Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Bartókot hazaárulónak nevezték, mert a közös életről gondolkodott

Népszava|2017. szept 13. 05:45
[A+ A-]

Dokumentumfilm készült a világhírű magyar zeneszerzőről, az eddig soha meg nem szólaló fia szereplésével, Sipos József rendezésében.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

"Ha nincs a Márai-film, nem születik meg a Bartók-film sem" – meséli Sipos József filmrendező- producer Bartók című dokumentumfilmjének készítéséről. "Márai Sándor 1945-ös naplóbejegyzésében olvastam egy bejegyzést: - Bartók meghalt. Ha a legmagasabb mértékkel mérünk embert és művét: ő volt utolsó igazán nagy emberünk.  - Magával ragadott ez a mondat, hisz Márai tűpontosan írt és legnagyobb magyarként már 1945-ben is mást tartottak számon Magyarországon. Korábban olvastam a Nővér című regényét is, amelyben szerepel egy zongoraművész, aki Erdélyben gyűjt dalokat. Nincs kimondva benne Bartók Béla neve, de nagyon sok a hasonlóság a zeneszerző és a regényben szereplő karakter között" - említi a meglepő párhuzamot Sipos József, aki először játékfilmet szeretett volna készíteni Bartókról. Ám Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője megemlítette neki, hogy érdemes lenni megkeresni Bartók Pétert, a komponista Amerikában élő kisebbik fiát, aki eddig sosem nyilatkozott édesapjáról. Az internet segítségével talált egymásra a rendező és Bartók Péter közeli munkatársa, aki hajlandó volt segíteni a találkozó létrejöttét. Így indulhatott útnak a kétszemélyes stáb a floridai idősek otthonába.

Névjegy
Eszter hagyatéka (játékfilm, 2008)
Kaland (játékfilm, 2011)
Az elveszett európai / Wallenberg/ (dokumentumfilm, 2015)

Sipos József 2016-ban még azzal a szándékkal vágott neki, hogy előtanulmányt készítsen leendő játékfilmjéhez, amelyet Rudolf Péterrel a főszerepben készített volna. A színész, aki maga is Bartók-rajongó, a szerep kedvéért hajlandó lett volna akár húsz kilót is fogyni, ám végül a hangját adta a dokumentumfilmben megjelenő Bartók-levelekhez.

"Négy napot töltöttünk együtt Bartók Péterrel és közben egyre világosabbá vált, hogy éppen egy dokumentumfilm készül. A valóság az igazi, és mindig az igazságról érdemes beszélni. Bartók Péter kilencvenkét évesen valószínűleg eljutott arra a pontra, amikor minden gátlást feloldott magában, és nagyon mélyre temetett emlékeket hívott elő. Annak ellenére, hogy hetven éve él Amerikában, tökéletesen beszél magyarul, pedig már évek óta senkivel nem érintkezik Magyarországról."

Bartók Péter személyes történeteinek részleteiből kirajzolódik a minden helyzetben tisztán látó gondolkodó, aki kellő humorérzékkel még az Allegrot is átnevezi inkább Allegro Barbaro címre, nehogy bárki előtt is kérdéses legyen a politikai helyzetről alkotott véleménye. A történetekből az is kiderül, a zeneszerző nem engedte fiát osztálykirándulni Ausztriába a számára elfogadhatatlan Anschluss miatt. Képet kapunk a zenei szigorból mit sem engedő apáról, aki kiviszi fiát a moziból, mert a Disney-filmben kihagynak valamit Beethoven VI. szimfóniájából. A természethez mindig nagyon közel álló férfiről, aki egy pillangószárnyat kér Panamában katonáskodó fiától, vagy az elszegényedett művészről, akinek New York-i otthonából elviszik a zongoráját, mert már nem érdemes kölcsönözni neki. A fiú emlékeiben megelevenedik a népdalgyűjtő Bartók, aki fonográffal és fényképezőgéppel járta az erdélyi falvakat. Később éppen azt tették szóvá Bartók kritikusai és ellenfelei, hogy miért foglalkozik annyit a magyarok lakta területeken túl a szomszéd népek zenéivel is.

