ezt támasztotta alá a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, az EYOF is. Vérzik a szívem, hogy ilyen nyár után nem vagyunk versenyben a 2024-es nyári játékokért.
- Gondolkozik-e a MOB az Európai Játékok megrendezésén, ahol 20 sportágban rendeznek versenyeket egyszerre, tehát ez is komoly szakmai kihívást jelent?
- Azt gondolom, nem kell kapkodnunk minden lehetséges esemény után. Olimpiapárti vagyok, amíg ismét lehetőség lesz a kandidálásra a nyári játékokra, addig azt gondolom elsősorban világbajnokságok rendezésére érdemes jelentkezni és közben folyamatosan javítani kell a létesítmény-helyzeten. Az Európai Játékok megrendezése nem szerepel a terveink között. - Bernau Péter
Európa Játékok - Minszk lesz a következő

Az Európa Játékok megrendezéséről 2012-ben döntött az Európai Olimpiai Bizottság (EOB), az első helyszín 2015-ben Baku volt. Az azeri fővárosban húsz sportágban mérték össze tudásukat az európai versenyzők, a programba bekerült egy paralimpiai sportág, a látássérült dzsúdó is. A birkózóknál és az ép cselgáncsozóknál egyben Európa-bajnokság is volt a Játékok, a műugrást, úszást és vízilabdát ifjúsági sportolók részvételével rendezték meg. A Játékokra négyévente kerül sor, 2019-ben a fehérorosz főváros, Minszk lesz a házigazda.

Kovács Gyöngyike

Lájkoljon minket a Facebook-on is!