Előző
Következő
új cikk

Zöldzóna

Veszély fenyegeti a vadgesztenyefákat

Népszava|2017. szept 13. 05:18
[A+ A-]

Fotó: Szalmás Péter

Hosszú távon komoly károkat okozhat a vadgesztenyefa állományban a nagyon gyorsan terjedő rovar, a vadgeszetenyelevél-aknázómoly. Tevékenységük következtében a fák nyár közepére elvesztik lombozatukat.

Gyermekkorunk egyik legkedvesebb őszi tevékenysége volt a vadgesztenyegyűjtés. A jellegzetes fehér virágzattal, legyezőszerű levelekkel magas, terebélyes fák termése sokféle célt szolgál. Néha egyszerűen csak jó kézbe venni, kihámozni szúrós, zöld héjából a fényes barna, nagy fehér folttal díszített termést, amiből kisiskolások gyufaszállábú gesztenyeállatokat készítenek.

Most azonban szomorú látvány fogadott már nyár közepén, a vadgesztenyefák idő előtt barnuló, hulló levelei, az ágakon az élénk zöld termések magánya. A jelenség pár évtizede kezdődött, a nyolcvanas évek közepén jelent meg Macedóniában a vadgesztenyelevél-aknázómoly, amely a kilencvenes évek elején ért el hazánkba. A faj csak a fehérvirágú fák leveleit szereti. Az alig fél centiméteres, barna, fehércsíkos lepke petéit a levél felszínére rakja le, a kikelő lárvák azután járatot, „aknát” kezdenek fúrni maguknak a zöld szövetben.

„A kártevő rendkívül szapora, így a szezon folyamán a második-harmadik nemzedékre – ha nem védekezünk ellene – annyira elszaporodik, hogy a hernyók által kirágott aknák szinte egymást érik, és nem marad ép levélfelület. Ennek következtében a levél először megpöndörödik, majd le is hull. A hernyók tehát önmagukban is előidézhetik azt, hogy a fák nyár közepére elvesztik lombozatukat. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a vadgesztenyefa leveleit több gomba is megtámadhatja, ami tovább ront a helyzeten” - tudtuk meg Szőcs Gábortól, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársától.

„A vadgesztenyefákat díszítő értékük és árnyékoló hatásuk miatt ültetjük elsősorban. A lombjuk vesztett fák siralmas látványt nyújtanak. A városi fákat amúgy is sok stressz éri. Ha a nyári hőséghez és aszályhoz a vadgeszetenyelevél-aknázómoly és még gombabetegségek is társulnak, senyved a fa. Elveszti szépségét, lassabban nő, végül ki is száradhat. De már évekkel korábban, mielőtt ez bekövetkezne, a beteg fa látványa rontja a városképet. Ezt meg kell előzni – folytatja a szakember.

De hogyan védekezzünk a kártevő ellen? „A moly báb alakban, a lehullott levelekben lévő járataiban telel át. Ha ősszel, lombhullás után összegyűjtjük a lehullott leveleket és elszállítjuk (komposztálásra nem igazán alkalmas!), csökkenthetjük a számukat. A lepkék tavasszal, az időjárás függvényében március végén-áprilisban kelnek ki. Rajzásukat feromoncsapdákkal követhetjük nyomon. Ha a tömeges rajzás kezdetéhez igazítjuk a növényvédőszeres védekezést, úgy sikeresek lehetünk. Ha késlekedünk, a kis hernyók már befurakodnak a levél belsejébe, és így a permetezőszer nem éri el őket. A növényvédőszerek palettájából a hernyók fejlődésére (a vedlésre) ható készítmények jöhetnek szóba – kapjuk a szakszerű tanácsokat Szőcs Gábortól.

Varga Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!