Levélkoncert
Viva Bartók! címmel Bálint András színész és Fülei Balázs zongoraművész levélkoncertje látható a Radnóti Színházban szeptember 26-án. "Kiválogattam a nőkhöz írt levelekből néhány részletet. Így sejlik fel három női arckép: Geyer Stefi, a reménytelem szerelem ikonja, Ziegler Márta, ifjabb Bartók Béla édesanyja finom és alázatos arcéle, és Pásztory Ditta, Péter anyja, az utolsó asszony, aki végigkísérte Bartókot a végső úton." - teszi hozzá Galgóczy Judit rendező.

A filmben megszólaló Bartók Péter apja öröksége őrzésének szentelte életét. Biztonságba helyezte a zeneszerző levelezését és kéziratait egy svájci alapítvány archívumában, mint a világ kultúrkincsének fontos részét. Sipos József ebben a bázeli archívumban töltött három napot: „Kezemben voltak Bartók Béla száz éves, kézzel írott levelei” - meséli a rendező, aki megegyezett Kocsis Zoltánnal, Bartók műveinek legautentikusabb tolmácsolójával is a beszélgetés időpontjában, ám az interjú a karmester-zongoraművész halála miatt már nem jöhetett létre.

Bartók Világverseny és Fesztivál
Fiatal hegedűművészek versenye zajlik a Zeneakadémián szeptember 17-ig, Bartók és a hegedű című szimpózium pedig az MTA BTK Zenetudományi Intézetében csütörtökön és pénteken.

A örökségre ügyelő fiú elmesélte azt is, hogy a Bartók életművel foglalkozó tudósok szinte valamennyien féltették azoktól az emberektől, akik azért kezdtek apja műveivel foglalkozni, mert rajtuk keresztül szerettek volna ismertté válni, ezért alakulhatott ki a rengeteg szerzői joggal és az előadásokkal kapcsolatos vita is. Bartók Péter nevét Magyarországon is leginkább olyankor lehetett hallani, amikor éppen letiltott egy feldolgozást. A két és fél évig készült dokumentumfilmmel elégedett. "Manapság, amikor állandó téma a nemzet, minél inkább tudatosítanunk kellene, amit Bartók Béla tett. Rátalált arra a kétszázezer dallamra, amely ennek az országnak a múltját hordozza. Valódi kincs, amelyben ott él ez emberek lelke, mely bizonyítékul szolgálhat, hogy az egyszerű emberek jól élnek egymással, csak az urak uszítják őket egymás ellen." - fűzte hozzá.

Nem hitte el, hogy nincs beleszólása
"A hagyaték gondozása anyám kezében volt, nekem azt mondták, nincs beleszólásom abba, mi történik a művekkel. Csak anyám halála után nyílt lehetőségem arra, hogy megvédjem az apai örökségemhez fűződő jogaimat. Ez 25 évi ügyintézésbe telt, mert a kéziratokat egy külső igénylő is a sajátjának mondta, és nekem meg kellett győznöm a bíróságot arról, hogy apám halálakor ki birtokolta a szerzői jogokat. Nem mondhatom, hogy a vesződség megérte volna. De nem lehetett elkerülni, hacsak nem akartam, hogy elvesszenek a kéziratok... Apám végrendelete a szerzői jogok tekintetében felosztotta a világot. Magyarország, Németország és még öt állam Béla bátyámnak jutott, mivel ő Magyarországon maradt, míg én anyámmal Amerikában voltam."- nyilatkozta Bartók Péter 2005-ben.

Infó:

A Bartók című filmet csütörtöktől 10 vidéki és 6 budapesti moziban vetítik.

Hompola Krisztina

Lájkoljon minket a Facebook-on is!